Debrecen villamosvonal-hálózata
Debreceni villamos | |
CAF Urbos 3 típusú villamos | |
Adatok | |
Ország | Magyarország |
Helyszín | Debrecen |
Típus | villamoshálózat |
Átadás | 1911. március 16. |
Hálózat hossza | 19,2 km |
Vonalak száma | 2 |
Állomások/megállók száma | 25 |
Járművek száma | Forgalmi járművek: 29 Nosztalgia járművek: 4 |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Áramellátás | felsővezeték, 600 V |
Napi forgalom | kb. 100 000 |
Éves forgalom | kb. 10 000 000 |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | DKV Zrt. |
A Debreceni villamos weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni villamos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A debreceni villamoshálózat két villamosvonalból áll. Mindkettőnek a Nagyállomás a végállomása. Működése 1911. március 16-án indult meg. A hálózat fokozatosan fejlődött. Az 50-es években 7 vonal volt. 1970 és 1975 között az egyes kivételével mindet megszüntették. 2014-ben elindult a 2-es villamos a Nagyállomás és a Doberdó utca között.
Történet
[szerkesztés]Kezdetek
[szerkesztés]A debreceni közúti vasút története 1880-ban kezdődött, a város rendezési tervében ekkor bukkant fel először egy lóvontatású, keskeny nyomtávú vasút vonala. A rohamosan fejlődő város ezzel a vonallal kívánta megoldani a belső személy és teherforgalom elvezetését, elsősorban a mai Malompark közelében állt István Gőzmalomét. Hosszas tárgyalások után a város Lehmann Józseffel kötött szerződést a vonal megépítésére, melyen a személyforgalom a Pályaudvar és a Gyógyfürdő között 1884. október 2-án indult meg, a fővonalon gőzmozdonyokkal, a szárnyvonalakon lovakkal bonyolították le a forgalmat. Osztrák–Magyar Monarchiában a debreceni fővonal igen modernek számított, annyira, hogy 1890. szeptember 12-én, amikor Ferenc József Debrecenbe látogatott, maga is felült a vonatra.
Az időközben Debreczeni Helyi Vasút Rt. (DHV) nevet felvett cég kötelezettséget vállalt a Kisállomásra (mai Segner tér) vezető vonal kiépítésére is, de végül azt egy magánvállalkozó, Balla Mihály építette meg a Hatvan utcán keresztül, a Baromvásártérig (a mai Böszörményi úton). A vonal 1888. október 7-étől üzemelt, lóvontatással.
A hálózat további fejlődését az 1896. szeptember 19-én megnyílt Kossuth utca – Attila tér – Dohánybeváltó vonal jelentette, a Hatvan utcai vonalhoz hasonlóan szintén lóvontatással.
A növekvő utazási igényeknek köszönhetően 1906-ban a Debreczen-Hajdúsámsoni Hév megindította forgalmát a Kisállomástól a mai Böszörményi és Füredi úton át Pallagra és Hajdúsámsonba. A mai Bem tértől északra a hév és a közúti vasút közös nyomvonalon haladt, de a növekvő forgalom miatt 1910-ben megépült a helyiérdekű vasút várost elkerülő nyomvonala a mai Botanikus kert és Klinikák területén.
Megindul a villamosforgalom
[szerkesztés]Ugyan a debreceni gőzvasút még a bécsi hálózatot is megelőzte, az elektromos villamosra még várnia kellett. Hosszas várakozás után a kereskedelemügyi miniszter 1910 áprilisában aláírta azt a szerződést, amellyel megindulhatott az építkezés és annak sikeres befejezéseként a villamos-közlekedés. Ekkor már Magyarországon Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Temesváron és Nagyváradon üzemelt villamos.
