ZiU–9

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
ZiU–9
Vintage trolleybus in Budapest (2015).jpg
Gyártási adatok
Gyártó Zavod imenyi Urickovo
Méretek
Hosszúság12 000 mm
Szélesség2500 mm
Magasság3355 mm
Tömeg10 300 kg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ZiU–9 témájú médiaállományokat.

A ZiU–9 (oroszul ЗиУ–9) a Szovjetunióban az 1970-es évek elejétől gyártott trolibusz. ZiU–682 típusjellel is ismert. Az 1970-es évek végétől a szovjet nagyvárosok legelterjedtebb trolibusz-típusává vált. Az Engelsben működő, Moiszej Urickijról elnevezett trolibuszgyár (Zavod imenyi Urickovo) gyártotta. Sorozatgyártása 1972-ben kezdődött. Több jelentős modernizáción esett keresztül a típus. Gyártásával már leálltak. Összesen több mint 42 000 db ZiU– 9 trolibusz készült. Magyarországon a BKV, az SZKT és a DKV állította szolgálatba.

ZiU–9 trolibuszok Budapesten

Története[szerkesztés]

Az 1960-as években a szovjet nagyvárosok igényeit a szolgálatban álló ZiU–5 trolik már nem voltak képesek kielégíteni (a két kis méretű ajtó kevésnek bizonyult a zsúfolt nagyvárosi forgalomhoz). Ezen túlmenően a ZiU–5 alumíniumból készült karosszériájának gyártása bonyolultabb technológiát igényelt, emiatt drága volt az előállítása. A ZiU–5 leváltására kifejlesztett új modell, a ZiU–9 első prototípusa 1971-ben készült el. A karosszéria kialakításánál az abban az időben korszerűnek számító MAN-trolik szolgáltak mintául. A karosszéria az egyszerűbb gyártástechnológiát igénylő, hegesztett acélszerkezetű volt. Az elektromos berendezései azonban nagyrészt a ZiU–5-ösből származtak.

Magyarországi alkalmazása[szerkesztés]

Trolik a BKV-nál[szerkesztés]

Miután 1974-ben a Fővárosi Tanács mégis a trolibuszközlekedés megtartása mellett döntött, rövid idő alatt elkészült az Ikarus 200-as típuscsalád szekrényébe ültetett 100-as csuklós és 600-as pályaszámú szóló prototípus trolibusz. Ezek a járművek komolyabb probléma nélkül futottak, ám a főváros a KGST keretében is keresett trolibuszokat. Ezekre az évekre fejlesztette ki a Szovjetunió Urickij gyára a ZiU–9-es típust, mely a ZiU–5-ösök korszerűbb változata volt. Amellett, hogy a gyár évi több százas nagyságrendben volt képes trolibuszt gyártani, kb. másfélszer olcsóbb is volt a ZiU–9-eseket vásárolni, mint megvenni az elektromos berendezéseket a Szovjetuniótól, és itthon Ikarus 260-as szekrénybe házilagosan beszerelni.

Az első két ZiU–9-es trolibuszt 1975-ben gyártották, és 1975. október 31-én vették hivatalosan 800-801-es számon állományba. A BKV összesen 172 kocsit vásárolt 19751982 között, melyeknek a 800-971-es pályaszámokat adta. Az utolsó újonnan vásárolt trolibusz (972) egy egyedi kocsi volt.

A különböző években vásárolt ZiU-k enyhén eltérő kivitelűek voltak, ahogy a gyár időközben újításokat vezetett be. Ilyen változások voltak az 1977-től és az 1982-ben szállított szérián. A BKV az 1980-as években történő főjavítások keretében egységesítette és átalakította a kocsikat, részben magyar gyártmányú alkatrészekkel pótolva az eredetieket.

A beérkezett járművek a nyolcvanas években a 70-es, 72-es, 73-as, 74-es, 76-os, 77-es, 78-as, 82-es és 83-as vonalakon közlekedtek, illetve még a 79-esen is előfordultak vegyesen csuklósokkal. Az állomány csökkenésével és a GVM és a Kiepe trolibuszok érkezésével az 1990-es években már csak a belvárosi vonalakon közlekedtek (70, 73, 74, 74A, 76, 78). 2010-ben a 70-es, 74-es, 74A, 78-as, és hétvégén a 76-os vonalon jártak menetrend szerint.

A típus kivonásakor a 2012 "szilveszter napjának délelőttjén a 74-es és a 74A vonalak Csáktornya parki végállomásától indult az öt kocsis menet és a 74-es vonalon tett tiszteletkör után tértek vissza immáron örökre a kőbányai trolibuszgarázsba." Helyettük a használtan vásárolt MAN trolibuszok kerültek forgalomba. Tanuló 840-es pályaszámú trolibuszt várhatóan a Szentendrei múzeumba fogják átvinni. Valamint meghagynak 2–3 trolit jégtöretőnek, és nosztalgia járatnak.

