Budapest XIX. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest XIX. kerülete
Templom tér az evangélikus, a katolikus és a református templommal
Templom tér az evangélikus, a katolikus és a református templommal
Budapest XIX. kerülete címere
Budapest XIX. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Kispest
Közigazgatás
Település Kispest
Városrészek Kispest
Wekerletelep
[1]
Alapítás éve 1950. január 1.
Irányítószám 1191–1196
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Gajda Péter (MSZP)
Népesség
Teljes népesség 60 731 fő (2016. jan 1.)[2] +/-
Rangsorban 15.
Népsűrűség 6475 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,38 km²
Elhelyezkedése
Budapest XIX. kerülete (Budapest)
Budapest XIX. kerülete
Budapest XIX. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 19° 07′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 19° 07′ 59″
Budapest XIX. kerülete weboldala
Kispest átépítése előtt. Baloldalt középen a Tűzoltóság régi épülete (még nincs meg a hozzáépítés), előtérben a jobbra lévő házak lebontva, jelenleg autókereskedés. Háttérben a József Attila lakótelep
Épül a kispesti lakótelep
Épül a Kőbánya-Kispest terminál

Budapest XIX. kerülete 1950. január 1-jével jött létre az addig önálló megyei városból, Kispestből, melyet akkor számos más Budapest környéki településsel együtt Budapesthez csatoltak.

Leírása, története[szerkesztés]

1950-ben csatolták Kispest városát Budapesthez, mint Budapest XIX. kerületét. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 19491964 között megépült az „Élmunkás” lakótelep, majd 1977 és 1986 között épült a kerület központjában található lakótelep. A kerülethez Budapest két városrésze tartozik, Kispest és Wekerletelep.[3] Az önkormányzati dokumentumokban rendszeresen a következő felosztás szerinti városrészek is szerepelnek: Wekerletelep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső-Kispest, Hagyományos Kispest.[4]

Az 1970-es évek közepén Kispest új központja az Üllői út (akkor Vörös Hadsereg útja) két oldalán alakult ki. A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a kerület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve egyrészt ennek köszönhetően, másrészt a település erre alkalmas jellegének következtében itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. Az Üllői út mentén összesen 125 hektár területen, lebontásra került 4076 lakás, melynek helyén a hagyományos kertvárosi környezetbe nem illő 12100 panellakás épült fel, öt és tizenegy szintes házgyári építményekben. Az 1990 utáni fejlesztési programoknak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100%-ra emelkedett, és teljessé vált a telefon és a kábel TV hálózat kiépítettsége is.

A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt,[5] Kispest területén megépült két modern bevásárlóközpont (Europark, Köki Terminál).

Demográfia[szerkesztés]

Kispest népessége a rendszerváltozás óta, a főváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. A csökkenés mértéke az utóbbi néhány évben jelentősen lassult, az állandó lakónépesség száma meghaladja a 61 ezer főt. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsűrűsége ezen a területen a legmagasabb. A Kertváros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsűrűség miatt a városrész lélekszáma elmarad a Lakótelepétől. A Wekerle-telep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Kereskedelmi övezet alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, mivel elsősorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentős mértékben csökkenti még a határán található véderdő is. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aránya, míg a Wekerle-telepen lakik a legtöbb idős ember.

Díszpolgárai[szerkesztés]

  • Ribényi Antal (1990)
  • Puskás Ferenc (1991)
  • Zsák Péter (1991)
  • Győri Ottmár (1991)
  • Barei Gyula (1992)
  • Fehér Gyula (1992)
  • Papp Endre (1992)
  • Tichy Lajos (1992)
  • Varjú Kálmán (1995)
  • Hegedűs László (1995)
  • Szilágyi Lajos (1996)
  • id. Szeidel István (1996)
  • Wekerle Sándor (1996)
  • Hazslinszky Frigyes
  • Varga Imre (1996)
  • Kóczán László (1996)
  • Dr. Ablonczy Dániel (1997)
  • Dávid Miklós (1997)
  • Hefter József (1997)
  • Dauner János (1999)
  • Linhardt Antal (1999)
  • Vénusz Gyula (1999)
  • Drenyovszky Irén (2000)
  • id. Somorjai József (2000)
  • Tábori Sándor (2000)
  • Katus László (2001)
  • Medgyes Lászlóné (2001)
  • Harasztÿ István (2002)
  • Petrusz Tibor (2002)
  • Sebestyén Péter (2002)
  • Kocsis József (2003)
  • Koroly Tivadar György (2003)
  • Bánsági József és Bánsági Józsefné (2004)
  • Kovács László (2004)
  • Nagy Mihály (2004)
  • Arany-Tóth Zoltán (2005)
  • Bárdy György (2005)
  • Kovács Ignác (2005)
  • Jókai Anna (2006)
  • Kováts Miklós (2006)
  • Sebestyén Márta (2006)
  • Bangó Margit (2007)
  • Bihari Sándor (2007)
  • Szabó Kálmán (2007)
  • Ablonczy Zsolt (2008)
  • Ambrusek István (2008)
  • Dr. Hegyi Gabriella (2009)
  • Dr. Káldy Mária (2009)
  • Dr. Lélfay Botond (2009)
  • Dr. Drenyovszky Kálmán (2010)
  • Dr. Pella László (2010)
  • Török Gyula (2010)
  • Dr. Gerhardt Márta (2011)
  • Kaposi Gergely (2011)
  • Nagy Tamás (2011)
  • Balázs Dénesné (2012)
  • Széll Bulcsú (2012)
  • Szigetvári Györgyné (2012)
  • Béres Ilona (2013)
  • Martincsevics György (2013)

Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgárai[szerkesztés]

2000-ben az önkormányzat Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgára címet alapított. A cím alapításáról a magyar államiság 1000. és a kereszténység 2000. évfordulóján határozott a Kispesti Önkormányzat képviselő-testülete.

  • Bencsik Gyula (1898–1986) építőmester (2000)
  • Berczelly Imre (1916–1956) honvéd huszár hadnagy (2000)
  • Bogdán Gyula (1889–1953) (2000)
  • Bozsik József (1925–1978) labdarúgó (2000)
  • Brandtner Pál (1865–1940) (2000)
  • Dr. Jahn Ferenc (1902–1945) (2000)
  • Jámbor László (1874–1963) (2000)
  • Kós Károly (1883–1977) építész, festő, grafikus és író (2000)
  • dr. Molnár József (1888–1968) (2000)
  • id. Nyers Rezső (1898–1956) (2000)
  • Winkler József (1889–1958) (2000)
  • Madarassy László (1840–1893) (2000)
  • dr. Válya Gyula (1889–) (2000))
  • Hybl József (1988–1945) szobrász (2001)
  • Petri Miklós ( ?? - ?? ) (2001)
  • Dr. Rózsa Lajos (1887–1963) (2001)
  • Stowasser Ferenc ( ?? - ?? ) (2001)
  • Tersánszky Józsi Jenő (1988–1968) író (2001)
  • Varga Károly (1918–2001) (2001)

Hitélet[szerkesztés]

Kispesti Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom este
Kispesti Központi Református Templom
Kispesti Evangélikus Templom
Zoltán utcai sportpálya avatása 1978-ban
  • Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia
  • Budapest-Kispest Görögkatolikus Kápolna és Parókia
  • Kispest Központi Református Egyházközség
  • Kispest-Rózsatéri Református Egyházközség
  • Wekerlei Református Egyházközség
  • Jézus Szíve Plébánia
  • Kispest Wekerle-telepi Szent József Plébánia
  • Kispesti Evangélikus Egyház
  • Magyarországi Baptista Egyház - Kispest I. gyülekezet
  • Magyarországi Baptista Egyház - Kispest II. gyülekezet
  • Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
  • Magyarországi Új Apostoli Egyház
  • Budapesti Zsidó Hitközség Kispest-Lőrinc Körzete

Múzeumok, kiállítóhelyek, látnivalók[szerkesztés]

A kiállítás az önálló községgé alakulástól 1950-ig kíséri végig Kispest történetét és érdekes tárgyakkal, enteriőrökkel (például fordrászüzlet) idézi fel a korabeli hangulatot.

Sport[szerkesztés]

  • A kerülethez kötődő labdarúgócsapat a Budapest Honvéd FC (korábban Kispesti AC, Budapesti Honvéd, Kispest-Honvéd).

Magyarország negyedik legsikeresebb labdarúgócsapata (13-szoros bajnok) a Fradi, az MTK, és az Újpest után. Mellesleg Puskás Ferenc is kiemelkedő focistánk, aki nem itt született, de a jelenlegi Bozsik stadionban kezdte pályafutását.

  • Itt működik a Zoltán utcai sporttelep.
  • A kerület női kézilabda csapata,az Elios Kispest NKK, az elmúlt években az NB I/B keleti csoportjának meghatározó együttesévé vált. A 2013/14. évi bajnokságban bronzérmet szerzett, majd 2015/16-ban a bajnok Kisvárdával azonos pontszámmal második lett és ennek köszönhetően a 2016/17. bajnoki évben történetében először az NB I-ben kezdheti meg szereplését.

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. ksh.hu (2016. jan. 1.) (Hozzáférés: 2016. okt. 13.)
  3. Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/c. számú határozat.
  4. Településfejlesztési koncepció
  5. [1]

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]