H6-os HÉV

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
H6-os HÉV
← H5-ös HÉV
H7-es HÉV →
Ráckevei HÉV, Tököli HÉV
Budapest H6 HÉV.svg
Térkép
Budapest–Ráckeve HÉV-vonal.svg
Adatok
Átadás 1887. augusztus 7.
Vonal hossza40 km
Állomások száma 22
Járműtelep Dunaharaszti, Ráckeve
Nyomtáv1435 mm
Megengedett sebesség60 km/h
Áramellátás 1000 V
Üzemeltető MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
Útvonaldiagram
megszűnt összekötővágány
a 2-es villamossal
0,0 Budapest, Közvágóhíd
150-es vasútvonal
0,7 Beöthy utca megszűnt mh.
1,4 Kén utca
üzemi kapcsolat a
150-es vasútvonal felé
2,3 Timót utca megszűnt mh.
(régen Lámpagyár)
egykori erzsébetfalvai hurokvágány
3,4 Pesterzsébet felső
egykori csepeli szárnyvonal
Csepeli átjáró
Nagy Sándor utca[1]
megszűnt mh.
Helsinki út 5 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
megszűnt iparvágány kiágazás
(a Fedéllemez Gyár felé)
Torontál utca
5,2 Torontál utca
(régen Atra gyár)
megszűnt iparvágány kiágazás
(a Soroksári Papírgyár felé)
150-es vasútvonal
Rézöntő utca
6,9 Soroksár felső
Hősök tere
8,0 Soroksár, Hősök tere
Grassalkovich út 5 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Tájkép utca
9,2 Szent István utca
megszűnt iparvágány kiágazás
(a Közúti Gépellátó felé)
Hunyadi utca
Lórév utca
10,4 Millenniumtelep
Budapest közigazgatási határa
M0-s autóút
12,4 Dunaharaszti felső
Fő út
kocsiszín felé
13,0 Dunaharaszti külső
Ráckevei-Duna
Rév út
16,9 Szigetszentmiklós
Kéktómegszűnt mh.
18,5 József Attila-telep
19,8 Szigetszentmiklós alsó
20,9 Szigetszentmiklós-Gyártelep
egykori összekötővágányok
tököli repülőtér/Taksony felé
21,7 Szigethalom
23,0 Szigethalom alsó
Mester utca
Kossuth Lajos utca
24,1 Tököl
Csépi út
Szigetmajormegszűnt mh.
29,2 Szigetcsép
Egyetemi tangazdaság
megszűnt mh.
34,0 Szigetszentmárton-
Szigetújfalu
35,7 Horgásztanyák
37,6 Angyalisziget
Sillingi út
40,1 Ráckeve
kocsiszín felé

A H6-os HÉV (252-es vasútvonal; 2011-ig ráckevei HÉV) Budapest egyik elővárosi vasútvonala, amelyet MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedtet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megrendelésére a Közvágóhíd és Ráckeve, illetve betétjáratként Dunaharaszti vagy Tököl között. A MÁV-HÉV leghosszabb viszonylata.

A vonalat a ráckevei és a dunaharaszti kocsiszín szolgálja ki.

Története[szerkesztés]

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) első helyiérdekű vasútvonala a közvágóhíd épülete mellől indult, Erzsébetfalván (ma Pesterzsébet) áthaladva, Soroksárig épült ki. A vasútvonal egykori soroksári végállomása a MÁV Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalának soroksári vasútállomása közelében létesült, a fővonalig egy összekötővágány is épült. A 10 km hosszú, gőzmozdonyüzemre berendezett vasútvonalat 1887. augusztus 7-én nyitották meg.[2] A társaságnak még abban az évben engedélyezték a vonal meghosszabbítását Harasztiig (ma Dunaharaszti), a mintegy 5 km hosszú vonalszakaszt 1887. november 24-én adták át a forgalomnak. A vasútvonal felépítménye 18,0 kg/fm tömegű sínekből épült és 8,6 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. A vasútvonal folytatását Harasztitól Ráckevéig külön társaság építette, amely később egyesült a BKVT-vel. A vonal utolsó, 27,4 km hosszú szakaszát 1892. november 6-án nyitották meg.[3] Itt már 20,0 kg/fm tömegű sínekből épült a felépítmény, az engedélyezett tengelyterhelés azonban nem különbözött a régebben épült szakaszokétól. 1897-ig kiépült Soroksárig a növekvő forgalom miatt szükségessé vált második vágány. A újonnan épült vonalszakaszok felépítményénél már 30,0  kg/fm tömegű síneket alkalmaztak.

