Ugrás a tartalomhoz

Debrecen villamosvonal-hálózata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debreceni villamos
CAF Urbos 3 típusú villamos
CAF Urbos 3 típusú villamos
Adatok
Ország Magyarország
HelyszínDebrecen
Típusvillamoshálózat
Átadás1911. március 16.
Hálózat hossza19,2 km
Vonalak száma2
Állomások/megállók száma25
Járművek számaForgalmi járművek: 29
Nosztalgia járművek: 4
Nyomtávolság1435 mm
Áramellátásfelsővezeték, 600 V
Napi forgalomkb. 100 000
Éves forgalomkb. 10 000 000
Üzemeltető
ÜzemeltetőDKV Zrt.
A Debreceni villamos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni villamos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A debreceni villamoshálózat két villamosvonalból áll. Mindkettőnek a Nagyállomás a végállomása. Működése 1911. március 16-án indult meg. A hálózat fokozatosan fejlődött. Az 50-es években 7 vonal volt. 1970 és 1975 között az egyes kivételével mindet megszüntették. 2014-ben elindult a 2-es villamos a Nagyállomás és a Doberdó utca között.

Történet

[szerkesztés]

Kezdetek

[szerkesztés]
A Piac utca látképe a századfordulón gőzmozdonnyal (képeslap)

A debreceni közúti vasút története 1880-ban kezdődött, a város rendezési tervében ekkor bukkant fel először egy lóvontatású, keskeny nyomtávú vasút vonala. A rohamosan fejlődő város ezzel a vonallal kívánta megoldani a belső személy és teherforgalom elvezetését, elsősorban a mai Malompark közelében állt István Gőzmalomét. Hosszas tárgyalások után a város Lehmann Józseffel kötött szerződést a vonal megépítésére, melyen a személyforgalom a Pályaudvar és a Gyógyfürdő között 1884. október 2-án indult meg, a fővonalon gőzmozdonyokkal, a szárnyvonalakon lovakkal bonyolították le a forgalmat. Osztrák–Magyar Monarchiában a debreceni fővonal igen modernek számított, annyira, hogy 1890. szeptember 12-én, amikor Ferenc József Debrecenbe látogatott, maga is felült a vonatra.

Az időközben Debreczeni Helyi Vasút Rt. (DHV) nevet felvett cég kötelezettséget vállalt a Kisállomásra (mai Segner tér) vezető vonal kiépítésére is, de végül azt egy magánvállalkozó, Balla Mihály építette meg a Hatvan utcán keresztül, a Baromvásártérig (a mai Böszörményi úton). A vonal 1888. október 7-étől üzemelt, lóvontatással.

A hálózat további fejlődését az 1896. szeptember 19-én megnyílt Kossuth utca – Attila tér – Dohánybeváltó vonal jelentette, a Hatvan utcai vonalhoz hasonlóan szintén lóvontatással.

A növekvő utazási igényeknek köszönhetően 1906-ban a Debreczen-Hajdúsámsoni Hév megindította forgalmát a Kisállomástól a mai Böszörményi és Füredi úton át Pallagra és Hajdúsámsonba. A mai Bem tértől északra a hév és a közúti vasút közös nyomvonalon haladt, de a növekvő forgalom miatt 1910-ben megépült a helyiérdekű vasút várost elkerülő nyomvonala a mai Botanikus kert és Klinikák területén.

Megindul a villamosforgalom

[szerkesztés]
A villamoshálózat 1911-es elindulásakor ilyen típusú villamosok is közlekedtek
Villamos a Kossuth utcán az 1920-as években

Ugyan a debreceni gőzvasút még a bécsi hálózatot is megelőzte, az elektromos villamosra még várnia kellett. Hosszas várakozás után a kereskedelemügyi miniszter 1910 áprilisában aláírta azt a szerződést, amellyel megindulhatott az építkezés és annak sikeres befejezéseként a villamos-közlekedés. Ekkor már Magyarországon Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Temesváron és Nagyváradon üzemelt villamos.
Az első villamos 1911. március 16-án indult meg a gőz- illetve lóvontatású személyszállításhoz használt három és egy újonnan épített villamosvonalon. A járműpark a kezdetekkor tizennyolc motor- és tíz pótkocsiból állt. Ekkor a következőképpen alakult a hálózat:

Útvonal
Pályaudvar – Nagyerdő (a mai egyetem környéke)
Arany Bika Szálloda – Baromvásártér
Városháza – Közvágóhíd
Pályaudvar – Csapó utca – Tüzérlaktanya

A hálózat bővítése

[szerkesztés]

