MÁV 303 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MÁV 303 sorozat
MÁV 303 a Magyar Vasúttörténeti parkban.jpg
MÁV 303 sorozat
Általános adatok
Gyártó MÁVAG, Budapest
Gyártásban 1951-
Selejtezés MÁV: 1962-ig
Darabszám 2
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés 2'C2'
Nyomtávolság 1435 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 120 km/h
Ütközők közötti hossz 25585 mm
Hossz 15727 mm
Magasság 4650 mm
Szélesség 3150 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 2400/2200 mm (elöl/hátul)
Csatolt kerekek tengelytávolsága 2250 mm
Üres tömeg 106 t
Szolgálati tömeg 116.5 t
Tapadási tömeg 52.5 t
Legnagyobb tengelyterhelés 18 t
Sebességmérő Rezsny
Fékek
Típusa Knorr rendszerű nyomásmódosítós gyorsvasúti fék
Rögzítőfék Vetősúlyos kézifék a szerkocsin
Vonatfűtés gőz
Legkisebb pályaívsugár 320/160 m
Gőzvontatás
Szerkezetszám 130.
Jelleg 2'C2'-h2
Szolgálati tömeg szerkocsival 191.5 t
Tengelytávolság szerkocsival 21700 mm
Hengerek
Száma 2
Átmérője 550 mm
Dugattyú lökethossza 700 mm
Állókazán típusa Mennyezet, és támcsavaros síktűzszekrény
Túlhevítés rendszere Schmidt rendszerű nagyfüstcsöves
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett 3300 mm
Gőznyomás 18 bar
Tűzcsövek
Száma 124 db
Belső/külső átmérője 54/60 mm
Hossza 6000 mm
Füstcsövek
Száma 35 db
Belső/külső átmérője 143/151 mm
Rostélyfelület 5.5 m²
Csőfűtőfelület 261 m²
Teljesítmény 1840 KW (2500 LE)
Tapadósúlyból számított vonóerő 82.40 kN
Vezérmű rendszere Heusinger–Walschaert
Szerkocsi
Típusa V
Szolgálati tömege 75 t
Vízkészlet 25 m³
Tüzelőanyag-készlet 13 t szén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 303 sorozat témájú médiaállományokat.

A MÁV 303-as egy 2'C 2' tengelyelrendezésű gyorsvonati gőzmozdony.

Története[szerkesztés]

A MÁV eredetileg 1940-ben rendelte a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyáraktól, de a második világégés miatt csak 1951-ben készültek el. Bár eredetileg háromhengeres gépezettel és áramvonalas burkolattal tervezték a nagyobb sebesség elérése érdekében, végül két hengerrel, és a 424-eseken alkalmazott Wagner-féle füstterelő lemezekkel épültek a karbantartás egyszerűsítése, és a súlymegtakarítás miatt. A gőzöst a fűtő munkájának megkönnyítése miatt Stokerral (gépi tüzelőberendezéssel) szerelték fel. A dízelesítés és villamosítás miatt csak két gép épült a sorozatból, a gyártáskapacitást inkább újabb 424-esek gyártására fordították. Az egyetlen megmaradt 303-ason, a 002-esen jól megfigyelhető a kilyukasztott főkeret, ami a 001-es balesetét okozta. A főkeretet később átalakították.

Problémák[szerkesztés]

A két mozdony nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, a pályaállapotok miatt nem lehetett kihasználni a mozdony sebességét. A gépet a háború előtt tervezték, az akkori legmodernebb elvek szerint, ezek közé tartozott a gőz nagy mértékű túlhevítése. Akkoriban nem volt olyan kenőolaj, ami ilyen magas hőmérsékletet kibírt volna, ezért a mozdonyvezetőknek csak kis mértékben volt szabad túlhevíteni a gőzt, így azonban a mozdony rossz hatásfokkal üzemelt, túl sok szenet fogyasztott.

A sorozat selejtezése[szerkesztés]

A két 303-as tíz évig vontatott nehéz gyorsvonatokat, ezután selejtezték őket. A 303 002-es szerkocsija selejtezése után vízellenállásként működött, majd elbontották.

A 303 002[szerkesztés]

A megmaradt mozdonyt, a 303 002-est a 001-es szerkocsijával 2002-ben állították helyre. A mozdony a Nagykanizsai Gépészeti Főnökségen, míg a szerkocsi a Zalaegerszegi Vontatási Főnökségen készült el. A mozdony öttengelyes szerkocsijában 13 t szén és 25 m3 víz fér el. A 303 002-es a Magyar Vasúttörténeti Park szoborparkjában tekinthető meg.

Források[szerkesztés]

  • Falk Alfréd: A 303 sorozatú gőzmozdonyok. Vasúthistória Évkönyv, 1988.
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum. ISBN 963-552-161-8 (1985.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]