Ikarus 211

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ikarus 211
Ikarus 211 - Kyiv June2006.jpg
Gyártási adatok
Gyártó Ikarus Karosszéria- és Járműgyár
Gyártásban 19731990
Legyártva 5 650 db
Típus midi
Utasparaméterek
Padlófelület álló utasoknak 10,63
Méretek
Hosszúság 8500 mm
Szélesség 2500 mm
Magasság 2920 mm
Tengelytáv
A-B 4,03 m mm
Fordulókör átmérő 20,5 m
Tömeg 6500 kg
Hasznos terhelés ~9000 kg
Tengelynyomás
A tengely 6000 kg
B tengely 10000 kg
Műszaki adatok
Motor IFA 4 VD 14,5-12-1 SRW
Működési elv négyütemű dízelmotor
Furat (löket) 120/145 mm
Összlökettérfogat 6560 cm³
Hengerszám 4
Sűrítési arány 18:1
Hengerelrendezés álló, soros
Teljesítmény 92 kW,
2300 f/p
Max. forgatónyomaték 430 Nm,
1350 f/p
Befecskendezési nyomás 1900 + 800 kPa
Befecskendezési sorrend 1-3-4-2
Hűtés vízhűtés
Kenés nyomás alatti kenés
Légszűrő papírbetétes
Sebességváltó IFA 250 100 4103 tip. 5 +1 sebességes fogaskerekes, 2-4 seb. kényszerszinkronizált, 5. seb. direkt
Gyári abroncs Taurus 1100 - 20" diagonál
Rugózási rendszer elöl-hátul 2-2 félelliptikus laprugóköteg üreges gumi segédrugóval
Kormánymű ZIL 130 hidraulikus integrál szervókomány
Fék kétkörös légfékrendszer, Wabco lészárítóval, statikus fékerőszabályzóval, automatikus fékutánállítóval
Rögzítőfék rugóerőtárolós
Lassítófék mechanikus (külön pedálról vezérelt)
kipuffogófék
Lassulási értékek 5 m/s2,
üzemi fék: 2,5 m/s2
Elektromos berendezés
Névleges feszültség 24 V
Akkumulátor 2 db 6 EU 13
Generátor AVG 36A/28V
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikarus 211 témájú médiaállományokat.

Az Ikarus 211 az Ikarus 200-as típuscsalád egyik legkorábbi tagja.

A típus jellemzői[szerkesztés]

Az Ikarus 211 az Ikarus gyár legnagyobb darabszámú midi autóbusza volt. A Székesfehérváron gyártott laprugózású járművek közös jellemzője az IFA gyártmányú motor, (teljesítménye 92 kW/125 LE), és az 5+1 fokozatú sebességváltó.

A sorozatgyártás 1975-ben indult, az első példányok jellegzetességei voltak:

  • 2920 mm magasság
  • kisméretű első és hátsó szélvédők, oldalablakok
  • egyenes műszerfal
  • a homlokfal felső részét, a szélvédő felett belemezelték, itt került elhelyezésre a táblatartó

1976-tól az első és hátsó szélvédők normál méretűek lettek, (megszűnt a homlokfal felső részének lemezelése).

1978-tól a jármű magasságát 3000 mm-re növelték, háromrészes műszerfalat, illetve nagyobb méretű oldalablakokat kapott.

Altípusok[szerkesztés]

  • Ikarus 211.00: Egy, kézzel működtethető ajtóval, városi ülésekkel. 1978-ig volt gyártásban, napjainkban már csak igen kevés lelhető fel belőle.
  • Ikarus 211.01: A legelterjedtebb altípus, egy, kézzel működtethető ajtóval, városi ülésekkel.
  • Ikarus 211.51: a típus NDK kivitelű változata, elöl-hátul kézzel működtethető ajtókkal. Magyarországon csak kis számban található.
  • Ikarus 211.52: kétajtós, közülük az első kétszárnyú lengő, levegős működtetésű. Városi vagy dönthető támlás távolsági ülésekkel.
  • Ikarus 211.53: Kétajtós, (1-0-1 ajtóelrendezés), dönthető támlás távolsági ülésekkel.

Ikarus 211 Magyarországon[szerkesztés]

A Magyarországi forgalomba került mintegy 4500 jármű döntő többsége különféle vállalatokhoz, mezőgazdasági termelőszövetekhez került, ahol különjáratként és munkásszállításra használták.

A BKV menetrendi forgalomban 5 db ilyen típusú buszt üzemeltetett 1975-1985 között a Budavári Sikló pótlására létrejött „V” viszonylaton a Clark Ádám tér és a Budavári Palota „B” kapuja között. Különjárati autóbuszként 21 ilyen típusú busszal rendelkezett a vállalat, ezek többségét a nyolcvanas évek elején átadták a Volánoknak.

A Volán társaságok 1975-től 1990-ig 672 darabot vásároltak, ezeket elsősorban különjáratban, szerződéses járatként és bérautóbuszként használtak, de előfordultak kisebb forgalmú helyi járatokon (például Komlón vagy Békésen), illetve helyközi forgalomban is. A típust a Magyar Honvédség is üzemeltette. A megmaradt példányok jelenleg többnyire megrendelhető autóbuszként vállalkozók tulajdonában vannak, a Volánok járműparkjában már nem szerepelnek.

Ikarus 211 külföldön[szerkesztés]

A típust nagy számban csak a volt NDK-ba sikerült sikerült értékesíteni, 1975-től 1990-ig mintegy 1100 darabot. Egy - egy példány került újonnan Vietnamba, Ausztriába és Bulgáriába. Az 1990-es évektől kezdődően néhány, használtan vásárolt jármű más országokba (például Románia, Lengyelország) is eljutott.

Források[szerkesztés]