BDVmot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BDVmot
BDVmot 007.jpg
MÁV-START 414 sorozat
Pályaszám
motorkocsi:
414 001..020[1]
1.o. mellékkocsi:
Amx 11-05 000–003[2]
2.o. mellékkocsi:
Bmx 22-05 000–035[3]
vezérlőkocsi:
Bmxt 21-05 001–020[4]
Általános adatok
Gyártó Ganz–MÁVAG,
Ganz Villamossági Művek
Gyártásban 1988-1990
Darabszám 20
Sorozat 001–016: BDVmot+Bmx+Bmx+Bmxt
017–020: BDVmot+Amx+Bmx+Bmxt
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés motorkocsi: B’B’
mellékkocsi: 2’2’
vezérlőkocsi: 2'2'
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 920 mm
Futókerék-átmérő 920 mm
Gyorsítás 0,391 m/s² (0-60 km/h)
Engedélyezett legnagyobb sebesség 120 km/h
Ütközők közötti hossz motorkocsi: 24 600 mm
mellékkocsi: 26 400 mm
vezérlőkocsi: 26 400 mm
négyrészes motorvonat: 103 800 mm
Magasság motorkocsi: 4 650 mm
mellékkocsi: 4 000 mm
vezérlőkocsi: 4000 mm
Szélesség 2824 mm
Forgócsaptávolság motorkocsi: 17 200 mm
mellékkocsi: 19 000 mm
vezérlőkocsi: 19 000 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 2600 mm
Teljes tengelytávolság motorkocsi: 19 800 mm
mellékkocsi: 21 600 mm
vezérlőkocsi: 21 600 mm
Szolgálati tömeg motorkocsi: 66 t
1.o. mellékkocsi: 41 t
2.o. mellékkocsi: 39 t
vezérlőkocsi: 39 t
négyrészes motorvonat: 183 / 185[5] t
Legnagyobb tengelyterhelés 18,5 t (motorkocsi)
Hajtás az alvázon hosszirányban elhelyezett vonatómotorok, kardános, kúpkerekes
Sebességmérő Hasler RT 12
Vezérlés szinkronvezérlés max. 3 motorvonatig
Kapcsolókészülék típusa vezetőállásos vég: BSI Compact
átjárós vég: csavarkapocs
Fékek
Dinamikus fék visszatáplálásos, elektrodinamikus
Átmenő fék elektropneumatikus tárcsafék
Vonatbefolyásoló rendszer EÉVB
Legkisebb pályaívsugár 150 m (üzemszerűen)
80 m (műhelyben)
Villamos vontatás
Áramnem 25 kV 50 Hz AC
Áramellátás felsővezeték
Teljesítmény
Állandó 1520 kW
Vontatómotorok száma 2
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma motorkocsi: 0+64(+2)[6][7]
1.o. mellékkocsi: 50+0(+2)
2.o. mellékkocsi: 0+96(+4)[8]
vezérlőkocsi: 0+88(+2)[9]
négyrészes motorvonat: 0+344(+12) / 50+248(+10) / 0+312(+12)[10]
Padlómagasság 1250 mm
Alacsony padlós rész (%) 0
Osztályok 2. vagy 1. és 2.
Üzemmód villamos
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz BDVmot témájú médiaállományokat.

A MÁV-START 414 sorozat (korábban MÁV 68-05 sorozat közismert nevén: BDVmot) a MÁV-START egyik villamos elővárosi motorvonata. Beceneve: Hernyó. Az 1980-as évek közepén a személyszállítás gazdaságosabbá tétele érdekében a MÁV úgy döntött, hogy a villamosított elővárosi forgalmat motorvonatokkal kívánja ellátni. Ezért megrendelte a Ganz–MÁVAG-tól a 4 részes BDVmot villamos-motorvonatot, melyből az első egység 1988-ban készült el. A motorvonat elővárosi forgalmi jellegét szem előtt tartva, a tervezésénél alapvető követelmény volt a nagy gyorsítóképesség, a gyors utascsere és a lehető legkisebb karbantartási igény.

