BHÉV MIX/A

BHÉV MIX/A
Szerelvény indul a csepeli végállomásról
BKV–HÉV MIXa
Pályaszám
MIX/A 801-854 PXXV/A 601–627
Általános adatok
Gyártó	BHÉV Budafoki Üzem, MÁV Dunakeszi Járműjavító
Gyártásban	1963–1966
Szolgálatba állás	1963
Darabszám	54 db motorkocsi, 27 db 2x3 részes motorvonati szerelvény db
Sorozat	MIX/A+PXXV/A+MIX/A
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	motorkocsi: Bo’Bo’ pótkocsi: 2'2'
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	700 mm
Futókerék-átmérő	700 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	80 km/h
Hajtás	a forgóvázban keresztirányban elhelyezett vontatómotorok, félig rugózott, marokcsapágyas
Vezérlés	szinkronvezérlés max. 2 motorvonatig
Kapcsolókészülék típusa	járműhomloknál: Scharfenberg motor- és pótkocsik között: rugózott vonórúd
Fékek
Rögzítőfék	rugóerőtárolós
Dinamikus fék	elektrodinamikus
Átmenő fék	elektropneumatikus tárcsafék
Vonatfűtés	villamos
Legkisebb pályaívsugár	60 (15 km/h-val) m
Villamos vontatás
Áramnem	1000 V DC
Áramellátás	felsővezeték
Vontatómotorok száma	motorkocsi: 4 háromrészes vonat: 8
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma	MIX/A: 53 PXXV/A: 58 MIX/A háromrészes motorvonat: 164 db
Állóhelyek száma	MIX/A: 85 PXXV/A: 89 MIX/A háromrészes motorvonat: 259 (4 fő/m²)
Padlómagasság	825 mm
Alacsony padlós rész	0 %
Osztályok	2.
Üzemmód	villamos
A Wikimédia Commons tartalmaz BHÉV MIX/A témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az MIX/A (ejtsd római számként olvasva kb.:M kilenc A) sorozatú háromrészes villamos motorvonatok a MÁV-HÉV legidősebb személyszállító járművei. Az 1996 óta a H7-es HÉV vonalhoz tartozó hét kisegységnyi szerelvényből 2025 év elején már csupán három, szeptembertől kettő, novembertől pedig egy közlekedett. (Rajtuk kívül az elsőként elkészült 801-601-802 pályaszámú kisegység a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban került kiállításra.)

Története

A Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV) az 1960-as években egy saját fejlesztésű járműtípussal állt elő. A szükséges elektronikai berendezéseket Kelet-Németországból, a hennigsdorfi VEB Lokomotivbau-Elektrotechnische Werke „Hans Beimler” (LEW) cégtől vásárolva készült el az első prototípus jármű a BHÉV Budafoki Üzemében. 1962 novemberében a két prototípus motorkocsi, a mai 41-es villamos elődjén, a még eredeti hosszúságú Budaörs-Törökbálint BHÉV vonalon teljesítette a próbameneteit, ezt követően 1963 januárjában forgalomba is állt. A továbbiakban a sorozatgyártott kocsik azonos műszaki tartalommal a MÁV Dunakeszi Járműjavítójában készültek, szintén az MX és MXA sorozatéval közel azonos keletnémet elektromos hajtással. Összesen 27 kisegység készült el, ami egységenként 2 motorkocsit és 1 közbenső pótkocsit jelent.

Felépítése

Az MIX/A motorvonatok két motorkocsiból és közéjük kapcsolt pótkocsiból álló háromrészes járművek (ezt a legkisebb, a forgalomban közlekedő vonat-összeállítást nevezik „kisegység”-nek) (M+P+M). A motorkocsik, egyben a motorvonatok sorozatjele MIX/A, míg a pótkocsik sorozatjele PXXV/A. Nagyobb forgalmú időszakokban két „kisegység”-et összekapcsolnak és szinkronban, egy vezetőállásból vezérlik. Ezt a hat kocsiból álló szerelvényt hívják „nagyegység”-nek (M+P+M+M+P+M). Ezt a megnevezést az MX és MX/A típusú járművekre is alkalmazzák.

Elrendezés

Az MX típusnál létezik azon (egyébként ma nem alkalmazott) összeállítási lehetőség, mely szerint csak két összekapcsolt motorkocsi közlekedik egy szerelvényként. Az MIX/A és MXA típusnál erre nincs lehetőség, mert ott a motorkocsi és pótkocsi között úgynevezett "Kurzkuplung" található, ami csak műhelyben bontható.

Járműszerkezet

A motorkocsik és pótkocsik főbb paramétereikben messzemenőkig azonosak, így a járműszekrény befoglaló méretei, forgócsaptávolság, az ülőhelyek elhelyezése, az oldalfalak, az ajtók és ablakok elrendezése s kialakítása. A jármű külső és belső kialakítását ipari formatervező tervezte.

