Budapest XIX. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest XIX. kerülete
Templom tér az evangélikus, a katolikus és a református templommal
Templom tér az evangélikus, a katolikus és a református templommal
Budapest XIX. kerülete címere
Budapest XIX. kerülete címere		 Budapest XIX. kerülete zászlaja
Budapest XIX. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Kispest
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Kispest
Wekerletelep
[1]
Alapítás ideje1950. január 1.
Irányítószám 1191–1196
Testvérvárosok
Lista
Lengyelország Krzeszowice Bulgária Szmoljan Horvátország Vrbovec Szerbia Zombor Törökország Pendik Románia Tasnád Olaszország Dolceacqua Ausztria Pándorfalu
Polgármester Gajda Péter (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2]
Népesség
Teljes népesség58 093 fő (2021. jan. 1.)[3]
Rangsorban 15.
Népsűrűség6475 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,38 km²
Elhelyezkedése
Budapest XIX. kerülete (Budapest XIX. kerülete)
Budapest XIX. kerülete
Budapest XIX. kerülete
Pozíció Budapest XIX. kerülete térképén
é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 19° 07′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 19° 07′ 59″
Budapest XIX. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIX. kerülete témájú médiaállományokat.
Az Üllői út kispesti szakasza a Határ úti csomópont után, az átépítés előtt. Baloldalt középen a Tűzoltóság régi épülete (még nincs meg a hozzáépítés), előtérben a jobbra lévő házak lebontva, jelenleg autókereskedés. A háttérben a József Attila-lakótelep házai magasodnak.

Budapest XIX. kerülete – Kispest 1950. január 1-jével jött létre az addig önálló megyei városból, Kispestből, melyet akkor számos más Budapest környéki településsel együtt Budapesthez csatoltak.

Épül a kispesti lakótelep

Leírása, története[szerkesztés]

1950-ben csatolták Kispest városát Budapesthez, mint Budapest XIX. kerületét. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 1949–1964 között megépült az „Élmunkás” lakótelep, majd 1977 és 1986 között épült a kerület központjában található lakótelep. A kerülethez Budapest két városrésze tartozik, Kispest és Wekerletelep.[4] Az önkormányzati dokumentumokban rendszeresen a következő felosztás szerinti városrészek is szerepelnek: Wekerletelep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső-Kispest, Hagyományos Kispest.[5]

1971-1989 között Kispest új központja az Üllői út (akkor Vörös Hadsereg útja) két oldalán alakult ki.[6] A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a kerület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve egyrészt ennek köszönhetően, másrészt a település erre alkalmas jellegének következtében itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. Az Üllői út mentén összesen 125 hektár területen, lebontásra került 4076 lakás, melynek helyén a hagyományos kertvárosi környezetbe nem illő 12100 darab panellakás épült fel, öt és tizenegy szintes házgyári építményekben. Az 1990 utáni fejlesztési programoknak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100%-ra emelkedett, és teljessé vált a telefon és a kábel TV hálózat kiépítettsége is.

A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt,[7] Kispest területén megépült két modern bevásárlóközpont (Shopmark, KöKi Terminál).

Épül a Kőbánya-Kispest terminál

Népesség[szerkesztés]

Kispest népessége a rendszerváltozás óta, a főváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. A csökkenés mértéke az utóbbi néhány évben jelentősen lassult, az állandó lakónépesség száma meghaladja a 61 ezer főt. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsűrűsége ezen a területen a legmagasabb. A Kertváros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsűrűség miatt a városrész lélekszáma elmarad a Lakótelepétől. A Wekerle-telep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Kereskedelmi övezet alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, mivel elsősorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentős mértékben csökkenti még a határán található véderdő is. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aránya, míg a Wekerle-telepen lakik a legtöbb idős ember.

Lakosságszám[8]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1880 1 820 —    
1890 4 523 9,10%
1900 9 804 7,74%
1910 30 332 11,29%
1920 51 384 5,27%
1930 65 122 2,37%
1941 65 889 0,11%
1949 63 118 −0,54%
1960 65 157 0,29%
1970 66 270 0,17%
1980 58 732 −1,21%
1990 72 838 2,15%
2001 63 810 −1,20%
2011 59 055 −0,77%
2022 56 997 −0,32%

Polgármesterei[szerkesztés]

Polgármesterei 1990-től kezdve

Díszpolgárai[szerkesztés]

