TW 6000

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
TW 6000 (Banán, Teve,
Hannoveri villamos)
Az 1587-es pályaszámú Duewag TW6000-es típus a 37A villamos vonalán a Magdolna utcai megállóban Budapesten
Az 1587-es pályaszámú Duewag TW6000-es típus a 37A villamos vonalán a Magdolna utcai megállóban Budapesten
Gyártó Duewag, LHB
Pályaszámok BKV: 2001-2002: 1500-1575; 2011, 2013: 1576-1592; 2012: 1600-1609
ÜSTRA: 6000–6260
Tömeg 38 800 kg
Ütközők közötti hossz 28 280 mm
Szélesség 2400 mm
Magasság 3310 mm
Padlómagasság 943 mm
Forgócsaptávolság 6400 mm
Tengelytávolság 1800 mm
Nyomtávolság 1435 mm
Kerékátmérő 730 mm
Tapadási arány 60%
Minimálisan járható pályaívsugár 17,5 m
Férőhelyek száma 150 db
Ülőhelyek száma 46 db
Ajtók 2×5 db, 650 mm széles, automatikusan záródó
Műszaki adatok
Engedélyezett sebesség 80 km/h
Motor AEG ABS 3320
Vontatási feszültség 600 V
Teljesítmény 2 × 217 kW
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz TW 6000 témájú médiaállományokat.

A TW 6000 egy német gyártású kétirányú Stadtbahn valamint villamosjármű. Amikor 1965-ben Hannoverben elkezdődött a földalatti alagút építése, valamint a villamoshálózat átalakítása Stadtbahnra, szükségessé vált egy új járműtípus kifejlesztése és így született meg a TW 6000 típus.
A gyártást két gyár is végezte, a Düsseldorfer Waggonfabrik (Düwag), ami a mai Siemens jogelődje, valamint a Linke-Hofmann-Busch (LHB), ami ma az Alstromhoz tartozik.

A típus ismerős lehet Magyarországról is, hiszen Budapest először 2001-ben érkezett használtan Hannoverből. Budapesti becenevei a Teve és a Banán (utóbbi a jármű alakja és a zöldről sárgára történt átfényezés miatt).

Története[szerkesztés]

A TW 6000-es Hannoverben, mint részben föld alatt közlekedő villamos

Hannover városának a Stadtbahn kiépítése miatt szüksége volt új, multifunkcionális villamosok beszerzésére. Az 1970-es években két darab hattengelyes prototípust építettek Hannovernek, egyet az LHB (Tw 600) és egyet a DÜWAG (Tw 601). Ezek a prototípusok piros-fehér színűek voltak, 2,5 méter szélesek és csak 19,5 méter hosszúak. A két prototípus néhány pontban különbözött egymástól, hogy a szériajárműveknek a legjobbat tudják kiválasztani.
A sorozatgyártott kocsikat már nyolctengelyesnek építették és 28 méter hosszúnak, de a kissé eltúlzott szélességét lecsökkentették 2,4 méterre, valamint ezeknek a járműveket már TW 6000 típusjelzéssel látták el. A TW 6000 eseket 1974-1993 között gyártották, összesen 260 darabot (6001-6260-as pályaszámmal). Az első 100 járművet 1974 és 1978 között a düsseldorfi DÜWAG készítette Kiepe és AEG berendezéssel (ez a gyár ma a Siemens része). A későbbi szériát az alsó-szászországi Linke-Hofmann-Busch cég készítette. A járművet a „Stadtbahn” koncepciónak megfelelően alakították ki, azaz úgy tervezték a kocsikat, hogy zárt pályán és a hagyományos villamosforgalomban is alkalmazhatók legyenek.

Előfordulása[szerkesztés]

Hannover[szerkesztés]

Hannoverben a TW 6000 típus az összes Stadtbahnvonalon tud közlekedni, de napjainkban kizárólag az 5-ös, 9-es, 10-es és 17-es vonalakon járnak. A Stadtbahn mellett a villamoshálózaton is tudnak közlekedni, de ez nem rendszeres, leginkább a villamosvonalakon csak akkor található meg, ha valamilyen okból az egyirányú villamoskocsik közlekedése nem lehetséges.

Budapest[szerkesztés]

TW 6000-es típusok eladása[szerkesztés]

Az 1528-as pályaszámú TW 6000 motorkocsi a Mexikói útnál

2000-ben az ÜSTRA, a hannoveri közlekedési vállalat az Expo világkiállítás végeztével meg akart válni a feleslegessé váló Stadtbahn-kocsiktól az erre az alkalomra beszerzett TW 2000/2500 jelzésű új járművek rendelkezésre állása miatt. Az eladásra szánt kocsikat több város közlekedési vállalata megrendelte, többek között a BKV is.

Beszerzés a BKV számára[szerkesztés]

2000 nyarán a BKV egy nagyobb sorozatot akart beszerezni ezekből a villamosokból. Mivel Hannoverben továbbra is száznál több ilyen villamos üzemelt, biztosítottnak látszott az alkatrész-utánpótlás kérdése. Hosszas politikai viták után a Fővárosi Közgyűlés 2001. február 22-én megszavazott erre a célra 7 milliárd forintot, ami 68 villamos megvételére volt elég.

