Ikarus 211
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ikarus 211 | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Ikarus Karosszéria- és Járműgyár |
| Gyártásban | 1973–1990 |
| Legyártva | 5 650 db |
| Típus | midi |
| Utasparaméterek | |
| Padlófelület álló utasoknak | 10,63 m² |
| Méretek | |
| Hosszúság | 8500 mm |
| Szélesség | 2500 mm |
| Magasság | 2920 mm |
| Tengelytáv | |
| A-B | 4030 mm |
| Fordulókör átmérő | 20,5 m |
| Tömeg | 6500 kg |
| Hasznos terhelés | ~9000 kg |
| Tengelynyomás | |
| A tengely | 6000 kg |
| B tengely | 10000 kg |
| Műszaki adatok | |
| Motor | IFA 4 VD 14,5-12-1 SRW |
| Működési elv | négyütemű dízelmotor |
| Furat (löket) | 120/145 mm |
| Összlökettérfogat | 6560 cm³ |
| Hengerszám | 4 |
| Sűrítési arány | 18:1 |
| Hengerelrendezés | álló, soros |
| Teljesítmény | 125 LE / 92 kW, 2300 f/p |
| Max. forgatónyomaték | 430 Nm, 1350 f/p |
| Befecskendezési nyomás | 1900 + 800 kPa |
| Befecskendezési sorrend | 1-3-4-2 |
| Hűtés | vízhűtés |
| Kenés | nyomás alatti kenés |
| Légszűrő | papírbetétes |
| Sebességváltó | IFA 250 100 4103 tip. 5 +1 sebességes fogaskerekes, 2-4 seb. kényszerszinkronizált, 5. seb. direkt |
| Gyári abroncs | Taurus 1100 - 20" diagonál |
| Rugózási rendszer | elöl-hátul 2-2 félelliptikus laprugóköteg üreges gumi segédrugóval |
| Kormánymű | ZIL 130 hidraulikus integrál szervókomány |
| Fék | kétkörös légfékrendszer, Wabco lészárítóval, statikus fékerőszabályzóval, automatikus fékutánállítóval |
| Rögzítőfék | rugóerőtárolós |
| Lassítófék | mechanikus (külön pedálról vezérelt) kipuffogófék |
| Lassulási értékek | 5 m/s², üzemi fék: 2,5 m/s² |
| Elektromos berendezés | |
| Névleges feszültség | 24 V |
| Akkumulátor | 2 db 6 EU 13 |
| Generátor | AVG 36A/28V |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ikarus 211 témájú médiaállományokat. | |
Az Ikarus 211 az Ikarus 200-as típuscsalád egyik legkorábbi tagja.
A típus jellemzői[szerkesztés]
Az Ikarus 211 az Ikarus gyár legnagyobb darabszámú midi autóbusza volt. A Székesfehérváron gyártott laprugózású járművek közös jellemzője az IFA gyártmányú motor (teljesítménye: 125 LE / 92 kW) és az 5+1 fokozatú sebességváltó.
A sorozatgyártás 1975-ben indult, az első példányok jellegzetességei voltak:
- 2920 mm magasság
- kisméretű első és hátsó szélvédők, oldalablakok
- egyenes műszerfal
- a homlokfal felső részét, a szélvédő felett belemezelték, itt került elhelyezésre a táblatartó
1976-tól az első és hátsó szélvédők normál méretűek lettek, (megszűnt a homlokfal felső részének lemezelése).
1978-tól a jármű magasságát 3000 mm-re növelték, háromrészes műszerfalat, illetve nagyobb méretű oldalablakokat kapott.
Altípusok[szerkesztés]
- Ikarus 211.00: Egy, kézzel működtethető ajtóval, városi ülésekkel. 1978-ig volt gyártásban, napjainkban már csak igen kevés lelhető fel belőle.
- Ikarus 211.01: A legelterjedtebb altípus, egy, kézzel működtethető ajtóval, városi ülésekkel.
- Ikarus 211.51: a típus NDK kivitelű változata, elöl-hátul kézzel működtethető ajtókkal. Magyarországon csak kis számban található.
- Ikarus 211.52: kétajtós, közülük az első kétszárnyú lengő, levegős működtetésű. Városi vagy dönthető támlás távolsági ülésekkel.
- Ikarus 211.53: Kétajtós, (1-0-1 ajtóelrendezés), dönthető támlás távolsági ülésekkel.
Ikarus 211 Magyarországon[szerkesztés]
A Magyarországi forgalomba került mintegy 4500 jármű döntő többsége különféle vállalatokhoz, mezőgazdasági termelőszövetekhez került, ahol különjáratként és munkásszállításra használták.
A BKV menetrendi forgalomban 5 db ilyen típusú buszt üzemeltetett 1975-1985 között a Budavári sikló pótlására létrejött „V” viszonylaton a Clark Ádám tér és a Budavári Palota „B” kapuja között. Különjárati autóbuszként 21 ilyen típusú busszal rendelkezett a vállalat, ezek többségét a nyolcvanas évek elején átadták a Volánoknak.
A Volán társaságok 1975-től 1990-ig 672 darabot vásároltak, ezeket elsősorban különjáratban, szerződéses járatként és bérautóbuszként használtak, de előfordultak kisebb forgalmú helyi járatokon (például Komlón vagy Békésen), illetve helyközi forgalomban is. A típust a Magyar Honvédség is üzemeltette. A megmaradt példányok jelenleg többnyire megrendelhető autóbuszként vállalkozók tulajdonában vannak, a Volánok járműparkjában már nem szerepelnek.
Ikarus 211 külföldön[szerkesztés]
A típust nagy számban csak az NDK-ba sikerült értékesíteni, 1975-től 1990-ig mintegy 1100 darabot. Egy-egy példány került újonnan Vietnámba, Ausztriába és Bulgáriába. Az 1990-es évektől kezdődően néhány, használtan vásárolt jármű más országokba (például Románia, Lengyelország) is eljutott.
Források[szerkesztés]
- Gerlei Tamás, Kukla László, Lovász György: Gördülő legendák, Az Ikarus évszázados története ISBN 963 229 796 2
- Ikarus 211 midi szóló autóbusz. buszok.freeweb.hu. [2009. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