A konkurens közlekedési társaságok fokozódó nyomásának hatására a BKVT 1905-ben megszerezte a jogot helyiérdekű vasutainak villamosítására. A társaság a Baross tértől a Közvágóhídig tartó villamosvonalát 1906-ban a mai Hentes utcában vezetve, egészen az egykori Sertésvágóhídig hosszabbította meg. A meghosszabbított viszonylat igénybe vette a ráckevei vonal egy részét, amely fölé így 500 V feszültségű, közúti vasúti felsővezeték épült ki. A társaság leányvállalata kísérleti jelleggel 1906. áprilisáig továbbépítette az 500 V feszültségű, egyenáramú felsővezetékrendszert egészen Erzsébetfalváig.[4] A kedvező tapasztalatok után a társaság a következő években létesített vonalszakaszait eleve villamosított üzemre építette meg, úgymint az 1907. június 7-én megnyitott erzsébetfalvai hurokvágányt, amelyet 1914-ben kibővítettek egészen a pesterzsébeti Előd utcáig.[5] Az egyvágányú hurokvágányon kezdetektől fogva villamosjellegű forgalom zajlott, így a vonal viszonylag hamar a pesterzsébeti villamoshálózat része lett.

A BKVT a villamosítás költségeinek csökkentése érdekében - a németországi fejlesztések alapján - a továbbiakban 1000 V üzemi feszültségű rendszert alkalmazott. A magasabb feszültség biztonságosabb üzemeltetésére a felsővezetéket Fischer–Jellinek-féle rendszerben alakították ki, így a villamosvonalakhoz képest nagyobb pályasebesség is alkalmazható volt. A villamosítást megelőzően nagyarányú pályafelújítást végeztek, a régi felépítményt 30,0 kg/fm sínrendszerűre cserélték, több szintbeni kereszteződést felszámoltak. Az akkoriban még Soroksár település külterületén fekvő helyiérdekű vasutat a belterületen átvezetve, a mai Hősök tere és Millenniumtelep megállóhelyek között, a zimonyi országút (a mai Grassalkovich út és Haraszti út) mentén lerövidítették. Az 1900-as évek végén történt nyomvonalváltoztatás során mintegy 1,5 km-rel rövidült a két végállomás közötti távolság.[5] A gyors ütemű villamosítási munkák révén az villamosüzemű forgalom 1910. augusztus 3-tól indult meg Dunaharaszti állomásig.

A vasút fővárosi szakaszaival ellentétben a villamosítás Dunaharasztitól lassabban haladt, a Dunaharaszti–Szigetszentmiklós vonalszakaszt 1938-ban, a Szigetszentmiklós–Szigetszentmiklós Gyártelep vonalszakaszt 1943-ban állították villamos üzeműre.[6] Ebben az időszakban, 1942-ben épült ki a második vágány a Duna-ági hídtól Szigetszentmiklósig.