Az első TW 6000-esek Budapesten[szerkesztés]

Az első járművek (6061-es és 6070-es pályaszámmal) 2001 tavaszán érkeztek meg a Budapesti Közlekedési Zrt. Fehér úti főműhelyébe. Pár nappal később megkezdődött a villamosok 10 000 kilométeres próbafutása a 13-as villamos vonalán. A 68 meglévő villamos mellé további 8 kocsit rendeltek Hannoverből, így összesen 76 kocsit állítottak forgalomba Budapesten.

Újabb TW 6000-esek érkezése Budapestre[szerkesztés]

A Fővárosi Közgyűlés 2010 áprilisában ismét újabb villamosok beszerzéséről döntött. A BKV-nak juttatandó 10 milliárd forintból 3 milliárd forintot szántak erre villamosfelújítások helyett.

Az akkori tervek szerint ezzel teljes típuscsere mehetett volna végbe az 51-es és 24-es járaton, illetve újra csak ilyen szerelvények közlekededtek volna az 50-esen is.[1] Jelenleg 16 villamos állt forgalomba (ezen kívül 4 villamos pótalkatrészbázisként érkezett), amiket Hágából szerzett be a BKV 2010-2011 között. Ezek az 51-es és az 50-es villamosok vonalán járnak.[2] 2011-ben újabb 10 db TW6000-es került beszerzésre ezúttal Hágából. Ezeknek a villamosoknak a felújítása megkezdődött a VJSZ Kft. Fehér úti telepén, így ha mind elkészül 102-re nő az állományban lévő TW6000-es villamosok száma. Felújításuk után az 1500-as pályaszám helyett az 1600-as pályaszám csoportba kerülnek majd /1600-1609/, mert az eddig beszerzett típustól minimális szinten eltérnek (pl: A tetőn lévő fékellenálások máshol vannak.) A kocsiknak a Száva remiz ad majd helyet ezzel kiváltva az ott közlekedő Ganz Ipari Csuklós villamosokat.

Forgalomba állás[szerkesztés]

TW 6000-esek a zuglói kocsiszín előtt

A típust először 2001. július 13-án mutatták be a nyilvánosságnak az 50-es vonalon, majd 2001. október 3-án kezdtek közlekedni a 62-es és a 13-as összevonásából megnyílt 3-as villamosvonalon. Jelenleg a TW 6000-es villamosok teljes körűen a 37-es, a 37A, a 42-es, az 50-es, az 51-es, az 51A, az 52-es, a 62-es, a 62A és a 69-es vonalon, részlegesen pedig a 3-as, a 24-es és a 28-as villamos vonalán közlekednek. A 28B és a 37B időszakos temetői járatokon is járnak.

Egyéb lehetőségek[szerkesztés]

  • A TW 6000-esek hálózati visszatáplálásra alkalmasak; megfelelő vontatási hálózat esetén.
  • A villamos motorkocsik csatolt üzemre is alkalmasak; de Budapesten csak „szóló”-ban közlekednek. (Szükségmenetben előfordulnak csatolt szerelvények, ezek azonban utasokat nem szállítanak; míg Hannoverben hármas csatolt szerelvények is közlekedtek.)
  • A villamosok magaspadlósak. Eredetileg magasperonos állomásokhoz lettek kialakítva; ezért nehézkesebb rájuk a felszállás a járdaszintről. A peronok kiépítése Budapesten nem várható; mert:
    • ezek kiépítése költségesebb és több hely kell egy ilyen megállónak.
    • a peronokat más BKV villamos nem képes kihasználni.
    • a peronok mellett a TW 6000-esnél szélesebb járművek (pl.:Tatra) csak lassú menetben közlekedhetnének; illetve (pl.:hóseprő) nem férnének el.

Pályaszámok[szerkesztés]

A villamosok érkezésekor felmerült az elképzelés, hogy a járművek eredeti pályaszámukon álljanak forgalomba. A 6000-es pályaszámcsoportban a BKV-nál ekkor már csak néhány UV-pótkocsi volt nyilvántartva. Végül az új járművek a forgalomba helyezésük sorrendjében kaptak pályaszámokat az 1500-tól kezdve. (Az 1960-as évek óta 1000-es csoportba számozták a csuklós villamosokat, ez alól kivételt csak az 1000-es sorozat jelentett, melynek kocsijait az acélvázasítás után is ilyen pályaszámon használták egészen 1984-ig.)

TW 6100[szerkesztés]

A Nemzeti Közlekedési Hatóság a 2010-ben érkezett villamosok típusát TW6100-asnak állapítja meg, mely nem egyezik az eredeti típus nevével

Hollandiában[szerkesztés]

A használt „hannoveri” villamosokból 2000-ben a HTM (Hágai közlekedési vállalat) is vásárolt. Az első kocsi novemberben érkezett meg Hágába.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Újabb hannoveri villamosok érkezhetnek”, index.hu, 2010. április 30. (Hozzáférés ideje: 2010. május 13.) 
  2. Újabb hannoveri villamosok Budapesten”, nol.hu, 2010. szeptember 9. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 10.) 

További információk[szerkesztés]