Ikarus 238
| Ikarus 238 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Ikarus Karosszéria- és Járműgyár |
| Gyártásban |
|
| Legyártva | 36 db |
| Típus | elővárosi |
| Méretek | |
| Hosszúság | prototípus: 10 795 mm széria: 11 000 mm GMC: 11 395 mm |
| Szélesség | 2500 mm |
| Magasság | 3110 mm |
| Tengelytáv | |
| A-B | 5765 mm |
| Tömeg | proto, széria: 8510 kg GMC: 10 513 kg |
| Műszaki adatok | |
| Alváz típusa |
|
| Motor | prototípus: Bedford 500-157 széria: Bedford 8.2 160D GMC: GMDDAT-6U 71N |
| Teljesítmény | prototípus: 159 LE / 117 kW széria: 205 LE / 151 kW GMC: 213 LE / 157 kW |
Az Ikarus 238 az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 1980 és 1986 között gyártott elővárosi autóbusztípusa.
Története[szerkesztés]
Az 1970-es évek végén az Ikarus gyár nagy hangsúlyt fektetett a fejlődő országok piaci igényének kiszolgálására, így jórészt amerikai alkatrészek felhasználásával, 1980-ban elkészítette az afrikai exportra szánt 238-as típusú autóbuszát. A prototípus példányt több ponton is eltért az 1982-től sorozatgyártásban elkészült flottától: különbözött az alváz, a motor, az ajtókiosztás (2-0-0 helyett 1-0-1), a nyitható ablakok mennyisége (a prototípuson csak minden másodikat lehetett kinyitni), elhagyták a dupla fényszórókat. Elővárosi jellege ellenére a kocsikba városi üléseket szereltek be és a 200-as családhoz képest szokatlan módon orrmotoros kialakításúak lettek buszok. Három altípus (238.10, 238.20A és 238.20B) készült belőlük, amikből 1984 és 1986 között 34 darabot értékesítettek. Nagy részük Ghánában, a maradék pedig Gambiában állt forgalomba és csak az ülőhelyek (illetve utastéri kialakításuk) tekintetében tértek el egymástól:
| Altípus | Kialakítás |
|---|---|
| 238.10 | kétszer kétsoros üléselrendezés (47 db) |
| 238.20A | bal oldalt egy soros, jobb oldalt a hátsó ajtóig két soros üléselrendezés; hátsó ajtónál kalauzülés és peronrész (27 db) |
| 238.20B | 238.20A-hoz hasonló kialakítás, de a hátsó peronrésznél további 6 db ülést szereltek be (33 db) |
1984-ben a General Motors közreműködésében 238.30-as típusjelzéssel is készült egy példány, ami több szempontból is különbözik a szériajárművektől: a erősebb motort kapott, amit a busz végébe helyeztek át – ennek köszönhetően hosszabb is lett –, 1-2-0 lett az ajtókialakítás, illetve az ülésekből 41 darabot építettek be, amikből a második ajtó után oldalaként 3-3-at elforgatva. A 30-as altípus a vevő kérésére trópusi ülésekkel is felszerelhető lett volna, azonban nem került gyártásba, az egyetlen elkészült példányt pedig Magyarországon értékesítették.
Források[szerkesztés]
- Kun Péter: Magyar vándorok – hazánkban kevésbé ismert Ikarus exporttípusok. magyarbusz.info, 2011. december 28. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
- Az Ikarus 238.30-as busz gyári prospektusa. users.atw.hu/mc-bubu. [2018. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
- Ikarus 238. delpestibusz.hu. [2011. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
További információk[szerkesztés]
- Az 1984-es Ikarus–GMC busz reklámfotói. favcars.com. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