A második világháború alatt Szigethalom határában épült fel a Dunai Repülőgépgyár, amelyhez a MÁV Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalának Taksony állomásától 7,8 km hosszú összekötővágányt építettek a ráckevei vasútvonalig. Az elsősorban teherforgalmi célokra használt összekötővágányt 1944. január 21-én helyezték üzembe.[7] A repülőgépgyárhoz rövidesen megindult a személyszállítás is, a Józsefvárosi pályaudvartól Taksonyon át közlekedő személyvonatokon HÉV tarifák voltak érvényesek.[6]

A második világháború végén a harci cselekmények a vonalon komoly károkat okoztak, felrobbantották többek között a dunaharaszti Duna-hidat. Ideiglenes helyreállítása után, 1945. december 8-án indulhatott meg újra a közvetlen forgalom Ráckevére. Végleges helyreállítására, új vasbeton híddal 1949-ben került sor. 1946. május 27-ére elkészült a Szigetszentmiklós Gyártelep-Tököl szakasz villamosítása.[8]

A taksonyi szárnyvonal személyforgalmát 1976-ban megszüntették, az utasszállítást előbb a BKV, majd 1980-tól a Volánbusz autóbuszai vették át. Ugyanebben az évben villamosították a TökölRáckeve szakaszt.[8]

2016. február 8-án Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Gyálon ismertette, hogy az állam által átvett HÉV vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.[9]

2016. november 1-jén megalakult a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV), ami a budapesti HÉV-vonalakon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megrendelésére végezte a személyszállítási szolgáltatást. 2017. február 22-étől ezt a feladatot a MÁV Csoport teljes jogú leányvállalataként a BHÉV-ből létrehozott MÁV-HÉV Zrt. végzi.[10]

2017. június 16-ától a Beöthy utca és a Timót utca megállóhelyeken nem áll meg, a Kén utca megállóhelyet pedig délelőtt a Közvágóhíd felé, délután Ráckeve felé érinti néhány menet.[11]

Járművek[szerkesztés]

A vasútvonal első mozdonyai kéttengelyes, lemezekkel teljesen burkolt, úgynevezett gőztramwayok voltak. A BHÉV 5–8 sorozatú, kis teljesítményű gőzmozdonyokat az ÁVT Gépgyára, illetve a MÁV Gépgyára gyártotta.[12] A gyors ütemben növekvő forgalom hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokat kívánt, ezért a BKVT 18941906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendelt a MÁV Gépgyártól.

1906-ban a Közvágóhídtól Erzsébetfalváig villamosított vonalszakaszon a próbaüzemhez hat motorkocsit vásárolt a társaság a győri Magyar Vagon- és Gépgyártól. A 2×50 LE-s motorkocsik villamos berendezéseit a Ganz Villamossági Rt. szállította.[4]

A vonalon napjainkban az egykori Kelet-Németországban gyártott MX és MXA motorkocsikból és a közéjük sorolt PXXVIII, PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek. 2018. június 4-étől egy Siemens Desiro dízel motorvonat is közlekedik a vonalon.[13]

Megállóhelyei[szerkesztés]