RET-es trolik[szerkesztés]

Két trolibusz (886, 930) az 1980-as években leégett. Ezeket újjáépítették, azonban az újjáépítéskor az eredeti légrendszert is módosították, valamint a kézifék helyett rugóerőtároló fékes berendezést szereltek be. Ezeknek a ZiU-knak az Ikarus 200-as családján szokásos háromtáblás műszerfalat építettek be, így a járművezető meglehetősen szokatlan helyen találta meg a gombokat és a kapcsolókat. A pedáljai továbbra is a kormány két oldalán helyezkedtek el, ám az Ikarus-okon szokásos teletalpas pedálok voltak. A járművezetők állítása szerint a 886-osnak volt a legkényelmesebben használható fékpedálja a teljes állományból. Míg az átlagos ZiU-k közül van olyan, amelyet buktatás nélkül nem lehet fékezni a fékerő szabályozhatatlansága következtében, a 886-os rendkívül finoman volt szabályozható.

Szegedi trolik a BKV állományban[szerkesztés]

Nem példa nélkül álló eset, hogy az egyes üzemek elküldték saját kocsijaikat felújításra más városba. A szegedi kocsik egy részét Budapesten javították, sőt eredetileg az 1970-es években az AFIT 14. számú pécsi vállalatát jelölték ki a ZiU–9-esek nagyjavítására. 1998-ban az 1977-es építésű 887-est a BKV Szegedre küldte le javítani. Ennek a kocsinak a szekrénye azonban eléggé elhasználódott volt, Szegeden viszont éppen selejtezni készülték az 1983-ban szállított 9-138-ast. Így aztán inkább a 887-est küldték a bontóba, és a 887II-ként a volt szegedi kocsit szerelték fel a BKV-nál szokásos alkatrészekkel (például főáramkörű szervó). A trolit 1999-ben vették újra állományba Budapesten. A trolibusz jellegzetesen eltért a budapesti kocsiktól több tekintetben is.

Felújított, mikroprocesszoros változat[szerkesztés]

ZiU–9 Budapesten

A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat pénzéből utoljára, 2000-ben felújított ZiU–9-esek vezérlési rendszerét megváltoztatták. A kontaktorszekrényben található relék többségének helyét egy mikroprocesszoros egység vette át, mely a kontaktorvezérlés és a szervókontroller szabályzása mellett az indexet és a fényszórót is működteti, valamint az ajtók nyitottságát is figyeli. Ezen járművek prototípusa a 833-as tanulókocsi volt, majd tíz kocsit szereltek fel elektronikus vezérléssel (908, 923, 925, 931, 941, 955, 960, 966, 967, 969).

Az egység a sebességtől függően szabályozza a szervókontroller forgását, és minden terhelés mellett azonos gyorsulást produkál. Újdonság, hogy a pedál helyes kezelésével meg is lehet állítani a szervót egy adott ellenállásfokozaton. Így haladás közben gyorsabbá válik a kapcsolás (például egy szakaszszigetelőn való áthaladáskor nem kell 0-ról újrakezdeni a kapcsolást). A jármű 50 km/h fölé nem gyorsíthat, valamint nem engedélyezi a nyitott ajtókkal való elindulást. Az ajtókat csak indításjelzéssel lehet csukni. Hátránya, hogy az elektronika rögzítőféket nem működtet, így egy-egy eseteges letiltás esetén a fékpedál elengedésével és a menetpedál megnyomásával a kocsi meggurulhat hátrafelé. A kocsi csak bekapcsolt tompított fénnyel indul el. Az indexlámpa sokszor elromló hőreléjét is az elektronika helyettesíti, valamint gyakorlatilag csak ezeken a ZiU-kon van működőképes sebességmérő.

Kezdetekben gondok voltak az elektronika beállításával (a kocsik többször indokolatlanul letiltották a vezérlést), jelenleg azonban ezeket nagyrészt kiküszöbölték.

Tanulókocsik[szerkesztés]

1977-ben a forgalomtól elvontak két kocsit, és tanulótrolibuszt alakítottak ki belőlük. Az első két tanulókocsi a 831, 832 lett.

Valószínűleg 1984-ben még további kocsikat is tanulóvá minősítettek, valamint a felújítások és a selejtezések miatt további kocsik lettek tanulók. Tanulókocsi volt a 833, 839, 840 is, sőt néha még a 837-est is használták tanulók oktatására (ez utóbbi kocsit 1979-ben BBC gyártmányú önjáró egységgel szerelték fel, a felsővezeték nélküli szükségüzem kipróbálására).

Mára csak egyetlen tanulókocsi van még állományban: a 840-es. A 833-ast, mint az utolsó előtti tanuló ZiU-t használták fel 2000-ben a vezérlőelektronikus megoldás kipróbálására, 2012 végére azonban selejtezésre ítélték a kocsit. A 840-es pedig 2002-ben kapta meg utolsó felújítását, ezért ezt a kocsit jelölték ki a későbbiekben múzeumi megőrzésére.

Az utolsó példányok[szerkesztés]

A ZiU–9-esek selejtezése 1984-ben kezdődött meg, és – az újabb típusuk érkezésétől függően – a mai napig tart. A kocsik eredetileg meghatározott élettartamukat már jelentősen meghaladták, 2011-ben a legidősebb forgalomban lévő kocsi (904) élettartama elérte a 33-ik évet.

