MÁV M47 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MÁV M47 sorozat
LDH 70
MÁV M47 1000
GYSEV M47
MÁV M47 2000
MÁV 478
Általános adatok
GyártóAugusztus 23. Művek, Bukarest Románia
GyártásbanMÁV M47 1000 és GYSEV: 19741975
MÁV M47 2000: 19751979
DarabszámMÁV M47 1000: 2 db
GYSEV: 2 db
MÁV M47 2000: 4 db (MÁV Remot: 75) db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésB’B’
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1000 mm
Indító vonóerő146/110[1] kN
Teljesítmény
NévlegesMÁV M47 1000: 514 kW (700 LE)
MÁV M47 2000: 700 kW (950 LE)
Vontató442 kW (600 LE)
Engedélyezett legnagyobb sebesség35/70[1] km/h
Ütközők közötti hossz11 460 mm
Magasság4550 mm
Szélesség3050 mm
Forgócsaptávolság5640 mm
Tengelytáv forgóvázon belül2500 mm
Teljes tengelytávolság8140 mm
Szolgálati tömeg48 t
Legnagyobb tengelyterhelés12,0 t
Hajtáskardános, kúpkerekes (2 A 250 és 1 A 250)
Vezérléselektropneumatikus
Kapcsolókészülék típusacsavarkapocs
Fékek
Rögzítőfékkézifék
Átmenő fékpneumatikus tuskósfék
VonatfűtésMÁV M47 1000 és GYSEV: nincs
MÁV M47 2000: villamos, 150 kW teljesítményű
Legkisebb pályaívsugár50 m
ErőátvitelTH 1-A típ. kétnyomatékmódosítós hidrodinamikus hajtómű + 2 R 16 típ. irány- és fokozatváltó
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaMB 820 Bb
Szerkezete12 hengeres V hengerelrendezésű, négyütemű, előkamrás, feltöltött
Névleges fordulatszámMÁV M47 1000: 1350 min-1
MÁV M47 2000: 1480 min-1
Üzemanyagkészlet1690 kg
Kocsi / Motorkocsi
Üzemmóddízel-hidraulikus
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M47 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az 1223-as pályaszámú mozdony Cegléden

A MÁV M47 sorozat egy magyar B’B’ tengelyelrendezésű, Romániában gyártott dízelmozdony-sorozat. Beceneve Dacia. Új pályaszáma: 478

Története[szerkesztés]

A MÁV Romániától rendelt 2 fajta tolató- és mellékvonali mozdonyt, egy erősebbet, a nehezebb tolató- és közepes mellékvonali teherforgalom számára, és egy gyengébbet a közepes tolató- és könnyű mellékvonali teherforgalom ellátására. A gyengébb az M43, az erősebb a MÁV M47-es sorozatszámot kapta.

A német és osztrák gyártók egyszerű és jól bevált szerkezeti elemeinek licencgyártással előállított elemeiből konstruált mozdonytípust a gyártó LDH70 típusjellel látta el. A MÁV igénye alapján a gyár a mozdonyt mellékvonali személyvonatok továbbítására alkalmas kivitelben is elkészítette: a mozdonyba beépítették a Ganz Villamossági Művek ONe 214/4 típusú, egyfázisú, váltakozóáramú generátorát, és a dízelmotor legnagyobb fordulatszámát a nagyobb teljesítményigényre tekintettel megnövelték. Az LDH-MÁV95 gyári típusjelű – és a MÁV-nál az M47 2001-2075 pályaszámcsoportba besorolt – mozdony (a MÁV M41 sorozatú mozdonyokkal azonos módon) ún. csúszófrekvenciás fűtésre alkalmas (azaz a motor fordulatszámával együtt a fűtési feszültség és frekvencia is változik).

A licencben gyártott elemek minőségével – hasonlóan a MÁV M43 sorozathoz – számos probléma adódott, főleg az üzembe állítást követően. Ezeket legfőképpen a hanyag megmunkálásra és összeszerelésre lehetett visszavezetni. Így például az elektropneumatikus szelepeknél a gyártás és a szerelés során el nem távolított szennyeződés miatt nem ritkán vezérlési hiba, üzemképtelenség fordult elő. Gyakori volt a motor kenőolajának gázolajjal történő felhígulása, a gázolaj-tápszivattyú megszorulása, ennek következtében az ezt hajtó villanymotor leégése. A gázolajtartályban és különféle vezetékekben talált fémforgács- és festékdarabok szintén egyértelmű gyártási hibára utaltak. A hanyag szerelés miatt gyakori volt az olaj-, gázolaj- és hűtővízfolyás. Szintén igen gyakori volt a hidrosztatika-tömlők és az ékszíjak szakadása, melyek szintén szolgálatképtelenséget okozhattak. A motorok különféle tömítései idő előtt mentek tönkre.

