Ikarus 556
| Ikarus 556 | |
.jpg) | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Ikarus Karosszéria- és Járműgyár |
| Gyártásban | 1965–1973 |
| Legyártva | 5651 db |
| Típus | szóló |
| Utasparaméterek | |
| Szállítható személyek száma | 100 fő |
| Méretek | |
| Hosszúság | 10 855 mm |
| Szélesség | 2500 mm |
| Magasság | 2950 mm |
| Tengelytáv | |
| A-B | 5500 mm |
| Tömeg | 8200 kg |
| Műszaki adatok | |
| Motor | Csepel D-619, Rába-MAN D2156 HM 6U |
| Hengerszám | 6 |
| Teljesítmény | 192 LE / 141 kW |
| Rugózási rendszer | Laprugós+légrugós kombináció |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ikarus 556 témájú médiaállományokat. | |
Az Ikarus 556 az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár első önhordó karosszériájú, 1965 és 1973 között gyártott városi busza. Távolsági változata az Ikarus 557-es, a csuklós változata a 180-as. Ennél a három típusnál hangsúlyt helyeztek az egységes arculatra, mely a későbbiekben a 200-as család egyik alapelve lett.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 5 darabos, Csepel motorral rendelkező nullszéria (GA-81-01 – GA-81-05) 1963-ban készült el, majd 1964-ben forgalomba is állt a 4-es busz vonalán. A jelentkező problémák miatt (kipukkant légrugó, kiszakadt vagy lógó hátsó ajtó) ezt követően kisebb darabszámban szerezték be őket. Nagyobb változást a RÁBA-MAN D2156 motor jelentette, mivel csendesebb és erősebb volt a korábbi Csepelhez képest. 1964 és 1972 között 275 autóbusz állt forgalomba Budapesten a FAÜ, majd a BKV égisze alatt.
Az Ikarus 556-os érdekes altípusa volt az 556.70, mely JÁFI P1-619.00 típusú közvetlen befecskendezéses dízelmotorral rendelkezett.
Az emeletes 556-os
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1964 decemberében a FAÜ számára beszerzett GA-81-16 és GA-81-17 rendszámú autóbuszt a BKV 1968-ban átadta a 20. AKÖV részére, hogy egy emeletes autóbuszt építsen belőle. A GA-81-16-ból készült a busz felső, míg a GA-81-17-ből az alsó része, és ez utóbbi rendszámot használta tovább. A busz ezt követően Pécsen szolgált 1976 júniusáig. 2020-ban megszerezte a Volánbusz Zrt. és felújítása, restaurálása 2022 májusára elkészült.
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 556-os újdonsága volt a két tengely közötti, padló alatt elhelyezett motor, mely jelentősen csökkentette az utastér zajszintjét. A korábbi típusokhoz viszonyítva tágabb utastérrel rendelkezett, viszont ezzel együtt csökkent a vezetőfülke mérete, mely az utastérből nyílt. A busznál középső ajtót is alkalmaztak, így az ajtóelrendezés (1-2-2) lett, viszont az ajtóméretek nem feleltek meg: az első ajtó 800 mm, a középső 1100 mm, míg a hátsó 1600 mm széles volt. Az első ajtó egy utas számára széles, a középső kettőnek szűk, míg a hátsó ajtó két utasnak széles, de háromnak keskeny volt.
A busz nagyméretű ablakokkal rendelkezett, melyek jó bevilágítást és komfortosabb utazást biztosítottak. Három fajta ablaktípust terveztek, attól függően, hogy az autóbusz milyen éghajlatú országban fog közlekedni:
- Eltolható oldalablak a trópusi éghajlatú városoknak
- Vízszintesen osztott, alsó kétharmadban eltolható, felül egyharmadban fix üveg a mérsékelt éghajlatú városoknak
- Vízszintesen osztott, alsó kétharmadban fix, felül egyharmadban befelé billenő ablak a hidegebb éghajlatú városoknak
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Ikarus 556 városi szóló autóbusz". buszok.freeweb.hu. 2009. február 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. január 30..
- "Az első harmonikás - Ikarus 180-as". www.origo.hu. Hozzáférés: september 1. 2015.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - "Ikarus 556 – gyári prospektus". www.old-ikarus.hu. Hozzáférés: 2016. január 30..
- "Ikarus 556". www.old-ikarus.hu. Hozzáférés: 2016. január 30..
- Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története. Budapest: Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. 2008. 339. o. ISBN 9789639005853
