Budapest XXIII. kerülete

	Budapest XXIII. kerülete
	A Hősök tere, háttérben a Nagyboldogasszony-templom
; Budapest XXIII. kerülete címere	; Budapest XXIII. kerülete zászlaja
	Egyéb elnevezés: Soroksár
	Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Millenniumtelep; Soroksár; Soroksár-Újtelep;
Alapítás ideje	1994
Irányítószám	1237-1239
Testvérvárosok	Lista Nürtingen (1991–); Székelyudvarhely (1998–); Törökbálint (2008–); Tvardica (2007. július 12. – ); Tongzhou (2019. december 16. – );
Polgármester	Bese Ferenc (névlegesen független) (ténylegesen a Fidesz által támogatott)
Országgyűlési képviselő	Szabó Szabolcs (MSZP–Együtt–DK–PM–MLP)
	Népesség
Teljes népesség	22 486 fő (2025. jan. 1.)
Rangsorban	23.
Népsűrűség	580 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	40,77 km²
	Elhelyezkedése
	Budapest XXIII. kerülete Pozíció Budapest XXIII. kerülete térképén
	é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″47.396389°N 19.131111°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″47.396389°N 19.131111°E
	Budapest XXIII. kerülete weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XXIII. kerülete – Soroksár (németül: Markt) a magyar főváros legfiatalabb kerülete; 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.

Fekvése

Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak.

Története

Bővebben: Soroksár (történelmi település)

Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wathay család birtoka. Wathay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A település első postamestere, nemes Sartóry Lipót (1760-1809), aki Csikóson, Sári mellett született nemes Sartóri Lipót (1733-1789), uradalmi ispán Újhartyánban a gróf Keglevich családnál, és Schmir Katalin fiaként. A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.

A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát – összesen 3898 embert – kitelepítették.^[5] A kitelepítetteket marhavagonokon szállították főleg Német Demokratikus Köztársaságba és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek, hogy egy „kis munkára” viszik őket (málenkij robot). Ez az akkori nagyhatalmak döntésén alapult.

1950. január 1-jétől Soroksár a főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pestszenterzsébet mellett.

A Haraszti út - Templom utcai elágazásnál (GOH csomópont) a HÉV vágányai felett átívelő Grassalkovich úti felüljáró 1974-1976 között épült.^[6]^[7] A 150-es vasútvonal felett átívelő Ócsai úti felüljáró korábban, 1972-1974 között épült.^[8]^[9]^[10]^[11] A Helsinki út folytatásaként a Grassalkovich út kiszélesítése irányonként két forgalmi sávval 1979-re készült el.^[12]

1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.

A Molnár-sziget

Bővebben: Molnár-sziget

A Molnár-sziget (németül: Müllerinsel) a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak. A történelem során Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzájárult Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.

A Molnár-sziget arról az 50 vízimalomról kapta nevét, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári, ún. sváb rozskenyeret fővárosba.

Politika

Polgármesterek


Terminus	Név	Jelölő szervezet(ek)
1994–1998	Geiger Ferenc	MSZP-SZDSZ^[13]
1998–2002		Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete^[14]
2002–2006		Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete^[15]
2006–2010		Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete^[16]
2010–2014		Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete^[17]
2014–2019		Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete^[18]
2019–2024	Bese Ferenc	független^[2]
2024–	Bese Ferenc	független (új mandátuma október 1-től érvényes)

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

A polgármester-választás eredménye^[19]

Jelölt neve		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Bese Ferenc	Független	4291	48,68%
Bereczki Miklós	Momentum – MSZP – Párbeszéd – LMP – Jobbik	4077	46,25%
Bernáth Zoltán	Független	447	5,07%
Összesen		8815	100%

A képviselőtestület-választás eredménye^[20]

	Mandátumok	Képviselő-testület
Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP – Jobbik	5
Fidesz–KDNP	3
Civil Szervezetek és Személyek	2
Független	1	P
IVE-NNKS	1

Országgyűlési képviselők

1994-1998:
1998-2002:
2002-2006:
2006-2010
2010-2014:
2014-2018: Szabó Szabolcs (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) Budapesti 17 számú országgyűlési egyéni választókerület.
2018-tól: Szabó Szabolcs (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) Budapesti 17 számú országgyűlési egyéni választókerület.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

Lakosságszám^[21]^[22]
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	4 726	—
1880	5 379	1,29%
1890	6 757	2,28%
1900	8 603	2,42%
1910	11 406	2,82%
1920	12 543	0,95%
1930	14 387	1,37%
1941	18 897	2,48%
1949	19 488	0,38%
1960	23 789	1,81%
1970	26 657	1,14%
1980	23 341	−1,33%
1990	19 185	−1,96%
2001	20 697	0,69%
2011	21 155	0,22%
2022	22 633	0,61%

A XXIII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 22 633 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1478 fővel nőtt a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 555 ember volt. A XXIII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2021-ben a férfiaknál 69,9, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 7763 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 4615 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,6%-a, mintegy 2616 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XXIII. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1949-ig. Az 1950-es évektől 1970-ig dinamikusan nőtt a kerület népessége. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 26 657 fő. A 70-es évektől, egészen 1990-ig csökkent a kerület népesség száma, azonban a 90-es években fordulat következett be és lassú növekedésnek indult be, ami napjainkig is tart. Jelenleg ma kevesebben laknak a XXIII. kerületben, mint 1960-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XXIII. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Közlekedés

A kerület viszonylag csendes, kertvárosias, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Grassalkovich út - Ócsai út - Haraszti út tengely, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, délen az M0 körgyűrű). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV (H6), valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében (Hősök tere) vannak a megállói. A kerület központja a Hősök tere, amely 13 km távolságra helyezkedik el a Belvárostól.

Ezeken kívül megközelíthető az alábbi BKK autóbuszokkal: 66, 66B, 66E, 135, 166 valamint a Volánbusz délpesti agglomerációba tartó helyközi járataival.

Sportélete

Soroksár hivatalos ^[forrás?] sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály az NB II. Merkantil Ligában szerepel.

A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 87 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül 1998-óta minden évben megrendezésre, a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen rendszerint tucatnyi ország több mint 100 versenyzője vesz részt.

Városrészek

Soroksár-Újtelep

Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.^[23] A délkeleti részén 1990-1991 között épült fel a Szentlőrinci úti lakótelep. Az északabbra található, kisebb méretű Nyír utcai lakótelep a - nevével ellentétben a kerülethez tartozó - Pesterzsébeti temetőhöz esik közelebb.

Péterimajor

Milleniumtelep

Soroksár iskolái

Budapest XXIII. Kerületi Grassalkovich Antal Általános Iskola
Budapest XXIII. Kerületi Páneurópa Általános Iskola
Budapest XXIII. Kerületi Török Flóris Általános Iskola
Budapest XXIII. Kerületi Fekete István Általános Iskola
Budapest XXIII. Kerületi Mikszáth Kálmán Általános Iskola
Budapest XXIII. Kerületi Galambos János Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

Kultúra, szórakozás

Kulturális intézmények:

Táncsics Mihály Művelődési Ház^[24]
Galéria ’13 Soroksár^[24]
- Soroksári Helytörténeti Gyűjtemény^[24]
Fedák Sári Színház

Látnivalók

botanikus kert
Segítő Mária-kápolna - A városrész egyik legrégibb műemlék épülete, a 18. század végén copf stílusban épült.
Hősök tere, rajta a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Táncsics Mihály Művelődési Ház, Grassalkovich u. 122-124.
Fedák Sári Színház (egykori Otthon Filmszínház), Hősök tere 21.