MÁV ABbmot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
MÁV ABbmot
Budapest-Nyugati H-MNOS ABb mot 9955 0227 610-3 2016-05-14.JPG
MÁV ABbmot
Pályaszám
ABbmot 601-618
ČSD: M 275.101 – M 275.120
Általános adatok
Gyártó Ganz & Cie, Budapest
Gyártásban 1955-1958
Selejtezés MÁV:1988
DarabszámMÁV:18
ČSD:20 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés (1B) 2'
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 920 mm
Futókerék-átmérő920 mm
Teljesítmény ismertetőjele 5,91 kW/t
Engedélyezett legnagyobb sebesség100 km/h
Ütközők közötti hossz24 770 mm
Hossz 23 450 mm
Magasság 3861 mm
Szélesség 2956 mm
Forgócsaptávolság 16 920 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 1570 mm (futó-hajtott)
2630 mm (hajtott)
2950 mm (futó)
Teljes tengelytávolság 19 055 mm
Szolgálati tömeg56 t
Tapadási tömeg30 t
Legnagyobb tengelyterhelés 15 t
Hajtás dízelmechanikus, kardánhajtás kúpkerékkel
Kapcsolókészülék típusa csavarkapocs
Fékek
Típusa Hildebrandt-Knorr
Legkisebb pályaívsugár150 m
Gőzvontatás
Teljesítmény 450 LE (331 kW)
Erőátvitel mechanikus 5 fokozatú
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa Ganz Jv XII. 170/240
Szerkezete 12-hengeres-V-Motor
Névleges fordulatszám 1150 U/min
Üzemanyagkészlet 690 l
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma64 db
Padlómagasság 1214 mm
Osztályok 2.

Rónai-féle elméleti forgáspontú forgóváz

A MÁV ABbmot sorozat egy (1B) 2' tengelyelrendezésű dízelmechanikus motorkocsisorozat volt a Magyar Államvasutaknál (MÁV) a gyors- és sebesvonati szolgálatra a nem villamosított fő-és mellékvonalakon. A motorkocsi (és a vonat) a Hargita motorvonat hajtási és erőátviteli rendszerével épült. A GANZ gyár 20 db-ot épített a ČSD részére az ottani igények szerinti változatban.

Története[szerkesztés]

A motorkocsit 1955-ben gyors- és sebesvonati szolgálatra építették. A vonat motor, vezérlő- és pót-vezérlőkocsi kialakítású volt, így akár kétfelé is lehetett választani a vonatot kisebb forgalmú mellékvonalakra és két egységként közlekedhetett tovább. A (mozdony)vezető a vezérlő (pótvezérlő)kocsiból is irányíthatta a vonatot, a motorkocsiban ebben az esetben gépész felügyelte a motor működését.

Az irodalomban ellentmondó információk találhatók a ténylegesen gyártott járművek számára vonatkozóan. 1957-1958-ban a MÁV Bbmot sorozatként összesen 18 jármű épült MÁV megrendelésre. A járművek hajlamosak voltak nehéz pályaviszonyok mellett a kisiklásra, ezen kívül nehézkes volt a karbantartásuk is ezért népszerűtlenek voltak a műhelyekben. Az irodalomban nincs adat az üzemükre vonatkozóan. Az utolsó motorkocsi – az ABbmot 610 – 1988-ig volt üzemben.

Az Abmot sorozat Csehszlovákiában[szerkesztés]

1955-1956-ban a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) is vásárolt 20 járművet, és Intercity forgalomba állította be őket. Ám itt kisiklási hajlamuk és nehézkes és bonyolult karbantartásuk miatt nem voltak túl népszerűek és ezért nem versenyezhettek az M 262,0 sorozattal, mely bár valamivel kisebb volt és kisebb teljesítményű, de az üzemeltetése és karbantartása sokkal megbízhatóbb és biztonságosabb volt. Feltételezhető, hogy egyidejűleg a ČSD M 495,0 sorozat üzembeállításával kivonták a forgalomból és leselejtezték őket.

Műszaki jellemzők[szerkesztés]

A motorkocsi dízelüzemű volt mechanikus 5-fokozatú manuális működtetésű mechanikus sebességváltóval. Ezt egy 12-hengeres V elrendezésű GANZ- Jendrassik motor hajtotta. Ez a motor valamivel nagyobb teljesítményű volt, mint a cseh gyártású motorok, de nagyobb volt a tömege is. Hogy a tengelyterhelés ne emelkedjen 15 tonna fölé, a hajtott forgóváz háromtengelyes volt, és ezen helyezték el a teljes hajtóegységet. Emiatt forgócsapos kialakításra nem volt lehetőség. A motor súlyát a nem hajtott tengely viselte. A súlyelosztás így nem volt megfelelő, és a járművek, ahogy a hasonló ČSD M 495,0 sorozat is, hajlamosak voltak a kisiklásra.

A vonaton csak a másodosztályú helyek voltak. A termes utastér mellett csomagtér is helyet kapott. A motorkocsi mindkét végén volt egy-egy vezérállás. A két bejárati előtérből egy-egy WC is nyílt.

A vezérállásból átjárási lehetőség volt a mellékkocsiba.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a MÁV-Baureihe ABbmot című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés]

  • Zschech, Rainer: Triebwagen-Archiv, Berlin. Transpress Verlag, (1966).
  • Jindřich Bek: Maly atlas Rusnov, Zeitschrift Železničář
  • Eisenbahnnostalgie in Ungarn. Szerk. Generaldirektion der MAV, Autonomieabteilung für Presse, Reklame und Propaganda. (hely nélkül): Hungaria Sport Egri Nyomda, Eger 902436.  

További információk[szerkesztés]