Az első villamos 1911. március 16-án indult meg a gőz- illetve lóvontatású személyszállításhoz használt három és egy újonnan épített villamosvonalon. A járműpark a kezdetekkor tizennyolc motor- és tíz pótkocsiból állt. Ekkor a következőképpen alakult a hálózat:
Útvonal |
---|
Pályaudvar – Nagyerdő (a mai egyetem környéke) |
Arany Bika Szálloda – Baromvásártér |
Városháza – Közvágóhíd |
Pályaudvar – Csapó utca – Tüzérlaktanya |
A hálózat bővítése
[szerkesztés]További hálózatbővítés történt 1912-ben a Kossuth utcai vonalon, a MÁV nyíregyházi fővonala felett létesített felüljáró segítségével a szerelvények a Közvágóhídig közlekedtek. A hálózat nagysága ekkor 12,3 km volt. Az első világháború idején a hálózat kisebb megtorpanásokkal ugyan, de továbbra is növekedett. 1915-ben a Hatvan utcai vonal (Bika Szálloda – Baromvásártér) meghosszabbodott a Ferenc Salvatore hadikórházig. A két világháború között a közúti vasút fejlődése Debrecenben töretlen volt. A DHV villamosította az időközben Nyírbátorig meghosszabbított HÉV vonalát a nagyerdei végállomás és Pallag között, 1924-től villamosjáratot létesítve a Pallagon megnyílt Gazdasági Akadémiához. 1925-ben szárnyvonal létesült az egyetem központi épületéhez, majd 1927-ben megépült a ma is létező nagyerdei hurok. Ekkor továbbá még ellátták a villamosvonalakat számjelzéssel is. A hálózat ekkor a következő volt:
Szám | Útvonal |
---|---|
1 | Nagyállomás– Klinikák – Egyetem – Nagyállomás |
2 | Nagyállomás – Nagyerdei Fürdő |
3 | Nagyerdei Fürdő – Gazdasági Akadémia, Pallag |
4 | Városháza – Közvágóhíd |
5 | Arany Bika szálló (Városháza) – Baromvásártér |
6 | Arany Bika szálló (Városháza) – Tüzérlaktanya |
12 | Nagyállomás – Gazdasági Akadémia, Pallag |
A Csapó utcai vonal 1934-ben a Köztemető 1-es kapujáig, majd 1939-ben a főkapujáig hosszabbodott. 1943-ban a baromvásártéri vonalat Nyulasig hosszabbították. A második világháború kitörésekor már több mint 10 viszonylat közlekedett a városban.
A második világháború hatásai
[szerkesztés]A második világháború viszont már komoly csapás volt a villamoshálózatnak. Egy eltévedt bomba 1944-ben a vasútállomás helyett a Salétrom utcai telephelyet találta el. A rosszul irányított bombázás megsemmisítette a Salétrom utcai telephely nagy részét, három sínautóbuszt, egy budapesti és öt debreceni pótkocsit valamint a Petőfi téri Igazgatósági épületet.
A bombázások következtében súlyosan megrongálódott három motorkocsi, valamint több helyen a pálya és a felsővezeték-rendszer is jelentősen károsodott. A forgalmat a Bika Szálloda – Nagyerdő szakaszon 1944. június 10-re, a Nagyállomás – Bika Szálló szakaszon július 7-re sikerült visszaállítani. Az járműhiány csökkentésére Nagyváradról érkeztek bérelt villamosok Debrecenbe.
A súlyosan megrongálódott Salétrom utcai telep helyett a járműveket a Nagyerdőn tárolták, de a szeptember 1-jei légitámadásban ez az ideiglenes telephely is megsemmisült.
A szovjet csapatok 1944. október 19-én űzték ki a német és magyar csapatokat Debrecenből, ezután megkezdődhetett a helyreállítás. A forgalom 1944. november 27-én indult újra a teljes fővonalon (Nagyállomás - Egyetem), a mellékvonalakon 1944. december 9-re állt helyre a menetrendszerű közlekedés.
A világháborútól a hálózat leépítéséig
[szerkesztés]A közúti vasutakat üzemeltető cégeket 1950-ben államosították, majd összevonásukkal megalakult Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat, amely később a Debreceni Villamosvasút Vállalat nevet vette fel. 1956-ban beindították a szintén államosított Hév nyomvonalán a Nagyállomás és Kisállomás között közlekedő 2-es viszonylatot, ez azonban az alacsony kihasználtság miatt hamar megszűnt. Ekkor a vágányhossz: 21,4 km volt. 1969-ben a DKV járművei 47 429 000 utast szállítottak.
1957-ben a céget Debreceni Közlekedési Vállalatra (DKV) nevezték át. A viszonylatok ekkor az alábbiak voltak:
Szám | Útvonal |
---|---|
1 | Pályaudvar – Nagyerdő (A mai egyetem környéke) |
3 | Gyógyfürdő (Aquaticum megálló) – Pallag |
4 | Megyei Tanács – Vágóhíd |
5 | Hatvan utca – Nyulas (Békessy Béla utca) |
6 | Arany Bika szálló (Kossuth tér)– Köztemető |
7 | Gyógyfürdő (Aquaticum megálló) – Tüdőszanatórium |
A Salétrom utcai telephely 1963-ban főműhelyi rangot kap, majd 1969-ben itt házi körülmények között megkezdődik a Bengáli villamosok gyártása. Az első Debrecenben elkészült villamos a 481-es volt. 1970-ben megkezdődött a villamosgyártás Miskolc és Szeged részére is.
