Ikarus 489 Polaris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ikarus 489 Polaris
Egy Ikarus Polaris Liverpoolban, 2013-ban.
Egy Ikarus Polaris Liverpoolban, 2013-ban.
Gyártási adatok
Gyártó Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, Egyedi Gyáregység
Gyártásban 2000–2001
Legyártva11 db
Típus városi
Utasparaméterek
Szállítható személyek száma69 fő
Ülőhelyek száma44 db
Méretek
Hosszúság12 000 mm
Szélesség2550 mm
Magasság3030 mm
Tengelytáv
A-B6600 mm
Tömeg11 150 kg
Legnagyobb össztömeg17 000 kg
Műszaki adatok
Motor DAF GS 160 M, Euro II
Működési elv turbódízel
Hengerszám 6
Hengerelrendezés soros
Teljesítmény160 kW
Max. forgatónyomaték830 Nm
Sebességváltó ZF 4HP 500, 4+1 fokozatú, automata[1]

Az Ikarus 489 Polaris az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár Egyedi Gyáregységének egyik alvázas autóbusztípusa.

Története[szerkesztés]

Az Ikarus mátyásföldi gyára által megtervezett autóbusztípusok egyik utolsó fejlesztéseként jött létre. A jármű, nevében egyszerre viseli a 400-as típuscsalád emlékét és a jövőbe mutató, modern típusnevek előszelét, amely az Ikarus 2003-as megszűnése miatt már soha nem érkezett meg Mátyásföldre.[2] A típus első példányát a 2000-es frankfurti Autószalonon mutatták be.[3]

A Polaris azonban már nem sok elemében, sem műszakilag, sem megjelenésében nemigazán tükrözte a 400-as típuscsalád többi tagját, még legközelebbi rokonát az Ikarus 412-est sem. Közvetlen elődjétől, az Ikarus 481-től eltérően már a DAF legújabb, már kifejezetten alacsony padlós járművekhez tervezett, SB 220 ULF típusú alvázát kapta, így a mérnököknek nem kellett trükköznie az alacsony padló kialakításával. Azonban megrendelői kérésre megtartották a 481-es alacsony belépésű konstrukcióját. Emellett a 489-es már a kor elvárásainak megfelelően 2550 mm-es szélességgel készült. A jármű főtervezője Légrádi László volt, míg a teljesen egyedi és időtálló formaterv Fodor Lóránt keze munkáját dicséri.[2]

A Polaris, a 400-as típuscsalád többi tagjánál sokkal letisztultabb, kiforrottabb és kidolgozottabb jármű volt, amely megfelelt a kor elvárásainak és fel tudta volna venni a versenyt a többi nyugati gyártó hasonló kategóriájú járműveivel.[4] Azonban az Ikarus rossz anyagi helyzete, illetve az Irisbus politikája a magyar céggel szemben végül nem tette lehetővé az Ikarus 489-es nagy sorozatban való gyártását, így a típusból csak 11 db készülhetett.[2]

Az Egyesült Királyságban 2017-re mind a 11 járművet selejtezték, azonban a Közlekedési Múzeum megvásárolta az egyik példányt és felújításra, megőrzésre hazaszállíttatta azt.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ikarus 489. delpestibusz.info. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  2. a b c Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története. Budapest: Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. 2008. 294. o. ISBN 9789639005853  
  3. A mai Ikarusunk az Ikarusbus Ikarus 489 Polaris típusú autóbusza. www.facebook.com/eagbus. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  4. a b Megmentette a Közlekedési Múzeum az egyik utolsó Ikarust. omnibusz.blog.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)