H7-es HÉV

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
H7-es HÉV
← H6-os HÉV
H8-as és H9-es HÉV →
Csepeli HÉV
Budapest H7 HÉV.svg
Térkép
Budapest–Csepel HÉV-vonal.svg
Adatok
Átadás 1951. április 29.
Állomások száma 6
Járműtelep Csepel
Nyomtáv1435 mm
Megengedett sebesség60 km/h
Áramellátás 1000 V
Üzemeltető MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
Útvonaldiagram
0,0 Budapest, Boráros tér
pótlóbusz (↓)
1,2 Müpa – Nemzeti Színház
Rákóczi híd
Összekötő vasúti híd (1)
1,5 Közvágóhíd
Hajóállomás utca
Kvassay híd a Ráckevei-Duna
felett
pótlóbusz (↑)
2,6 Kvassay híd
Wein János út
üzemi kapcsolat[1]
Szikratávíró utca
4,0 Szabadkikötő
út a Szabadkikötőhöz
iparvágány a Szabadkikötő felé
Petróleum utca
iparvágány a Csepel Művek felé
Teller Ede út/Corvin út
Vermes Miklós utca
5,6 Szent Imre tér
Károli Gáspár utca
6,1 Karácsony Sándor utca
Szent István út
kocsiszín felé
6,7 Csepel
Csepel állomás felvételi épülete

A H7-es HÉV (251-es számú vasútvonal; 2011-ig Csepeli HÉV), egy helyiérdekű vasútvonal, amelyet a budapesti Boráros tér és Csepel belvárosa között közlekedtet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére. Ez az egyetlenegy olyan budapesti HÉV-vonal, amely nem hagyja el Budapestet. Jelenlegi formájában 1951. április 29-én adták át az utazóközönségnek. A H7-es számot 2011. május 1-étől viseli.[2] 2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[3]

A vonalon Dunakeszin készült MIX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVII/a típusú pótkocsik, továbbá NDK MX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIII/a típusú pótkocsik közlekednek.

Története[szerkesztés]

A Csepel–Pesterzsébet közötti viszonylat[szerkesztés]

A csepeli kocsiszín két MX/A szerelvénnyel és egy LVII típusú (Tigris) mozdonnyal

Az eredeti terv[szerkesztés]

Csepel mindig is Budapest egyik ipari központja volt. Kezdetben a munkások csak a környező kerületekből és településekről (Pesterzsébet, Budafok, Soroksár, Halásztelek, Szigetszentmiklós) jártak ide. A korabeli tervekben egy, a Csillagtelepről a Művek 2. kapuján át Pesterzsébetre vezető vonal szerepelt, azonban a Hárosi Iskola 1941-es építése újabb módosításokat vetett fel.

A FVV 1944. augusztus 2-án véglegesen törölte az eredeti tervet. A „vonal” ekkor 3 részre szakadt. Az egyik a mai Csillagtelepi buszvégállomástól (ahol ma a 35-ös és 36-os busz végállomása van) nem messze indult, és a Hárosi Iskola mellett állt meg. A második szakasz északról, a Szent Imre térről ment a Gyártelep déli csücskéig. A harmadik szakasz a Marskovitsa utcából a Gubacsi hídon át vezetett Pesterzsébetre.

A Csepel–Boráros tér közötti viszonylat[szerkesztés]

Végül 1951-ben a II. Rákóczi Ferenc utcából a Szabadkikötő, Kvassay híd, Boráros tér vonalvezetés megvalósítása mellett döntöttek. Gyorsvasúti jellegű.

A Csepel–Hárosi iskola közötti viszonylat[szerkesztés]

Rövid életű vonal volt, 1959-től 1965. november 28-ig[4] üzemelt. Végállomása a gyorsvasút csepeli végállomásánál, a II. Rákóczi Ferenc út túloldalán volt, ahonnan a Hárosi iskola végállomásig haladt. Egyvágányú volt, egy kitérővel, öt megállóhellyel és dízelvontatással. Forgalmát a 38-as buszcsalád és a Volán járatai vették át.

Az egyesítés[szerkesztés]

Mikor megindult a 38-as busz, a Csillagtelepi HÉV üzemeltetése feleslegessé vált. Közrejátszó tényező volt, hogy Budapest belvárosában élők közül sokan szintén a Művekben dolgoztak, ezért közvetlen kapcsolatot akartak teremteni a belvárossal. Ekkor épült meg a vonal maihoz nagymértékben hasonlító szakasza. Ez a szakasz a Szent Imre térről járt a Zsil utcáig.

A végső vonal[szerkesztés]

MXA és MIXA szerelvények a Szabadkikötő utáni egyenes szakaszon

Az FVV összevonva az eddig megépült vonalak terveit és az elképzeléseket kidolgozta a mai szakasz megépítését, ám az csak a Karácsony Sándor utcáig közlekedett. 1950. szeptember 6-ára elkészült a jelenlegi szakasz. A futáspróbák és a tesztelések után 1951. április 29-én át is adtak a forgalomnak.

Tervek és módosítások[szerkesztés]

Az 1-es villamos Rákóczi hídig történő meghosszabbításakor (2000. december) beillesztették a „Lágymányosi híd” (mai nevén MüpaNemzeti Színház) megállóhelyet. Tervbe vették a vonal Kálvin térig tartó meghosszabbítását, ám ez máig is terv maradt.