További hálózatbővítés történt 1912-ben a Kossuth utcai vonalon, a MÁV nyíregyházi fővonala felett létesített felüljáró segítségével a szerelvények a Közvágóhídig közlekedtek. A hálózat nagysága ekkor 12,3 km volt. Az első világháború idején a hálózat kisebb megtorpanásokkal ugyan, de továbbra is növekedett. 1915-ben a Hatvan utcai vonal (Bika Szálloda – Baromvásártér) meghosszabbodott a Ferenc Salvatore hadikórházig. A két világháború között a közúti vasút fejlődése Debrecenben töretlen volt. A DHV villamosította az időközben Nyírbátorig meghosszabbított HÉV vonalát a nagyerdei végállomás és Pallag között, 1924-től villamosjáratot létesítve a Pallagon megnyílt Gazdasági Akadémiához. 1925-ben szárnyvonal létesült az egyetem központi épületéhez, majd 1927-ben megépült a ma is létező nagyerdei hurok. Ekkor továbbá még ellátták a villamosvonalakat számjelzéssel is. A hálózat ekkor a következő volt:

Szám Útvonal
1 Nagyállomás– Klinikák – Egyetem – Nagyállomás
2 Nagyállomás – Nagyerdei Fürdő
3 Nagyerdei Fürdő – Gazdasági Akadémia, Pallag
4 Városháza – Közvágóhíd
5 Arany Bika szálló (Városháza) – Baromvásártér
6 Arany Bika szálló (Városháza) – Tüzérlaktanya
12 Nagyállomás – Gazdasági Akadémia, Pallag

A Csapó utcai vonal 1934-ben a Köztemető 1-es kapujáig, majd 1939-ben a főkapujáig hosszabbodott. 1943-ban a baromvásártéri vonalat Nyulasig hosszabbították. A második világháború kitörésekor már több mint 10 viszonylat közlekedett a városban.

A második világháború viszont már komoly csapás volt a villamoshálózatnak. Egy eltévedt bomba 1944-ben a vasútállomás helyett a Salétrom utcai telephelyet találta el. A rosszul irányított bombázás megsemmisítette a Salétrom utcai telephely nagy részét, három sínautóbuszt, egy budapesti és öt debreceni pótkocsit valamint a Petőfi téri Igazgatósági épületet. A bombázások következtében súlyosan megrongálódott három motorkocsi, valamint több helyen a pálya és a felsővezeték-rendszer is jelentősen károsodott. A forgalmat a Bika Szálloda – Nagyerdő szakaszon 1944. június 10-re, a Nagyállomás – Bika Szálló szakaszon július 7-re sikerült visszaállítani. Az járműhiány csökkentésére Nagyváradról érkeztek bérelt villamosok Debrecenbe.
A súlyosan megrongálódott Salétrom utcai telep helyett a járműveket a Nagyerdőn tárolták, de a szeptember 1-jei légitámadásban ez az ideiglenes telephely is megsemmisült.
A szovjet csapatok 1944. október 19-én űzték ki a német és magyar csapatokat Debrecenből, ezután megkezdődhetett a helyreállítás. A forgalom 1944. november 27-én indult újra a teljes fővonalon (Nagyállomás - Egyetem), a mellékvonalakon 1944. december 9-re állt helyre a menetrendszerű közlekedés.

A világháborútól a hálózat leépítéséig

[szerkesztés]
bengáli villamos a Piac utcán 1964-ben
A villamoshálózat 1970-ben

A közúti vasutakat üzemeltető cégeket 1950-ben államosították, majd összevonásukkal megalakult Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat, amely később a Debreceni Villamosvasút Vállalat nevet vette fel. 1956-ban beindították a szintén államosított Hév nyomvonalán a Nagyállomás és Kisállomás között közlekedő 2-es viszonylatot, ez azonban az alacsony kihasználtság miatt hamar megszűnt. Ekkor a vágányhossz: 21,4 km volt. 1969-ben a DKV járművei 47 429 000 utast szállítottak.

1957-ben a céget Debreceni Közlekedési Vállalatra (DKV) nevezték át. A viszonylatok ekkor az alábbiak voltak:

Szám Útvonal
1 Pályaudvar – Nagyerdő (A mai egyetem környéke)
3 Gyógyfürdő (Aquaticum megálló) – Pallag
4 Megyei Tanács – Vágóhíd
5 Hatvan utca – Nyulas (Békessy Béla utca)
6 Arany Bika szálló (Kossuth tér)– Köztemető
7 Gyógyfürdő (Aquaticum megálló) – Tüdőszanatórium

A Salétrom utcai telephely 1963-ban főműhelyi rangot kap, majd 1969-ben itt házi körülmények között megkezdődik a Bengáli villamosok gyártása. Az első Debrecenben elkészült villamos a 481-es volt. 1970-ben megkezdődött a villamosgyártás Miskolc és Szeged részére is.