A túlerőltetés következtében a típusnál több esetben fordult elő súlyos motorsérülés. A vezetőfülkét a hajtómű magas zajszintje miatt utólag hangszigetelni kellett.

Üzeme[szerkesztés]

A MÁV szándéka szerint az M43 és a kétféle változatú M47 sorozatú mozdonyok üzembeállításával a mellékvonalak minden forgalmi igényének megfelelő, univerzális típuscsaládhoz jutott. E mozdonyok beszerzése tette lehetővé a mellékvonalak teljes dízelesítését, a 375 és 376 sorozatú gőzmozdonyok teljes kiváltását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy az M47 2000 sorozatú mozdonyok személyvonati felhasználása műszaki jellemzői miatt csak szükségmegoldás, ebben a szerepkörben a mozdonyok meglehetősen gazdaságtalanok. Ezért az elöregedett ABmot, ABymot és ABnymot felváltására nem alkalmasak és a Bzmot típusú járművek megjelenésével mindinkább csak tolató- és tehervonati szolgálatban alkalmazták őket. Ennek a szerepkörnek megfelelően az M47 2000-es mozdonyok egy részéből az 1980-as évek második felében kiszerelték a fűtőgenerátort, és a motor teljesítményét is 514 kW-ra csökkentették. A 25 db átalakított mozdony az M47 1101–1125 pályaszámokat kapta. Az 1990-es években pedig elkezdődött a sorozat selejtezése.

Az első korszerűsítések[szerkesztés]

Az M47 2000 alsorozat gazdaságosabbá tételére is történtek kísérletek. 1985-ben került beépítésre a Ganz-MÁVAG – SEMT–Pielstick 8 PA4-V-185 VG típusú dízelmotor az M47 2023 és M47 2032 pályaszámú mozdonyokba. A Voith cég felajánlására 1989-ben egy L3r4U2 típusú, hidraulikus irányváltást biztosító hajtóművet építettek be az M47 2032 pályaszámú mozdonyba. 1995-ben ugyanilyen hajtóművet kapott az M47 2033 is. További 3 db mozdonyba (M47 2057, 2058 és 2062) került beépítésre 8 PA4-V-185 VG típusú dízelmotor és L3r4U2 típusú hajtómű. Ezeket a mozdonyokat új pályaszámmal is ellátták (M47 2157, 2158 és 2162). A mozdonyok gépterének hangszigetelését módosították. A tervek szerint e mozdonyoknak kellett volna átvenni a csak gőzfűtéssel rendelkező M40 sorozatú mozdonyok személyvonati feladatait. Azonban az 1990-es években bekövetkezett utasszámcsökkenés és a gazdasági szempontok miatt is a mellékvonali személyszállításban inkább a Bzmot motorkocsikat alkalmazták mind szélesebb körben. Az itt szerzett tapasztalatok azonban jó alapot teremtettek a későbbi, jóval átfogóbb korszerűsítéseknek. 2001-ben Pécsett az M47 2023 pályaszámú mozdonyba a Ganz–David Brown cég H122 típusú két nyomatékmódosítót és mechanikus irányváltót tartalmazó hajtóművét építették be. E mozdonynál a motor teljesítményét 730 kW-ra állították be, melyből a vontatás számára 554 kW jut.

Dízelmotor[szerkesztés]

Az LDH70 típusba egy 700 lóerő (514 kW) teljesítmény Maybach-Mercedes licenc alapján gyártott, MB 820 Bb típusú, 12 hengeres V-hengerelrendezésű, feltöltött, előkamrás motort építettek be. A 175 mm furatú és 205 mm löketű motor névleges fordulatszáma 1350 min−1. A motort egy, a brassói Hidromecanica által gyártott BBC-licenc VTR 250 típusú turbó tölti. Az LDH-MÁV 95 típusváltozatnál a motor beállított névleges fordulatszáma 1480 min−1, teljesítménye 950 lóerő (700 kW).

Erőátvitel[szerkesztés]

A motorhoz egy szintén a Hidromecanica által gyártott TH 1-A típusú (az M31-esekben is alkalmazott Voith L 26/St/V típus licence alapján készült) két egyforma, egymástól mechanikusan elhangolt nyomatékmódosítóból álló hidrodinamikus hajtómű csatlakozik, ehhez pedig egy 2 R 16 típusú mechanikus, az irányváltóval egybeépített tolató-vonali fokozatváltó hajtómű csatlakozik. Ennek kihajtó tengelye a belső kerékpárok 2 A 250 típusú kétlépcsős (elosztó) tengelyhajtóműveket, azok pedig szintén kardánokkal a külső kerékpárok 1 A 250 típusú egylépcsős tengelyhajtóműveit hajtják.