Megszüntetés
[szerkesztés]„Hányas villamossal jöttél? Csak nem az 1-essel?”
Bár az utaslétszám a második világháború utáni évtizedekben intenzíven nőtt, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően Debrecen egyvágányú villamosvonalait is felszámolták. Első körben 1970-ben megszűnt a pallagi (3-as) és a tüdőszanatóriumi (7-es) vonal. Őt követte a Csapó utcán át vezető köztemetői mellékvonal 1971-ben, majd az 5-ös számú Nyulas városrészhez vezető vonal 1973-ban. Az utolsó mellékvonalat, a Vágóhíd utcait 1975-ben szüntették meg. A város közúti vasúti hálózata ettől kezdve évtizedekig egyetlen vonalból állt. Az egykori viszonylatok útvonalán ma is buszok járnak, kivéve a Köztemetőt és a Segner tér - Nagyállomás szakaszt, ahol trolibuszok is járnak, a 3-as trolibusz útvonala szinte teljes egészében lefedi az egykori 6- os villamosét, az 5-ös trolibusz pedig a régi 2-esét, utóbbi viszonylat az új 2-es villamos megindulásáig számában is örököse volt az egykori villamosjáratnak.
Új vonal
[szerkesztés]Hosszú éveken át terveztek egy új villamos vonalat, amely a 31-es és a 32-es buszokat váltaná ki. Végül az elképzelés megvalósult és elkészült a 2-es villamos, amely összeköti a vénkerti és újkerti lakótelepet, a Nagyállomást és a Doberdó utcát a Dózsa György út – Thomas Mann utca tengelyen. (Ez az útvonal annyiban különbözik a korábbi 5-ös villamosétól, hogy a Böszörményi út helyett a Thomas Mann utcán halad).
Az Európai Unió 2008 decemberében jóváhagyta a vonal megvalósítására irányuló nagy projektet. Az első kapavágás 2010. szeptember 15-én volt. A vonalon 2014. február 26-án indult el a menetrend szerinti közlekedés. Így alakult ki a mai két villamosvonal:
Járműállomány
[szerkesztés]Kép | Típus | Eredeti darabszám | Jelenlegi darabszám | Pályaszámok | Gyártási év | Debrecenben közlekedik | Viszonylatok |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Forgalmi járművek | |||||||
CAF Urbos 3 | 18 db | 511–528 | 2013–2014 (10-11 évesek) |
2014 óta | Az 1-es és a 2-es villamoson is | ||
KCSV–6 | 11 db | 9 db | 500–510 | 1993, 1997 (27, 31 évesek) |
1994 óta | Jellemzően csak az 1-es vonalon közlekednek, de különleges helyzetben a 2-esen is feltűnhetnek. Az 500-as (prototípus) villamos évek óta üzemképtelen, az 509-es 2018-ban gazdasági totálkáros balesetet szenvedett, 2021-ben selejtezték.[1] | |
Nosztalgiajárművek | |||||||
FVV CSM | 32 db | 1 db(nosztalgia)
1 db (töretőkocsi) +1 (leállított) |
281–294 381–386 481–492 |
1962–1978 | 1962–2014 | Amíg megvoltak a szárnyvonalak, azokon is közlekedtek, felszámolásuk után csak az 1-esen futottak. | |
L | ? | 1 db | 260 | 1911–19??
2007 óta |
Nosztalgiaként közlekedik az 1-es vonalon. | ||
2500-as széria | 1 db ikerkocsi | 1884 + 1984 | 1984 óta | Tartósan üzemképtelen | |||
Egyéb járművek | |||||||
UV | 1 db | 205 | 2008 óta | Utasokat nem szállíthat |
A KCSV6 mozaikszó a Közúti Csuklós Villamos 6 tengellyel rövidítése. A jellegzetes kék színű villamosokból csak 11 db készült. Ezek mindegyike Debrecenben fut, az 1-es vonalon. Az 500-as prototípust 1993-ban gyártotta a Ganz-Hunslet, majd ezt követte további tíz sorozatgyártmány, melyek pályaszámai 501-től 510-ig terjednek. Jelenleg mindegyik villamos állományban van és rendszeresen közlekednek az 1-es vonalon.