Megszüntetés

[szerkesztés]
Debrecen villamoshálózata évtizedekig egyetlen vonalból állt. Ekkor a következő gúnyos kérdés terjed el:
„Hányas villamossal jöttél? Csak nem az 1-essel?”

Bár az utaslétszám a második világháború utáni évtizedekben intenzíven nőtt, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően Debrecen egyvágányú villamosvonalait is felszámolták. Első körben 1970-ben megszűnt a pallagi (3-as) és a tüdőszanatóriumi (7-es) vonal. Őt követte a Csapó utcán át vezető köztemetői mellékvonal 1971-ben, majd az 5-ös számú Nyulas városrészhez vezető vonal 1973-ban. Az utolsó mellékvonalat, a Vágóhíd utcait 1975-ben szüntették meg. A város közúti vasúti hálózata ettől kezdve évtizedekig egyetlen vonalból állt. Az egykori viszonylatok útvonalán ma is buszok járnak, kivéve a Köztemetőt és a Segner tér - Nagyállomás szakaszt, ahol trolibuszok is járnak, a 3-as trolibusz útvonala szinte teljes egészében lefedi az egykori 6- os villamosét, az 5-ös trolibusz pedig a régi 2-esét, utóbbi viszonylat az új 2-es villamos megindulásáig számában is örököse volt az egykori villamosjáratnak.

Új vonal

[szerkesztés]

Hosszú éveken át terveztek egy új villamos vonalat, amely a 31-es és a 32-es buszokat váltaná ki. Végül az elképzelés megvalósult és elkészült a 2-es villamos, amely összeköti a vénkerti és újkerti lakótelepet, a Nagyállomást és a Doberdó utcát a Dózsa György út – Thomas Mann utca tengelyen. (Ez az útvonal annyiban különbözik a korábbi 5-ös villamosétól, hogy a Böszörményi út helyett a Thomas Mann utcán halad).
Az Európai Unió 2008 decemberében jóváhagyta a vonal megvalósítására irányuló nagy projektet. Az első kapavágás 2010. szeptember 15-én volt. A vonalon 2014. február 26-án indult el a menetrend szerinti közlekedés. Így alakult ki a mai két villamosvonal:

Útvonaldiagram Útvonala Vonalhossz Menetidő Megállóhelyek
NagyállomásEgyetemNagyállomás
Piac Utca – Kossuth tér – Kálvin tér – Péterfia utca – Bem tér – Simonyi út – Pallagi út – Nagyerdei körút – Simonyi út – Bem tér – Péterfia utca – Kálvin tér – Kossuth tér – Piac utca
4,4 km 30-36 perc 11–13 db
NagyállomásGörgey utcaNagyállomás
Piac utca – Kossuth tér – Kálvin tér – Hunyadi János utca – Csemete utca – Dózsa György utca – Nádor utca – Thomas Mann utca – Mikszáth Kálmán utca – Békessy Béla utca – Kartács utca – Doberdó utca – Böszörményi út – Mikszáth Kálmán utca – Thomas Mann utca – Nádor utca – Dózsa György utca – Csemete utca – Hunyadi János utca – Kálvin tér – Kossuth tér – Piac utca
5 km 19-24 perc 12–13 db

Járműállomány

[szerkesztés]
Kép Típus Eredeti darabszám Jelenlegi darabszám Pályaszámok Gyártási év Debrecenben közlekedik Viszonylatok
Forgalmi járművek
CAF Urbos 3 18 db 511–528 2013–2014
(10-11 évesek)
2014 óta Az 1-es és a 2-es villamoson is
KCSV–6 11 db 9 db 500–510 1993, 1997
(27, 31 évesek)
1994 óta Jellemzően csak az 1-es vonalon közlekednek, de különleges helyzetben a 2-esen is feltűnhetnek.
Az 500-as (prototípus) villamos évek óta üzemképtelen, az 509-es 2018-ban gazdasági totálkáros balesetet szenvedett, 2021-ben selejtezték.[1]
Nosztalgiajárművek
FVV CSM 32 db 1 db(nosztalgia)

1 db

(töretőkocsi)

+1 (leállított)

281–294
381–386
481–492
1962–1978 1962–2014 Amíg megvoltak a szárnyvonalak, azokon is közlekedtek, felszámolásuk után csak az 1-esen futottak.
L ? 1 db 260 1911–19??