Segédüzemek[szerkesztés]

A dízelmotorról ékszíjjal hajtott GI 03/17.05 típusú segédüzemi generátor névleges teljesítménye 5,6–7 kW, feszültsége 20,6–23,7 V. Az 1 C-501 típusú légsűrítőt szintén ékszíj hajtja meg. A hűtőventilátor hidrosztatikus hajtású, melynek szivattyúját ugyancsak ékszíjjal hajtja a dízelmotor.

Üzemeltetők Magyarországon[szerkesztés]

  • MÁV
    • M47 1001–1036[2]
    • M47 2001–2075
    • 478 201-240
    • 478 301-334
  • GYSEV
    • M47 1501–1502 (később: MÁV M47 1037–1038)

Lista és motorok[szerkesztés]

  • 478 201 Győr (MTU)
  • 478 202 Győr (MTU)
  • 478 203 Győr (MTU)
  • 478 204 Győr (MTU)
  • 478 205 Győr (MTU)
  • 478 206 Pécs (MTU)
  • 478 207 Celldömölk (MTU)
  • 478 208 Pécs (MTU)
  • 478 209 Pécs (MTU)
  • 478 210 Nagykanizsa (MTU)
  • 478 211 Nagykanizsa (MTU)
  • 478 212 Miskolc (MTU)
  • 478 213 Pécs (MTU)
  • 478 214 Pécs (MTU)
  • 478 215 Zalaegerszeg (MTU)
  • 478 216 Dombóvár (MTU)
  • 478 217 Dombóvár (MTU)
  • 478 218 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 219 Miskolc (MTU)
  • 478 220 Pécs (MTU)
  • 478 221 Celldömölk (MTU)
  • 478 222 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 223 Szolnok (MTU)
  • 478 224 Szolnok (Caterpillar)
  • 478 225 Szolnok (Caterpillar)

  • 478 226 Debrecen (Caterpillar)
  • 478 227 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 228 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 229 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 230 Szeged (Caterpillar)
  • 478 231 Szeged (Caterpillar)
  • 478 232 Szolnok (Caterpillar)
  • 478 233 Szolnok (Caterpillar)
  • 478 234 Hatvan (Caterpillar)
  • 478 235 Hatvan (Caterpillar)
  • 478 236 Miskolc (Caterpillar)
  • 478 237 Celldömölk (Caterpillar)
  • 478 238 Miskolc (Caterpillar)
  • 478 239 Szeged (Caterpillar)
  • 478 240 Hatvan (Caterpillar)
  • 478 301 Miskolc (MTU)
  • 478 302 Miskolc (MTU)
  • 478 303 Miskolc (MTU)
  • 478 304 Miskolc (MTU)
  • 478 305 Győr (MTU)
  • 478 306 Győr (MTU)
  • 478 307 Győr (MTU)
  • 478 308 Miskolc (MTU)
  • 478 309 Miskolc (MTU)
  • 478 310 Győr (MTU)

  • 478 311 Miskolc (MTU)
  • 478 312 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 313 Miskolc (MTU)
  • 478 314 Miskolc (MTU)
  • 478 315 Miskolc (MTU)
  • 478 316 Győr (MTU)
  • 478 317 Miskolc (MTU)
  • 478 318 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 319 Dombóvár (MTU)
  • 478 320 Hatvan (Caterpillar)
  • 478 321 Zalaegerszeg (Caterpillar)
  • 478 322 Záhony (Caterpillar)
  • 478 323 Záhony (Caterpillar)
  • 478 324 Celldömölk (Caterpillar)
  • 478 325 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 326 Békéscsaba (Caterpillar)
  • 478 327 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 328 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 329 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 330 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 331 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 332 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 333 Székesfehérvár (MTU)
  • 478 334 Székesfehérvár (MTU)

Üzemeltetők Európában[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b hajtómű tolató/vonali fokozat
  2. Az 1000-es pályaszámcsoport korábban a mechanikus erőátvitelre utalt. Ebben az esetben vélhetően az 1000-es csoport a vonatfűtés nélküli kivitelre utal.
  3. Teljes listát adni a nagy darabszám és a számos üzemeltető miatt szinte reménytelen

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Lovas József, Mezei István. Vasúti dízeljármű-vezetők zsebkönyve. Műszaki Könyvkiadó (1981). ISBN 963-10-3647-2 

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:MÁV M47
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M47 sorozat témájú médiaállományokat.