Története[szerkesztés]

Az első 20 BDV sorozatjelzésű motorvonat csak 1988-ban állt üzembe egy hosszú, kemény, MÁV-on belüli harc után. Az egyébként (50-60-as évek szintjén) kiváló paraméterekkel rendelkező Bhv kocsik ingavonati üzemben még „csak” 30 évesek voltak ekkor, tehát az elővárosi forgalom hagyományos eszközökkel megfelelően működött. A BDV motorvonat természetesen a hazai ipar akkori lehetőségeinek felmérésével, az adottságokra épült. Abban az időben a nyugat-európai példák is önálló motorkocsiból / motorkocsikból, személykocsikból és vezérlőkocsiból álló, különféle csoportosításba véglegesen, vagy alkalomszerűen összekapcsolt alapegységekből álltak, természetesen az alapegységek gyors szét- és összekapcsolását lehetővé tevő központi ütköző-vonó készülékekkel a vonatvégeken. A magyar ipar (jelen esetben a Ganz-MÁVAG) tudott gyártani megfelelő minőségű személykocsikat, 120/160, majd később 200 km/h sebességre alkalmas forgóvázakat és a Ganz Villamossági Művek vállalkozott a váltakozó áramú aszinkron motoros, egyenirányítóval, áraminverterrel ellátott villamos berendezés legyártására. Az ipar lehetőségeinek és a MÁV akkori igényének összehangolása egy négyrészes motorvonat kialakítását tette lehetővé, amely négytengelyes motorkocsiból (amelyben a hajtóberendezés minden eleme megtalálható), 2 négytengelyes személykocsiból és egy hasonló járműszerkezeti kialakítású vezérlőkocsiból áll. Ezek a járművek megfeleltek az akkori (20. század végi) elővárosi személyszállítás igényeinek. Az alapszerelvény a gyártás idején 344 (+12 pótülés) ülőhellyel rendelkezett két motorvonat távvezérlési lehetőségével.

Mindemellett a 20 darab motorvonat megjelenése igen jelentős áttörést hozott a Budapest–Vác–Szob, majd a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalakon. A szobi vonalon bevezettek egy közelítőleg ütemes menetrendet is a motorvonatok üzembe helyezésekor, de ezt a sikert a belső (és külső) ellenállás lassan felőrölte.

A folyamat megállt a 90-es évek közepén és a villamos motorvonatok beszerzése terén ismét egy évtizednyi szünet következett. Ezzel megpecsételődött annak a 36 motorvonati betétkocsinak a sorsa, amelyhez nem készülhettek el sem a motor-, sem pedig a vezérlőkocsik. Eközben a 45-50 éves Bh kocsik felújításával szükségből – a jármű belső megújulása ellenére a 20. századi színvonalon – konzerválódott a régi ingavonati rendszer a villamos üzemű elővárosi forgalomban.

Műszaki jellemzői[szerkesztés]

A BDV villamos-motorvonat alapegysége egy B’B’ tengelyelrendezésű, 1520 kW teljesítményű poggyászteres villamos motorkocsiból (BDVmot, 414 sorozat), két közbenső 2’2’ tengelyelrendezésű mellékkocsiból (Bmx 22-05) és egy ugyancsak 2’2’ tengelyelrendezésű vezérlőkocsiból (Bmxt 21-05) áll. Az összes gépészeti berendezés a motorkocsiban lett elhelyezve. A motorkocsi két forgóvázában elhelyezett négy kerékpárját az alvázra hosszirányban felfüggesztett 2 db – a gyártás éveiben újdonságnak számító – aszinkronmotor hajtja kardántengely és kúpkerékhajtás segítségével. A vontatómotorok táplálásához a járművek építése idején még nem volt lehetőség nyugatról a korszerű GTO-tirisztorok beszerzésére, így a hajtáselektronikát hagyományos tirisztorokkal, áraminverteres felépítéssel oldották meg. A motorkocsi képes visszatápláló fékezésre is, de ezt a funkciót hibás működése miatt ki kellett iktatni. A vonat ajtajai távműködtetésűek, gombnyomásos nyitással és központi, a mozdonyvezető általi ajtózárással. Három villamos motorvonat összekapcsolható és egy egységként távműködtetve vezérelhető. A közbenső mellékkocsik a vonategységből kisorolhatóak, és mozdony vontatta szerelvény alakítható belőlük.

