Budapest XXIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest XXIII. kerülete
Soroksár, Hősök tere, hátul a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Soroksár, Hősök tere, hátul a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Budapest XXIII. kerülete címere
Budapest XXIII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Soroksár
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Millenniumtelep
Soroksár
Soroksár-Újtelep
[1]
Irányítószám 1237-1239
Testvérvárosok
Polgármester Geiger Ferenc (SCSZ)
Országgyűlési képviselő Szabó Szabolcs (Együtt)
Népesség
Teljes népesség 22 833 fő (2015. jan. 1.)[2]
Rangsorban 23.
Népsűrűség 580 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 40,77 km²
Elhelyezkedése
Budapest XXIII. kerülete (Budapest)
Budapest XXIII. kerülete
Budapest XXIII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″
Budapest XXIII. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XXIII. kerülete (németül: Markt) a magyar főváros legfiatalabb kerülete: 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.

Fekvése[szerkesztés]

Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak.

Története[szerkesztés]

Soroksár egy régi térképen

Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar (ejtsd: „suruksár”) néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.

A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát – összesen 3898 embert – kitelepítették.[3] A kitelepítetteket marhavagonokon szállították főleg Kelet-Németországba és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek, hogy egy „kis munkára” viszik őket (málenkij robot). Ez az akkori nagyhatalmak döntésén alapult.

1950. január 1-jétől Soroksár a főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pestszenterzsébet mellett. 1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.

A Molnár-sziget[szerkesztés]

A Molnár-sziget (németül: Müllerinsel) a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak. A történelem során Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzájárult Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.

A Molnár-sziget arról az 50 vízimalomról kapta nevét, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári, ún. sváb rozskenyeret fővárosba.

Politika[szerkesztés]

Országgyűlési képviselők

Polgármesterek

Népesség[szerkesztés]

Soroksár Budapest legkisebb népességű kerülete: mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legsűrűbben lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.

Közlekedés[szerkesztés]

A kerület viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak a megállói.

Sport[szerkesztés]

Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály az NB II. Merkantil Ligában szerepel.

A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 50 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül minden évben megrendezésre a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen rendszerint tucatnyi ország több mint 100 versenyzője vett részt.

Városrészek[szerkesztés]

Soroksár-Újtelep

Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.[4]

Soroksár iskolái[szerkesztés]

  • Budapest XXIII. Kerületi Grassalkovich Antal Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Páneurópa Általános Iskola
A műemlék Segítő Mária Kápolna
  • Budapest XXIII. Kerületi Török Flóris Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Fekete István Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Mikszáth Kálmán Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Galambos János Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

Látnivalók[szerkesztés]

  • Segítő Mária-kápolna - A városrész egyik legrégibb műemlék épülete, a 18. század végén copf stílusban épült.
  • Hősök tere, rajta a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
  • Táncsics Mihály Művelődési Ház, Grassalkovich u. 122-124.
  • Otthon Kulturális Központ (egykori mozi), Hősök tere

Képgaléria[szerkesztés]

Híres Soroksáriak[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.