Budapest H6 HÉV.svg (Közvágóhíd ◄► Dunaharaszti ◄► Tököl ◄► Ráckeve)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok[14]
0 Közvágóhíd
végállomás
73 Budapest H7 HÉV.svg
BKK hajo symbol.svg D11 budapest.svgD12 budapest.svg
Logo tramway-budapest.svg 1, 2, 24
BKV busz symbol.svg 23, 23E, 54, 55, 103V, 153, 153V, 179
BKK night line logo.svg 901, 918, 923, 937, 979, 979A
Bkktavolsagibusz.svg 630, 631, 632, 635, 636, 655, 661
Időszakos megállóhely: kizárólag munkanapokon, reggel Budapest felé, délután pedig Dunaharaszti felé érinti.
(3) Kén utca (69) BKV busz symbol.svg 23, 54, 55
BSicon MAV.svg  S25  (Soroksári út vasútállomás)
7 Pesterzsébet felső 65 Pesterzsébet felső H:
BKV busz symbol.svg 23, 66, 66B
BKK night line logo.svg 923
Bkktavolsagibusz.svg 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 635, 636, 654, 655, 660, 661
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1080, 1081, 1090, 1110
Csepeli átjáró:
BKV busz symbol.svg 66, 66B, 119, 151, 166
11 Torontál utca 62 BKV busz symbol.svg 66, 66B, 66E, 166
14 Soroksár felső 59 BKV busz symbol.svg 66, 66B, 66E, 135, 166
17 Soroksár, Hősök tere 56 BKK hajo symbol.svg D14 budapest.png
BKV busz symbol.svg 66, 66B, 66E, 135, 166
BKK night line logo.svg 966
Bkktavolsagibusz.svg 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 635, 636, 654, 655, 660, 661
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1080, 1081, 1090, 1110
19 Szent István utca 54 BKV busz symbol.svg 135
BKK night line logo.svg 966
22 Millenniumtelep 51 BKV busz symbol.svg 135
BKK night line logo.svg 966
24 Dunaharaszti felső 48
27 Dunaharaszti külső
végállomás
46 Bkktavolsagibusz.svg 654, 655, 660, 661
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1110
33 Szigetszentmiklós 40 BKV busz symbol.svg 238, 280
Bkktavolsagibusz.svg 673, 674
36 József Attila-telep 37 BKV busz symbol.svg 38, 238, 279, 280
Bkktavolsagibusz.svg 673, 674, 675, 676, 682, 683, 684, 689, 691
Időszakos megállóhely, egyes menetek nem érintik.
(38) Szigetszentmiklós alsó (35)
41 Szigetszentmiklós-Gyártelep 33 Bkktavolsagibusz.svg 660, 661, 663, 664, 665, 667, 668, 673, 674, 675, 676, 684, 689, 690, 691, 692, 693, 694, 695, 696
43 Szigethalom 31 Bkktavolsagibusz.svg 692, 693, 694, 695, 696
46 Szigethalom alsó 28
48 Tököl
végállomás
26 Bkktavolsagibusz.svg 673
55 Szigetcsép 19
62 Szigetszentmárton-Szigetújfalu 10 Bkktavolsagibusz.svg 676
Időszakos megállóhely, egyes menetek nem érintik.
(65) Horgásztanyák (7)
(68) Angyalisziget (4)
72 Ráckeve
végállomás
0 Bkktavolsagibusz.svg 665, 669, 670, 671, 675, 676, 697, 698

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A BKV 1977-es menetrendi tájékoztatója, 240. oldal
  2. Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 83–84. o. (1996). ISBN 9635523130 
  3. szerk.: Csárádi János: Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2. kötet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 186. o. (1994) 
  4. ^ a b Keller László: Hetven éve villamosították a BHÉV vonalhálózatát (magyar nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  5. ^ a b Horváth Ferenc.szerk.: Kovács László: Magyarországi vasútépítések 1900–1914 között, Magyar Vasúttörténet 4. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 94, 173–174. o. (1996). ISBN 9635523149 
  6. ^ a b Horváth Ferenc.szerk.: Kovács László: Magyarországi vasútépítések 1915–1944 között, Magyar Vasúttörténet 5. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 135–136. o. (1996). ISBN 9635523149 
  7. Horváth János: A Taksony-Szigetszentmiklós HÉV-vonal (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
  8. ^ a b Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.  
  9. Dull Szabolcs: Elővárosi vasúttá alakítják át a HÉV-et. index.hu. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  10. MÁV-HÉV Zrt. Történelem. MÁV-HÉV Zrt.. (Hozzáférés: 2018. február 6.)
  11. Változik a H6-os, a H8-as és a H9-es HÉV menetrendje – több vonat, jobb csatlakozások. MÁV-HÉV Zrt.. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  12. Németh Zoltán Ádám: A BHÉV járművei (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
  13. MÁV Magyar Államvasutak Zrt.: Június 4-től Desiro motorvonatok segítik a HÉV-közlekedést a H6-os (ráckevei) vonalon (html). (Hozzáférés: 2018. június 2.)
  14. Az éjszakai járatokkal csak péntekről szombatra és szombatról vasárnapra virradóan van kapcsolat

Források[szerkesztés]

  • Dr. Szabó Dezső: A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak egy évszázada (Közlekedéstudományi Szemle, 1987)

További információk[szerkesztés]