2007 óta

Nosztalgiaként közlekedik az 1-es vonalon.
2500-as széria 1 db ikerkocsi 1884 + 1984 1984 óta Tartósan üzemképtelen
Egyéb járművek
UV 1 db 205 2008 óta Utasokat nem szállíthat
KCSV6 típusú villamos
CAF Urbos 3 típusú villamos

A KCSV6 mozaikszó a Közúti Csuklós Villamos 6 tengellyel rövidítése. A jellegzetes kék színű villamosokból csak 11 db készült. Ezek mindegyike Debrecenben fut, az 1-es vonalon. Az 500-as prototípust 1993-ban gyártotta a Ganz-Hunslet, majd ezt követte további tíz sorozatgyártmány, melyek pályaszámai 501-től 510-ig terjednek. Jelenleg mindegyik villamos állományban van és rendszeresen közlekednek az 1-es vonalon.

A CAF Urbos 3 villamosok a DKV legújabb villamosai. A járműveket a 2-es villamos projekthez kapcsolódóan vették Európai Uniós támogatással. Összesen 18 db villamos került Debrecenbe, ahol a 2-es vonalat teljes egészében, az 1-est pedig részben látják el. Ritkán, de előfordulhat az is, hogy hétvégén mind a két vonalon csak CAF Urbos 3 villamos közlekedik.

Nosztalgiavillamosok

[szerkesztés]
  • 1884+1984-es nosztalgia: A DKV Rt. 1984-ben vásárolta meg legelső nosztalgia járművét. Ugyanis ebben az évben ünnepelte a vállalat a debreceni kötöttpályás közlekedés beindulásának 100. évfordulóját, tehát a DKV legelső jogelődjének, a DHV-nak (Debreceni Helyi Vasút) a megalakulását. Ez a villamos Budapesten közlekedett, Debrecenhez semmi kötődése sem volt.
  • 260-as nosztalgia: Eredetileg Budapesten szolgált, majd egy holland gyűjtő vette meg. Tőle vette meg a DKV a kocsit. 1911-ben ez a típus közlekedett Debrecenben is. 2007. március 14-én indult el első nosztalgiakörére.[2]
  • FVV CSM–4: A villamostípusnak nagy kötődése van Debrecenhez, ugyanis Budapest mellett Debrecen volt a másik város, ami gyártotta ezeket a járműveket. A villamosokat a DKV és a Budapesti Füzesi Főműhely házilag gyártotta, innen ered az egyik beceneve: Házicsuklós. Debrecenben összesen 32 FVV CS sorozatú villamost állítottak forgalomba, részben debreceni, részben budapesti gyártásút. Az FVV CSM–4-es villamosok itt közlekedtek a legtovább, egészen 2014. április 30-ig. A cég nosztalgia villamosnak a hat ajtós debreceni gyártású 484-est és a tíz ajtós pesti gyártású 491-est jelölte ki. Ám mivel a 491-es budapesti gyártmány, átszámozták 489-re, hogy debreceninek látszódjon. A 491-es 2014. december 6-án és 2015. május 31-én (ami ekkorra már 489-es lett), és 2015. december 5-én és 2016. március 15-én közlekedett. A többi jármű sorsa bizonytalan, többet már elbontottak.
  • Ganz UV: A jármű eredetileg Budapesten közlekedett tanulóvillamosként. Különlegessége, hogy két vezetőállásos. A DKV szolgálati kocsiként használja.

Akadálymentesség

[szerkesztés]

A CAF villamosok teljesen alacsonypadlósak, míg a KCSV6 típusú járművek normál padlómagasságúak. A 2-es vonalon csak a CAF villamosok közlekednek és minden megálló akadálymentesített. Az 1-es villamoson ugyan mindkét villamostípus közlekedik, de a megállók csak a közös szakaszon (Nagyállomástól Kálvin térig) vannak akadálymentesítve.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2021. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 25.)
  2. A 260-as története, műszaki adatai

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Trams in Debrecen
A Wikimédia Commons tartalmaz Debrecen villamosvonal-hálózata témájú médiaállományokat.
  • A debreceni kötöttpályás közlekedés 120 éve, 1884–2004; szerk. Szűcs Ernő Zoltán; DKV Rt., Debrecen, 2004
  • Debreceni villamoskalauz. Az első száz év története; szerk. Balogh László, Gara Kálmán, Végh Dezső; Uropath, Debrecen, 2011
  • A debreceni villamos-közlekedés. 100 év – 100 kép, 1911–2011; szerk. Kovács Attila et al.; DKV, Debrecen, 2011
  • Gara Kálmán–Szécsey István: Debrecen kék villamosai. A Ganz-gyárak közúti csuklós villamos próbálkozásai, majd a Debreceni Közlekedési Vállalat részére 1993-ban és 1997-ben megvalósult típusok; VTTE, Budapest, 2020 (VTTE közlekedéstörténeti füzetek sorozat)
  • Balogh Tamás Zoltán: Lóvasúttal, gőzvasúttal Debrecenben; Cívisporta, Debrecen, 2022 (Közlekedési krónikák)
  • hbweb.hu
  • A DKV hivatalos oldala