  • Ribényi Antal (1990)
  • Puskás Ferenc (1991)
  • Zsák Péter (1991)
  • Győri Ottmár (1991)
  • Barei Gyula (1992)
  • Fehér Gyula (1992)
  • Papp Endre (1992)
  • Tichy Lajos (1992)
  • Varjú Kálmán (1995)
  • Hegedűs László (1995)
  • Szilágyi Lajos (1996)
  • id. Szeidel István (1996)
  • Wekerle Sándor (1996)
  • Hazslinszky Frigyes
  • Varga Imre (1996)
  • Kóczán László (1996)
  • Dr. Ablonczy Dániel (1997)
  • Dávid Miklós (1997)
  • Hefter József (1997)
  • Dauner János (1999)
  • Linhardt Antal (1999)
  • Vénusz Gyula (1999)
  • Drenyovszky Irén (2000)
  • id. Somorjai József (2000)
  • Tábori Sándor (2000)
  • Katus László (2001)
  • Medgyes Lászlóné (2001)
  • Harasztÿ István (2002)
  • Petrusz Tibor (2002)
  • Sebestyén Péter (2002)
  • Kocsis József (2003)
  • Koroly Tivadar György (2003)
  • Bánsági József és Bánsági Józsefné (2004)
  • Kovács László (2004)
  • Nagy Mihály (2004)
  • Arany-Tóth Zoltán (2005)
  • Bárdy György (2005)
  • Kovács Ignác (2005)
  • Jókai Anna (2006)
  • Kováts Miklós (2006)
  • Sebestyén Márta (2006)
  • Bangó Margit (2007)
  • Bihari Sándor (2007)
  • Szabó Kálmán (2007)
  • Ablonczy Zsolt (2008)
  • Ambrusek István (2008)
  • Dr. Hegyi Gabriella (2009)
  • Dr. Káldy Mária (2009)
  • Dr. Lélfay Botond (2009)
  • Dr. Drenyovszky Kálmán (2010)
  • Dr. Pella László (2010)
  • Török Gyula (2010)
  • Dr. Gerhardt Márta (2011)
  • Kaposi Gergely (2011)
  • Nagy Tamás (2011)
  • Balázs Dénesné (2012)
  • Széll Bulcsú (2012)
  • Szigetvári Györgyné (2012)
  • Béres Ilona (2013)
  • Martincsevics György (2013)
  • Csukás Irén (2014)
  • Somogyi Lászlóné (2014)
  • Nikmond Beáta (2015)
  • Dr. Istvánfi Sándor (2015)
  • Dr. Balogh Pál (2016)
  • Szilágyi Mihályné Katona Olga (2017)
  • Zupkó Gábor (2018)
  • Gábor Ilona (2018)
  • Fóris Kálmán (2018)
  • Dr Vargha Péter (2019)
  • Dr Bálint György (2019)
  • Romhányi András (2019)

Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgárai[szerkesztés]

2000-ben az önkormányzat Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgára címet alapított. A cím alapításáról a magyar államiság 1000. és a kereszténység 2000. évfordulóján határozott a Kispesti Önkormányzat képviselő-testülete.

  • Bencsik Gyula (1898–1986) építőmester (2000)
  • Berczelly Imre (1916–1956) honvéd huszár hadnagy (2000)
  • Bogdán Gyula (1889–1953) (2000)
  • Bozsik József (1925–1978) labdarúgó (2000)
  • Brandtner Pál (1865–1940) (2000)
  • Dr. Jahn Ferenc (1902–1945) (2000)
  • Jámbor László (1874–1963) (2000)
  • Kós Károly (1883–1977) építész, festő, grafikus és író (2000)
  • dr. Molnár József (1888–1968) (2000)
  • id. Nyers Rezső (1898–1956) (2000)
  • Winkler József (1889–1958) (2000)
  • Madarassy László (1840–1893) (2000)
  • dr. Válya Gyula (1889–) (2000))
  • Hybl József (1988–1945) szobrász (2001)
  • Petri Miklós ( ?? - ?? ) (2001)
  • Dr. Rózsa Lajos (1887–1963) (2001)
  • Stowasser Ferenc ( ?? - ?? ) (2001)
  • Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) író (2001)
  • Varga Károly (1918–2001) (2001)

Hitélet[szerkesztés]

Kispesti Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom este
Kispesti Központi Református Templom
Kispesti Evangélikus Templom
Zoltán utcai sportpálya avatása 1978-ban
  • Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia
  • Budapest-Kispest Görögkatolikus Kápolna és Parókia
  • Kispest Központi Református Egyházközség
  • Kispest-Rózsatéri Református Egyházközség
  • Wekerlei Református Egyházközség
  • Jézus Szíve Plébánia
  • Kispest Wekerle-telepi Szent József Plébánia
  • Kispesti Evangélikus Egyház
  • Magyarországi Baptista Egyház - Kispest I. gyülekezet
  • Magyarországi Baptista Egyház - Kispest II. gyülekezet
  • Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
  • Magyarországi Új Apostoli Egyház
  • Budapesti Zsidó Hitközség Kispest-Lőrinc Körzete

Kultúra és művelődés[szerkesztés]

KMO Művelődési Központ és Könyvtár  (1191 Budapest, Teleki u. 50.)       

  • Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény (1191 Budapest, Csokonai u. 9)
  • Kispesti Kaszinó (1191 Budapest, Fő utca 42. )
  • F20 - Ifjúsági és Prevenciós Klub (1191 Budapest, Fő utca 20. )
  • KMO Mozgásműhely (1191 Budapest, Szabó Ervin utca 4. )
  • Nagy Balogh János Kiállítóterem (1191 Budapest, Ady Endre út 57.)

Wekerlei Kultúrház és Könyvtár  

FSZEK kispesti könyvtára  

Fodrász Múzeum – 1194 Bp., Ady E. út 97-99. /Csinszka lakópark/

Nyitva: kedd és csütörtök 14-18-ig, szombat 9-13-ig, tel.: 06-20/942-6878

Helytörténet  

Humánszolgáltatási és Szociális Iroda (polgármesteri hivatal)

Múzeumok, kiállítóhelyek, látnivalók[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

  • A kerülethez kötődő labdarúgócsapat a Budapest Honvéd FC (korábban Kispesti AC, Budapesti Honvéd, Kispest-Honvéd).

Magyarország negyedik legsikeresebb labdarúgócsapata (14-szeres bajnok) a Fradi, az MTK, és az Újpest után. Mellesleg Puskás Ferenc is kiemelkedő focistánk, aki nem itt született, de a jelenlegi Bozsik stadionban kezdte pályafutását.

  • Itt működik a Zoltán utcai sporttelep.
  • A kerület női kézilabda csapata, a Kispest NKK, az elmúlt években az NB I/B keleti csoportjának meghatározó együttesévé vált. A 2013/14. évi bajnokságban bronzérmet szerzett, majd 2015/16-ban a bajnok Kisvárdával azonos pontszámmal második lett és ennek köszönhetően a 2016/17. bajnoki évben történetében először az NB I-ben kezdhette meg szereplését. Az első osztályban nem tudott megkapaszkodni a csapat, a 14. helyen végezve esett ki. Napjainkban az immár egycsoportos NB1/b osztály meghatározó tagja a kispesti együttes, jelentős és sikeres utánpótlás képzéssel.

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. ↑ a b Budapest XIX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  4. ↑ Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/c. számú határozat.
  5. ↑ Településfejlesztési koncepció. [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 20.)
  6. ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
  7. ↑ [1][halott link]
  8. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  9. ↑ Budapest XIX. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Budapest XIX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  11. ↑ Budapest XIX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  12. ↑ Budapest XIX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  13. ↑ Budapest XIX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  14. ↑ Budapest XIX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  15. ↑ Budapest XIX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  16. ↑ „Tasnád lett Kispest új testvérvárosa”, Kispest.hu, 2018. március 14.. [2018. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. április 3.) 

Képgaléria[szerkesztés]

  • A Templom tér decemberben

    A Templom tér decemberben

  • Az evangélikus templom légifotón

    Az evangélikus templom légifotón

  • Városház tér

    Városház tér

  • Az EKM gyár volt kultúrháza. Időközben lebontásra került a kispesti rekonstrukció során

    Az EKM gyár volt kultúrháza. Időközben lebontásra került a kispesti rekonstrukció során

  • Az EKM gyár az 1960-as években. A kép jobb oldalán a Földváry utca torkolata.

    Az EKM gyár az 1960-as években. A kép jobb oldalán a Földváry utca torkolata.

  • Budapest XIX. Attila utca és Földváry utca sarok. Az EKM gyár sportpályája. Jelenleg autókereskedés.

    Budapest XIX. Attila utca és Földváry utca sarok. Az EKM gyár sportpályája. Jelenleg autókereskedés.

  • Felújított panelház az Eötvös utcában

    Felújított panelház az Eötvös utcában

  • A Hungária-Jacquardszövőgyár telephelye

    A Hungária-Jacquardszövőgyár telephelye

  • Az Aszfaltútépítő Vállalat (korábban Bihn gyár) széntüzelésű aszfalt utánfutói

    Az Aszfaltútépítő Vállalat (korábban Bihn gyár) széntüzelésű aszfalt utánfutói

További információk[szerkesztés]

Budapest kerületei
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_XIX._kerülete&oldid=26356140”