A CAF Urbos 3 villamosok a DKV legújabb villamosai. A járműveket a 2-es villamos projekthez kapcsolódóan vették Európai Uniós támogatással. Összesen 18 db villamos került Debrecenbe, ahol a 2-es vonalat teljes egészében, az 1-est pedig részben látják el. Ritkán, de előfordulhat az is, hogy hétvégén mind a két vonalon csak CAF Urbos 3 villamos közlekedik.
Nosztalgiavillamosok
[szerkesztés]- 1884+1984-es nosztalgia: A DKV Rt. 1984-ben vásárolta meg legelső nosztalgia járművét. Ugyanis ebben az évben ünnepelte a vállalat a debreceni kötöttpályás közlekedés beindulásának 100. évfordulóját, tehát a DKV legelső jogelődjének, a DHV-nak (Debreceni Helyi Vasút) a megalakulását. Ez a villamos Budapesten közlekedett, Debrecenhez semmi kötődése sem volt.
- 260-as nosztalgia: Eredetileg Budapesten szolgált, majd egy holland gyűjtő vette meg. Tőle vette meg a DKV a kocsit. 1911-ben ez a típus közlekedett Debrecenben is. 2007. március 14-én indult el első nosztalgiakörére.[2]
- FVV CSM–4: A villamostípusnak nagy kötődése van Debrecenhez, ugyanis Budapest mellett Debrecen volt a másik város, ami gyártotta ezeket a járműveket. A villamosokat a DKV és a Budapesti Füzesi Főműhely házilag gyártotta, innen ered az egyik beceneve: Házicsuklós. Debrecenben összesen 32 FVV CS sorozatú villamost állítottak forgalomba, részben debreceni, részben budapesti gyártásút. Az FVV CSM–4-es villamosok itt közlekedtek a legtovább, egészen 2014. április 30-ig. A cég nosztalgia villamosnak a hat ajtós debreceni gyártású 484-est és a tíz ajtós pesti gyártású 491-est jelölte ki. Ám mivel a 491-es budapesti gyártmány, átszámozták 489-re, hogy debreceninek látszódjon. A 491-es 2014. december 6-án és 2015. május 31-én (ami ekkorra már 489-es lett), és 2015. december 5-én és 2016. március 15-én közlekedett. A többi jármű sorsa bizonytalan, többet már elbontottak.
- Ganz UV: A jármű eredetileg Budapesten közlekedett tanulóvillamosként. Különlegessége, hogy két vezetőállásos. A DKV szolgálati kocsiként használja.
A még meglévő példányok ki vannak emelve.
Pályaszám | Állományba vétel (DKV) | Állományból törlés | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|
3 ajtós változat (1 vezetőfülkével) | ||||
281 | 1962 | 1985 | Elbontva. Debrecenből Szegedre került 614-es pályaszámon | |
282 | 1963 | 1998 | Elbontva. | |
263 | 1963 | 1998 | Elbontva. | |
264 | 1963 | 1998 | Elbontva. | |
265 | 1963 | 1998 | Elbontva. | |
286 | 1963 | 1998 | Elbontva. | |
287 | 1963 | 1990 | Elbontva. | |
288 | 1963 | 1990 | Elbontva. | |
290 | 1963 | 1998 | Elbontva. | |
291 (ex. Budapest 1128) |
1964 | 1987 | Elbontva. | |
292 (ex. Budapest 1122) |
1964 | ? | Elbontva. | |
293 (ex. Budapest 1123) |
1964 | ? | Elbontva. | |
294 (ex. Budapest 1120) |
1964 | 1997 | Elbontva. | |
5 ajtós változat (2 vezetőfülkével) | ||||
381 | 1967 | 1998 | Elbontva. | |
382 | 1967 | 1998 | Elbontva. | |
383 | 1967 | 1998 | Elbontva. | |
384 | 1967 | 1999 | Elbontva. | |
385 | 1968 | 1999 | Elbontva. | |
386 | 1969 | 1999 | Elbontva. | |
6 ajtós változat (2 vezetőfülkével) | ||||
481 | 1969 | 2001 | Elbontva. | |
482 | 1969 | 2001 | Elbontva. | |
483 | 1970 | 2009 | Leállítva: 2009
Elbontva: 2023 | |
484 | 1972 | - | Nosztalgiának félretéve, üzemképtelen | |
10 ajtós változat (2 vezetőfülkével) | ||||
485 | 1974 | 2008 | Leállítva: 2001, Elbontva: 2010 | |
486 | 1975 | - | Üzemképes. Remízbeli feladatokra és töretőjáratként használják | |
487 | 1977 | 2008 | Leállítva: 2001, Elbontva: 2010 | |