A névleges teljesítmény 1520 kW, a motorvonat üres szolgálati tömege 193 tonna, tehát a fajlagos teljesítmény az üres vonatnál 7,9 kW/tonna, ami elővárosi gyakorlatban meglehetősen szolid érték. (OVSZ előírás ma már elővárosban a 8-12 kW/tonna érték.) Az indító vonóerő és a villamos fékezés hatásossága is meglehetősen mérsékelt a váci vonal átlagosan 3,7 km-es átlagos megállási távolságához mérten. A hajtott tengelyekre jutó tömeg aránya az egy motorkocsis kialakítás következtében 33%.

A 120 km/h maximális sebességű motorvonatokból 1990-ig 20 db készült, melyből az utolsó 4 egység egy-egy elsőosztályú mellékkocsit (Amx) is tartalmazott – ezek ma mozdonyvontatású szerelvényekben közlekednek. Kezdetben sok gond volt a kardántengelyekkel és vontatómotor csapágyakkal, mely balesethez és a motorkocsik időszakos leállításához vezetett. A problémát ezen alkatrészek megerősítése orvosolta. A sorozatból már csak 19 motorkocsi közlekedik, mert a BDVmot 005 motorkocsit 1994-ben baleset miatt selejtezték, és a korábban leégett BDVmot 019-et a selejtezett 005-ösből építették újjá. A típus beceneve „Hernyó” (Amx kocsi vonatba sorolása esetén „Selyemhernyó”).

Alkalmazása[szerkesztés]

Elővárosi motorvonat jellege ellenére az első években a szobi vonal kiszolgálásán kívül gyorsvonatként is közlekedtek Budapest és Szeged, illetve MiskolcHatvanSzolnokCeglédSzeged között. A BDVmot 019 tűzesete után az összes motorvonatot elővárosi forgalomba helyezték át, az Amx-kocsikat Bmx-kocsikkal váltották ki, így valamennyi vonat tisztán másodosztályú lett. A veresegyházi vonal villamosításával feladatuk lett e vonal kiszolgálása is a gyenge alépítmény miatt. Ezen kívül néha besegítettek a ceglédi vonal forgalmába is. 2009 nyarától a Budapest–Kunszentmiklós–Tass vonalon is tevékenykednek eme járművek.

2014 őszén a 100-as vonal Tisza-hídjának cseréje idején a 2527-es szolnoki zónázóvonat forgalmát egy V43-as vontatásű Amx és Bmx kocsis szerelvény látta el néhány hétig, Ezen kívül rendszeresen előfordul egy BDVmot a monori helyi vonat forgalmában is.

Honállomásuk Budapest-Nyugati pályaudvar, karbantartásuk az Istvántelki Főműhelyben levő motorszínben történik.

2015 óta Miskolcon is jelen vannak, mert a főváros (és különösen Vác) környéki vasútvonalakon folyamatosan állnak forgalomba a legújabb Flirt motorvonatok. A 414 sorozatú motorvonatok borsodi megyeszékhelyen való megjelenésük óta elsősorban a hidasnémeti (90-es) és a kazincbarcikai (92-es) vasútvonalakon jelentenek újdonságot, kiváltva az addig ott közlekedő szerelvényeket.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. A motorkocsi teljes UIC pályaszáma: 94 55 0414 001..020 H-START
  2. 1.o. mellékkocsi teljes UIC pályaszáma: 50 55 11-05 000–003 H-START
  3. 2.o. mellékkocsik teljes UIC pályaszáma: 50 55 22-05 000–035 H-START
  4. A vezérlőkocsi teljes UIC pályaszáma: 50 55 21-05 001–020 H-START
  5. 001–016 / 017–020
  6. 1. osztályú + 2. osztályú (+ felcsapható) ülőhely
  7. átalakítás után: 0+56(+2)
  8. átalakítás után: 0+88(+4)
  9. átalakítás után: 0+80(+2)
  10. 001–016 / 017–020 / átalakítás után