A forgóvázak tervezésekor a minél alacsonyabb padlómagasság elérése volt a cél. A forgóvázkeret H alakú könnyűszerkezetű hegesztett acélszerkezet. A vontatómotorok egyik oldalukon csúszó marokcsapágyakon a tengelyekre támaszkodnak, másik végükön pedig gumirugókon keresztül a forgóvázkeretre.

A járműszekrény könnyűszerkezetű hegesztett acélkonstrukció, mely az alvázból és a vele együtt hordó oldalfalakból és tetőből áll. Az alváz két, kívül futó hossztartóból, fő kereszttartókból, az ütköző-vonókészüléket hordozó homloktartóból, valamint a villamos- és levegős berendezéseket hordozó segédtartókból áll.A jármű padlójában a különféle gépi berendezésekhez való jobb hozzáférhetőség érdekében nyílások vannak kiképezve. Az oldalfalak vázszerkezete hajlított profilokból, valamint a rájuk hegesztett lemezekből állnak. A tetők szintén hossz- és kereszttartósak, és mind a motor-, mind a pótkocsiké egységes.

Villamos berendezés

A felsővezeték feszültségét egy-egy, a motorkocsikon elhelyezett pneumatikus működtetésű, kettős széncsúszóval ellátott pantográf áramszedőn, a túlfeszültség-levezetőn és a főkapcsolón keresztül jut el a motorvonat nagyfeszültségű vezetékéhez, mely mindkét motorkocsi áramellátását biztosítja. A motorkocsik 4–4 vontatómotorja közül 2–2 db állandóan sorba van kapcsolva. Az indító-, fék- és söntellenállásokat a motorkocsik tetején helyezték el. Anyaguk króm-nikkel ötvözet. A felsővezetéktől független, öngerjesztésű villamosellenállás-fékezést keresztkapcsolással valósítják meg. A fékkapcsolásnál ugyanazokat az elektromágneses kapcsolókat és ellenállásokat használják, mint a menetüzem során.

Vezérlés

A menet- és a fékvezérlés távvezérlésű.

Utastér

Az utasterek hő- és hangszigeteltek. Az ablakok eredetileg bukóablakok voltak, jelenleg azonban osztott kivitelűek, alul-felül 50%-ban eltolhatóak, egyedül a kocsivégi oldalablakok teljesen fixek. Az ablaküvegek egyrétegű biztonsági üvegek. Az utastéri ajtók kétszárnyú, az oldalfalakba nyíló elektropneumatikus tolóajtók. A két ajtószárny mechanikusan nincs egymáshoz rögzítve, ezért külön is nyithatók. A beszállóterek között 8-8, míg a járművek végein 5–5 ülőpadot helyeztek el. Az ülések könnyűszerkezetűek. A farost alapú dekoritlemez borítás színe a tetőn és az oldalfalakon tört fehér, a válaszfalakon szürkésfehér, egyes járműveken azonban világoszöld. A beszállótér és a vezetőállás-hátfal zöld színű. Az utasterek fűtése háromfokozatú konvekciós villamosfűtés, az ülések alatt elhelyezett, egyenként 500 W-os fűtőtestekkel. Az utastér-világítás fénycsöves. A vezetőfülkében a járművezető ülését középen helyezték el. A homlokszélvédő három részre osztott, jobb oldali nyitható. A vezetőállásban a két oldalon 1-1 leengedhető oldalablak található.

Változtatások

A járművek típusjele eredetileg MIX volt, valamint festésük is különböző volt a maitól (krémszínű, rajta vékonyabb, valamint vastagabb középzöld csíkozások). Később, a folyamatos nagyjavítások keretében a járművek egy nagyobb átalakításon estek át (többek között az MXA sorozatéval megegyező forgóvázakat építettek alájuk), ekkor változott a típusjelük MIX/A-ra, és festették őket a mai BHÉV flottával egyező sötétzöld-fehér csík színükre. Az 1990-es évek végén, a BKV-Plusz program során felújították a sorozat megmaradt, a H7-es HÉV forgalmában szolgáló járműveit, többek között ekkor építették be a nagyobb nyitófelületű, eltolható ablakaikat is. A hét darab kisegység 2011 - 2021 között visszakapta a gyártáskori fényezését. (Emiatt a vasútbarátok körében néha "Csinos" becenéven emlegetik a fővárosi közösségi közlekedés legidősebb járműveit.)

Galéria

• 
  834-617-833-as és 825-613-826-os számú kocsikból álló összekapcsolt szerelvények a Karácsony Sándor utcánál
• 

Források

• Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1984). ISBN 963-552-161-8 

További információk

• Tenczer Gábor - Mindjárt 60 éves a legöregebb HÉV-szerelvény, és még mindig nem ment nyugdíjba (Telex.hu, 2024.10.12.)