Nagyatád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyatád
Ferences rendház (Nagyatád, Széchényi tér 6.)
Ferences rendház (Nagyatád, Széchényi tér 6.)
Nagyatád címere
Nagyatád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállás város
Polgármester Ormai István (Nagyatádért)[1]
Irányítószám 7500
Körzethívószám 82
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 10 212 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség148,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyatád (Magyarország)
Nagyatád
Nagyatád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″
Nagyatád (Somogy megye)
Nagyatád
Nagyatád
Pozíció Somogy megye térképén
Nagyatád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyatád témájú médiaállományokat.

Nagyatád város Somogy megyében, a Nagyatádi járás székhelye. A „parkok, szobrok és a fürdők városa”. A Belső-Somogy déli részén, a Balatontól 60 km-re a 68-as főútvonal mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Nagyatádot a honfoglalás idején alapította a Horka nevű törzs, de a leletek tanúsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A település neve a török eredetű ata (atya) szóból származik. Nagyatád első írásos említése 1190-ből való. A korai falu a mai város északi részén, a Kápolna utca környékén települt. Első okleveles említése 1382-ből való, ekkor Populi et cives in villa Athad néven hivatkoztak rá. Erzsébet királyné Segösd vármegyéjének részét képezte.

1382-ben Erzsébet királyné birtoka, később az Anthimi, majd 1405-től a Batthyány családé. Több későbbi tulajdonosa közül utóbbi birtokolta a leghosszabb ideig. 1395-ben a kővágóörsi Kis György tulajdonába került. 1403-ban Anthimi János tulajdonába került. 1475-ben kapott először mezővárosi jogokat – vásárjogot Mátyás királytól. 1475-ben birtokosai Batthyány Boldizsár és Alapi András voltak. 1550-ben Batthyány Kristóf birtokolta. Kedvező fekvésének köszönhetően élénk kereskedelem alakult ki a községben, amely aztán 1555-ben török uralom alá kerülve csaknem teljesen elnéptelenedett. Az 1554-ben kelt török kincstári adójegyzék mindössze 8 házról számolt be. 1565 és 1571-ben már 12 házat írtak össze a török kincstári adójegyzékekben.[3]

A törökök kiűzése után vendekkel és horvátokkal telepítették be újabb gazdái. 1573-ban Czindery Pál tulajdona volt. 1598–99-ben Pethő Kristóf birtoka volt. 1660-ban a pannonhalmi dézsma-váltság jegyzékben Atád és Kis-Atád néven szerepelt, melyek a székesfehérvári őrkanonokság tulajdonába tartoztak. 1697-ben rácok fosztogatták a települést. 1703-ban a kuruc háborúk idején elmenekültek innen a ferences rend tagjai. 1731-ben letelepedtek a ferencesek. Kis-Atád – ahogy akkor nevezték – gyors fejlődésnek indulva 1744-ben ismét kiérdemelte a mezővárosi rangot. Ezután többször cserélt gazdát, végül Lelbach Keresztély lett a földesura. 1870-ben járási és járásbírósági székhely lett, 1871-ben nagyközséggé alakult. Ettől kezdődően szinte töretlennek mondható a városiasodás folyamata: több termelőüzem, üzletek sora, fontos intézmények alakulása jelzi a változást. A település fejlődésében újabb lendületet hozott, hogy 1906-ban artézi kút fúrása közben 410 méter mélységből gyógyvíz tört fel.

1941-ben Nagyatádhoz csatolták Bodvica, Henész és Kivadár községeket, ezzel közigazgatási területe közel háromszorosára, népessége pedig közel másfélszeresére nőtt.

A második világháború idején súlyos károkat szenvedett a község a négy hónapig zajló harcok során. A viszonylag gyors újjáépítés után az 1960-as évektől ismét dinamikus, tervszerű településfejlesztés indult meg, melynek elismeréseként 1971. április 28-án ünnepelhette a lakosság a nagyközség várossá nyilvánítását. A városavatás napján egyetlen gyermek született, aki egyidős a várossal, Zavagyil Ildikó. Ez a hír megjelent az akkori Ország-Világ hetilapban is fényképpel a címlapon.

1983-ban és 2006-ban Hild-érmet kapott a település.

1984 és 1994 között Nagyatád része volt Ötvöskónyi is.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[4]

Gazdaság[szerkesztés]

A város második legtöbb főt foglalkoztató vállalkozása a magyar tulajdonú, műanyag fröccsöntő- és lemezalakító présszerszámok elemeit, szerszámlapjait gyártó Büttner Kft., ahol 2017-ben 248 főt foglalkoztattak.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,7% németnek, 1,1% cigánynak, 0,6% horvátnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, görög katolikus 0,2%, felekezet nélküli 15,6% (27,8% nem nyilatkozott).[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • Jelenleg Ormai István (Nagyatádért), 1994 óta
  • 1990 és 1994 között Varga Vince (MDF)[7] (1990-ben még a képviselő-testület, és nem közvetlenül a választópolgárok dönthettek a polgármester személyéről)
Polgármesterek 1990 óta[8]
1990-1994 1994-1998 1998-2002 2002-2006 2006-2010 2010-2014 2014-
Varga Vince Ormai István
MDF Nagyatádért

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Minden júliusban Nagyatádon rendezik Magyarország egyetlen hosszú távú triatlonversenyét.
  • Ferences kolostor
  • Szent Kereszt Plébániatemplom
  • Szent Rókus Kápolna
  • Mándl-kastély
  • Szoborpark
  • Nagyatádi Városi Múzeum
  • Hadipark
  • Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 2007-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus, illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
  • Nagyatádi Városi Termál Strandfürdő és Kemping

Testvérvárosai[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Nagyatád. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  4. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  5. Egymiliárdos beruházás Nagyatádon. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. november 24.)
  6. Nagyatád Helységnévtár
  7. Nagyatád polgármestere Varga Vince. Alpolgármester: Magyar Vince. Megalakult a város helyhatósága.. Somogyi Hírlap, 1990. október 30. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
  8. Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 14.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]