Az utolsó, 1982-es gyártású széria leszállítása után még egy trolibuszt vett a BKV, amely végül 972-es pályaszámot kapott 1984-ben. Ez a trolibusz azonban különbözött a többitől, a villamos berendezése jelentősen eltért a ZiU–9B típustól. A kocsiba erősebb, 150 kW-os motort szereltek. Részben azért is vásárolta a BKV ezt a kocsit, mert a tervezett hegyvidéki trolivonalakra nagyobb teljesítményű kocsikat kívántak beszerezni és kipróbálni. A ZiU–9-esek hátránya, hogy külön motort kell működtetni a légsűrítőnek, a kormányszervónak és a generátornak. A ZiU–9V konstrukciójában a hajtómotorról kívánták mindezeket működtetni áttételezéssel. A hegyvidéki működéshez módosították a villamosfék-kapcsolást is: a ZiU-k eredeti kétfokozatú villamosféke helyett a szervókontrollerrel valósítottak meg az ellenállásokat kapcsoló, nagyobb teljesítményű villamosfékezést. A későbbi évek során ilyen berendezést kapott a 199-es kísérleti csuklós trolibusz, illetve Szegeden a 9-139-esen is kipróbálták. Mindenhol kedvezőtlen tapasztalatokról számoltak be: a kocsi többször is blokkolásig fékezett üzemzavar miatt.

A módosított berendezés próbáinak elhúzódása miatt a trolibuszt a BKV kb. egy éven keresztül nem vette állományba, míg végül 1984-re állították forgalomba. Egyes források szerint már ekkor, mások szerint pár évvel később kicserélték a főáramkörű berendezését és motorját a többi ZiU–9-essel azonosra. Jelenleg már semmi sem látszik a kocsi furcsa előéletén.

2008-ban 37 darab Ziu troli volt a BKV állományában, számuk 2012 novemberére 18 darabra apadt. Ekkor a következő kocsik voltak állományban: 840, 904, 909, 912, 920, 926, 927, 929, 931, 933, 934, 938, 941, 945, 955, 967, 969, 972.[1]

A BKV 2013 januárjától kivonta a napi forgalomból a ZiU–9-es trolibuszait.[2] Az utolsó járművek 2012. december 30-án álltak ki menetrend szerinti forgalomba, majd 2012. december 31-én egy szervezett búcsú keretein belül öt Ziu-9 jármű ment végig a 74-es trolibusz vonalán, ezek indulási sorrendben a 840, 938, 920, 904, 934-es számúak voltak.

A BKV Ziu-9 járművei a 2013 júniusi árvíz során is fontos szerepet kaptak: feladatuk a Bem rakpart Batthyány tér-Margit híd közötti támfalának védelme volt.[3]

ZiU–9 trolik Debrecenben[szerkesztés]

ZiU-9 troli Debrecen színeire fényezve a köztemetőnél

1985-ben az első, 2-es trolibuszvonal beindításakor 10 trolit vett a DKV. A következő vonal beindításakor még 7 darabot vett a típusból, de mivel túl kevésnek bizonyult ennyi trolibusz ezért 1987-ben még 14 trolibuszt vett, majd 1992-ben Budapestről vett a DKV 3 használt ZiU–9-es trolibuszt. A trolibuszok egy részét már 2000-ig selejtezték. Az új solaris trolibuszok érkeztével 2005-ben 9 trolibuszt, 2007-ben pedig 10 trolibuszt selejteztek. 2009-ben a maradék 7 trolibuszból 3-at megvett az Inter Tan Ker (9-305, 9-324, 9-331) 1-et pedig elkezdtek bontani (9-327), hogy fel tudják újítani a 9-323-at is az ekkor már felújított 9-328 mellett. Ekkor a DKV állományában 3+1 (9-301 romos állapotú, 9-323,9-327 donor, 9-328) ziu-9 trolibusz volt amik csak halottak napja körül közlekedtek menetrend szerint 2014-ig. 2012-től már csak a 9-328 közlekedett és teljesen elbontották a 9-327-et.

Nosztalgiajáraton már a 323-as és 328-as is közlekedett, a 301-es üzemképtelen.

Műszaki adatok (ZiU–9B)[szerkesztés]

A ZiU–9V (ZiU–682V) nézeti rajzai

Diagram of Trolleybus ZiU-9.PNG

  • Hossz: 11 880 mm
  • Szélesség: 2500 mm
  • Magasság: 3160 mm (szedő nélkül)
  • Tengelytáv: 6025 mm
  • Saját tömeg: 10 050 kg
  • Ülő- és állóhelyek száma: 32/65 (5 fő/m²)
  • Ajtók: 2–4–4
  • Motor típusa: DK 210 A–3
  • Motorteljesítmény: 110 kW

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://213.16.82.116/hu/trolibusz/ziu_9
  2. Alacsonypadlós járművek, új menetrendek a trolihálózaton – búcsúznak a szovjet trolik (magyar nyelven). bkk.hu, 2012. december 21. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
  3. Trolibuszok az árvízi védekezésben

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ZiU–9 témájú médiaállományokat.