A 2014-ben elfogadott Balázs Mór-terv (BMT)[5] szerint 2030-ig a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) HÉV vonal meghosszabbításra kerülne az Astoriáig olyan módon, hogy azok a Közvágóhídnál találkoznának és közös pályán érnék el a belvárost, ezzel megteremtve az észak–déli regionális gyorsvasút – vagy más néven M5-ös metró – első szakaszát. Hosszú távú tervek szerint az így létrejövő új gyorsvasúti vonal a későbbiekben összeköthető lenne a H5-ös (szentendrei) HÉV-vel is.

2017 márciusában pályázatot írt ki a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) a „H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV fővárosi kötöttpályás hálózatba való integrálásának előkészítése” címen.[6]

A Kvassay híd felújítása[szerkesztés]

2020 júniusában vette kezdetét a Kvassay híd felújítása, emiatt ez évben vonatpótló buszok járnak a vonal egy részén: június 13–21. között egyáltalán nem járnak a vonatok, a pótló buszok a Boráros tér és a Szent Imre tér között közlekednek, június 22-től év végééig pedig a Boráros tér és az újonnan létesített Kvassay híd megállóhely nevű, ideiglenes HÉV-végállomás között közlekednek (ez utóbbi forgalomba helyezése miatt nem közlekedtek 13–21. között a HÉV-ek). A vonatok innen Csepelig továbbra is járni fognak.[7]

A megépült vonalak[szerkesztés]

A vonal észrevehetően jobb döntés volt az előzőeknél, de részeik megmaradtak. Az áruforgalom biztosítására a Csillagtelep–Pesterzsébet szakasz megmaradt. (A Gubacsi híd átalakításával 1978-ban a HÉV vonal a hídon megszűnt.)

A Csillagtelep–Hárosi iskola-vonal busszal lett kiszolgálva, a csatlakozáshoz megépítették a Karácsony Sándor utca – Csillagtelep vá. szakaszt.

A belvárosi kapcsolathoz és más tényezők hatására elkészült a KözvágóhídSoroksár-, majd később a Budapest–Ráckeve-helyiérdekű-vasútvonal, még a XIX–XX. század fordulóján.

Megállóhelyei[szerkesztés]

H7 (Boráros tér ◄► Kvassay híd)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok Létesítmények
0 Boráros tér H
végállomás
10 Logo tramway-budapest.svg 2, 4, 6
BKV busz symbol.svg 15, 23, 23E, 54, 55, 115, 212, 223M
Hajóállomás, Autóbusz-állomás,
Mercure Budapest Duna Hotel, McDonald’s étterem
2 Müpa – Nemzeti Színház H 7 BKV busz symbol.svg 23, 54, 55 Hajóállomás, Müpa, Nemzeti Színház
5 Közvágóhíd H (Kvassay Jenő út) (↑)
Közvágóhíd H (↓)
4 Budapest H6 HÉV.svg
Logo tramway-budapest.svg 1
BKV busz symbol.svg 23, 23E, 54, 55, 179, 223M
OBI áruház, Budapest Park
10 Kvassay híd H
végállomás
0 Budapest H7 HÉV.svg
BKV busz symbol.svg 179
Fővárosi Vízművek Zrt. – Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep
Budapest H7 HÉV.svg (Kvassay híd ◄► Csepel)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok Létesítmények
0 Kvassay híd
végállomás
10 BKV busz symbol.svgBudapest hev symbol.svg H7
BKV busz symbol.svg 179
Fővárosi Vízművek Zrt. - Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep
2 Szabadkikötő 7 BKV busz symbol.svg 179 Szabadkikötő
6 Szent Imre tér 4 BKV busz symbol.svg 35, 36, 38, 38A, 71, 138, 148, 151, 152, 159, 179, 238, 278
Bkktavolsagibusz.svg 673, 674, 675, 676, 688, 690, 699
Posta, Kisboldogasszony templom, Rendőrség, Okmányiroda, Polgármesteri hivatal
8 Karácsony Sándor utca 2 BKV busz symbol.svg 36, 38, 38A, 138, 148, 151, 152, 159, 179, 238, 278
Bkktavolsagibusz.svg 673, 674, 675, 676, 688, 690, 699
Óvoda, Iskola, Gimnázium, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
10 Csepel
végállomás
0 BKV busz symbol.svg 36, 38, 38A, 138, 148, 152, 159, 238, 278
Bkktavolsagibusz.svg 673, 674, 675, 676, 688, 690, 699
Csepel Plaza, II. számú posta

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Üzemi kapcsolat a Szabadkikötő iparvágányain keresztül a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal felé
  2. BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. március. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  4. Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada: III. kötet 1919-től 1985-ig. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987. 295. kép  
  5. Balázs Mór-terv Budapest Közlekedésfejlesztési Stratégiája 2014-2030 (BMT). [2014. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 7.)
  6. hvg.hu: Pályázatot írtak ki az "5-ös metró" előkészítésére (magyar nyelven). HVG, 2017. március 10. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
  7. A MÁV-HÉV felújítja a Kvassay hidat – így változik a H7-es HÉV forgalma és a közúti közlekedés a Weiss Manfréd úton bkk.hu, 2020. június 11.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Transport (Budapest)
A Wikimédia Commons tartalmaz H7-es HÉV témájú médiaállományokat.