Budapest XXIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest XXIII. kerülete
Soroksár, Hősök tere, hátul a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Soroksár, Hősök tere, hátul a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Budapest XXIII. kerülete címere
Budapest XXIII. kerülete címere
Budapest XXIII. kerülete zászlaja
Budapest XXIII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Soroksár
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Millenniumtelep
Soroksár
Soroksár-Újtelep
[1]
Alapítás ideje1994
Irányítószám 1237-1239
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Bese Ferenc (névlegesen független)[2] (ténylegesen a Fidesz által támogatott)[3]
Országgyűlési képviselő Szabó Szabolcs
Népesség
Teljes népesség22 965 fő (2019. jan. 1.)[4] +/-
Rangsorban 23.
Népsűrűség580 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,77 km²
Elhelyezkedése
Budapest XXIII. kerülete (Budapest XXIII. kerülete)
Budapest XXIII. kerülete
Budapest XXIII. kerülete
Pozíció Budapest XXIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″
Budapest XXIII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XXIII. kerületeSoroksár (németül: Markt) a magyar főváros legfiatalabb kerülete; 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.

Fekvése[szerkesztés]

Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak.

Története[szerkesztés]

Soroksár egy régi térképen

Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar (ejtsd: „suruksár”) néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wathay család birtoka. Wathay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A település első postamestere, nemes Sartóry Lipót (1760-1809), aki Csikóson, Sári mellett született nemes Sartóri Lipót (1733-1789), uradalmi ispán Újhartyánban a gróf Keglevich családnál, és Schmir Katalin fiaként. A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.

A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát – összesen 3898 embert – kitelepítették.[5] A kitelepítetteket marhavagonokon szállították főleg Kelet-Németországba és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek, hogy egy „kis munkára” viszik őket (málenkij robot). Ez az akkori nagyhatalmak döntésén alapult.

1950. január 1-jétől Soroksár a főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pestszenterzsébet mellett.

A Haraszti út - Templom utcai elágazásnál (GOH csomópont) a HÉV vágányai felett átívelő Grassalkovich úti felüljáró 1974-1976 között épült.[6] [7] A 150-es vasútvonal felett átívelő Ócsai úti felüljáró korábban, 1972-1974 között épült.[8] [9] [10] [11] A Helsinki út folytatásaként a Grassalkovich út kiszélesítése irányonként két forgalmi sávval 1979-re készült el.[12]

1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.

A Molnár-sziget[szerkesztés]

A Molnár-sziget (németül: Müllerinsel) a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak. A történelem során Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzájárult Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.

A Molnár-sziget arról az 50 vízimalomról kapta nevét, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári, ún. sváb rozskenyeret fővárosba.

Politika[szerkesztés]

Országgyűlési képviselők[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 1994-1998: Geiger Ferenc (MSZP-SZDSZ)[13]
  • 1998-2002: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[14]
  • 2002-2006: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[15]
  • 2006-2010: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[16]
  • 2010-2014: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[17]
  • 2014-2019: Geiger Ferenc (Soroksári Civil Szervezetek és Személyek Egyesülete)[18]
  • 2019-től: Bese Ferenc (független)[2]

Népesség[szerkesztés]

Soroksár Budapest legkisebb népességű kerülete: mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legnépesebb lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.

Közlekedés[szerkesztés]

A kerület viszonylag csendes, kertvárosias, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Grassalkovich út - Ócsai út - Haraszti út tengely, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, délen az M0 körgyűrű). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV (H6), valamint a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében (Hősök tere) vannak a megállói.

Ezeken kívül megközelíthető az alábbi BKK autóbuszokkal: 66, 66B, 66E, 135, 166 valamint a Volánbusz délpesti agglomerációba tartó helyközi járataival.

Sportélete[szerkesztés]

Soroksár hivatalos [forrás?] sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály az NB II. Merkantil Ligában szerepel.

A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 87 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül 1998-óta minden évben megrendezésre, a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen rendszerint tucatnyi ország több mint 100 versenyzője vesz részt.

A Soroksári Sportcsarnok

Városrészek[szerkesztés]

Soroksár-Újtelep

Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.[19] A délkeleti részén 1990-1991 között épült fel a Szentlőrinci úti lakótelep. Az északabbra található, kisebb méretű Nyír utcai lakótelep a - nevével ellentétben a kerülethez tartozó - Pesterzsébeti temetőhöz esik közelebb.

Soroksár iskolái[szerkesztés]

  • Budapest XXIII. Kerületi Grassalkovich Antal Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Páneurópa Általános Iskola
A műemlék Segítő Mária Kápolna
  • Budapest XXIII. Kerületi Török Flóris Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Fekete István Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Mikszáth Kálmán Általános Iskola
  • Budapest XXIII. Kerületi Galambos János Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

Kultúra, szórakozás[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • botanikus kert
  • Segítő Mária-kápolna - A városrész egyik legrégibb műemlék épülete, a 18. század végén copf stílusban épült.
  • Hősök tere, rajta a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
  • Táncsics Mihály Művelődési Ház, Grassalkovich u. 122-124.
  • Fedák Sári Színház (egykori Otthon Filmszínház), Hősök tere 21.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Híres soroksáriak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. a b Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  3. https://24.hu/belfold/2020/10/14/soroksar-utcarol-lakasba-hajlektalansag/
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  5. Svábok kitelepítése
  6. MOH és BAH - új közlekedési csomópontok Budapesten, 1976 december - filmhiradokonline.hu
  7. Bojkor József - Közlekedési csomópont építése Soroksáron, MTI Zrt. Fotóarchívum, 1976 (archivum.mtva.hu)
  8. Centenáriumi építkezések autósoknak - mi épült 1973-ban?- Fővárosi blog, 2013.11.07.
  9. 1977. június 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1) 199. oldal - Hungaricana online archívum
  10. „Gyorsabb, biztonságosabb közlekedés a megyében is”, Pest Megyei Hírlap, 1976. június 20., 5. oldal (magyar nyelvű) 
  11. „Dabas felől — csomóponthoz”, Pest Megyei Hírlap, 1976. december 24., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  12. fentről.hu 1979-es légifoto - fentrol.hu
  13. Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  14. Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  15. Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  16. Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  17. Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  18. Budapest XXIII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  19. Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
  20. a b c d Testvérvárosaink – Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2020. július 31.)

További információk[szerkesztés]