488 | 1977 | 2009 | A villamost szívességből megvette a debreceni autóbuszok tulajdonosa, az Inter Tan-ker Zrt. és a DKV telephelyén hagyták, mivel nem tudnak vele mit kezdeni. Végül 2015-ben romos állapotban elbontották. Egyes részei megmaradtak kiállítási darabként. | |
489 | 1978 | 2015 | Elbontva. Az egyik vége a debreceni romkocsmában van kiállítva 491-es pályaszámmal. | |
490 (ex. Budapest 1221) |
1983 | 2015 | Elbontva. 2015-ben visszakerült Budapestre donorlak a már ott lévő 492 felújításához | |
491 → 489 (ex. Budapest 1222) |
1983 | - | Nosztalgiának kijelölve, üzemképes. 2015-ben átszámozták 489-re. | |
492 → 1233 (ex. Budapest 1233) |
1983 | 2011 | 2011-ben visszakerült Budapestre nosztalgiavillamosnak, majd 2015-ben felújításakor visszanevezték 1233-ra |
Még mindegyik jármű megvan az 507-es kivételével
Pályaszám | Állományba vétel | Állományból törlés | Megjegyzés |
---|---|---|---|
500 | 1994 | - | Prototípus, külseje különbözik a többitől. Meghibásodás miatt hosszú ideje nem közlekedik. |
501 | 1997 | - | |
502 | 1997 | - | |
503 | 1997 | - | |
504 | 1997 | - | |
505 | 1997 | - | |
506 | 1997 | - | 2013/2014, valamint 2014/2015 telén fényvillamosként közlekedett. |
507 | 1997 | - | |
508 | 1997 | - | |
509 | 1997 | 2021 | 2018-ban összeütközött egy busszal, emiatt tartósan selejtezték, majd elbontották |
510 | 1997 | - |
Még mindegyik jármű megvan.
Pályaszám | Állományba vétel | Állományból törlés | Megjegyzés |
---|---|---|---|
511 | 2013 | - | Prototípus |
512 | 2013 | - | Prototípus |
513 | 2013 | - | |
514 | 2013 | - | |
515 | 2013 | - | |
516 | 2013 | - | Bosch innovatív ütközéselkerülővel szerelve |
517 | 2013 | - | |
518 | 2013 | - | |
519 | 2014 | - | |
520 | 2014 | - | |
521 | 2014 | - | |
522 | 2014 | - | |
523 | 2014 | - | |
524 | 2014 | - | |
525 | 2014 | - | |
526 | 2014 | - | |
527 | 2014 | - | |
528 | 2014 | - | 2014-ben fényvillamosként közlekedett. |
Akadálymentesség
[szerkesztés]A CAF villamosok teljesen alacsonypadlósak, míg a KCSV6 típusú járművek normál padlómagasságúak. A 2-es vonalon csak a CAF villamosok közlekednek és minden megálló akadálymentesített. Az 1-es villamoson ugyan mindkét villamostípus közlekedik, de a megállók csak a közös szakaszon (Nagyállomástól Kálvin térig) vannak akadálymentesítve.
Galéria
[szerkesztés]-
Az 500-as prototípus villamos a Városházán
-
A 2009-ben selejtezett és 2015-ben elbontott 488-as bengáli villamos
-
Az 1884+1984 pályaszámú ikerkocsis nosztalgia
-
A 260-as pályaszámú nosztalgia
-
KCSV6 villamosok a Nagyállomáson
-
A főtéren
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2021. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 25.)
- ↑ A 260-as története, műszaki adatai
Források
[szerkesztés]- A debreceni kötöttpályás közlekedés 120 éve, 1884–2004; szerk. Szűcs Ernő Zoltán; DKV Rt., Debrecen, 2004
- Debreceni villamoskalauz. Az első száz év története; szerk. Balogh László, Gara Kálmán, Végh Dezső; Uropath, Debrecen, 2011
- A debreceni villamos-közlekedés. 100 év – 100 kép, 1911–2011; szerk. Kovács Attila et al.; DKV, Debrecen, 2011
- Gara Kálmán–Szécsey István: Debrecen kék villamosai. A Ganz-gyárak közúti csuklós villamos próbálkozásai, majd a Debreceni Közlekedési Vállalat részére 1993-ban és 1997-ben megvalósult típusok; VTTE, Budapest, 2020 (VTTE közlekedéstörténeti füzetek sorozat)
- Balogh Tamás Zoltán: Lóvasúttal, gőzvasúttal Debrecenben; Cívisporta, Debrecen, 2022 (Közlekedési krónikák)
- hbweb.hu
- A DKV hivatalos oldala