Boráros tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boráros tér
Budapest, Boráros tér, 5.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest IX. kerülete
Névadó Boráros János
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Boráros tér (Budapest)
Boráros tér
Boráros tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 04′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 04′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Boráros tér témájú médiaállományokat.

A Boráros tér Budapest IX. kerületében található, a város egyik közlekedési csomópontja. A Ferenc körút, a Soroksári út, a Petőfi híd, és a Közraktár utca találkozásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A 18. század előtt Szentfalva néven község terült el itt. 1875-ig Fa térnek hívták, ekkor kapta az új nevét Boráros Jánosról.

1891-ben a tér alatt épült meg Pest egyik fő szennyvízgyűjtő csatornája. 1933 és 1937 között építették meg a Petőfi híd elődjét, a Horthy Miklós hidat. A tér Közraktár utca felőli részén, közvetlenül a híd mellett északról állt egy hatalmas raktárépület, az Elevátor-ház, ami a második világháború alatt súlyosan sérült, ezért lebontották.

A háború után, 1945 októberében itt épült az első fővárosi pontonhíd, a „Miki”.

1978. április 13-án a Csepeli HÉV 1951-ben átadott végállomásán 18 halálos áldozatot követelő HÉV-baleset történt.[1][2] A vágányok végén elhelyezkedő és a katasztrófában lerombolódott állomásépületet lebontották és helyette a Duna part felőli oldalon építettek újat.

A teret a Petőfi híd 19791980 közötti rekonstrukciója nyomán építették át utoljára: keresztezésmentes összeköttetést biztosítottak a H7-es HÉV, az újonnan épített autóbusz-végállomás, a villamosmegállóhelyek és a járdák között a hídfeljáró rendszer teljes átalakításával és új gyalogos aluljáró-rendszer kialakításával.[3] A tér a jelenlegi formáját az 1981. június 8-ai átadás óta viseli.[4]

A téren több szobor is áll. Itt állították fel 1983-ban Varga Imre Borárusát, a régi Nemzeti Színház két, 1910-ből megmaradt oszlopát, valamint a nagyszentmiklósi kincs felnagyított bikafejes ivócsanakját, ami szintén Varga Imre alkotása.

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 148–149. o. ISBN 963-05-6410-6