MÁV ABbmot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
MÁV ABbmot
Budapest-Nyugati H-MNOS ABb mot 9955 0227 610-3 2016-05-14.JPG
MÁV ABbmot
Pályaszám
ABbmot 601-618
ČSD: M 275.101 – M 275.120
Általános adatok
Gyártó Ganz & Cie, Budapest
Gyártásban 1955-1958
Selejtezés MÁV:1988
Darabszám MÁV:18
ČSD:20
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés (1B) 2'
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 920 mm
Futókerék-átmérő920 mm
Teljesítmény ismertetőjele 5,91 kW/t
Engedélyezett legnagyobb sebesség 100 km/h
Ütközők közötti hossz 25 570 mm
Hossz 24 240 mm
Magasság 3861 mm
Teljes tengelytávolság 20 015 mm
Szolgálati tömeg 56 t
Tapadási tömeg 30 t
Legnagyobb tengelyterhelés 15 t
Hajtás dízelmechanikus, kardánhajtás kúpkerékkel
Kapcsolókészülék típusa Schraubenkupplung
Fékek
Típusa Hildebrandt-Knorr
Legkisebb pályaívsugár 150 m
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa Ganz Jv XII. 170/240
Szerkezete 12-hengeres-V-Motor
Névleges fordulatszám 1150 U/min
Üzemanyagkészlet 690 l
Gőzvontatás
Teljesítmény 450 LE (331 kW)
Erőátvitel mechanikus 5 fokozatú
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma 64
Padlómagasság 1214 mm
Osztályok 2.

Rónai-féle elméleti forgáspontú forgóváz

A MÁV ABbmot sorozat egy (1B) 2' tengelyelrendezésű dízelmechanikus motorkocsisorozat volt a Magyar Államvasutaknál (MÁV) a gyors- és sebesvonati szolgálatra a nem villamosított fő-és mellékvonalakon. A motorkocsi (és a vonat) a Hargita motorvonat hajtási és erőátviteli rendszerével épült. A GANZ gyár 20 db-ot épített a ČSD részére az ottani igények szerinti változatban.

Története[szerkesztés]

A motorkocsit 1955-ben szárnyvonali gyors- és sebesvonati szolgálatra építették. A vonat motor, vezérlő- és pót-vezérlőkocsi kialakítású volt, így akár kétfelé is lehetett választani a vonatot kisebb forgalmú mellékvonalakra és két egységként közlekedhetett tovább. A (mozdony)vezető a vezérlő (pótvezérlő)kocsiból irányította a vonatot, a motorkocsiban csak a gépész tartózkodott.

Az irodalomban ellentmondó információk találhatók a ténylegesen gyártott járművek számára vonatkozóan. 1957-1958-ban a MÁV Bbmot sorozatként összesen 18 jármű épült MÁV megrendelésre. A járművek hajlamosak voltak nehéz pályaviszonyok mellett a kisiklásra, ezen kívül nehézkes volt a karbantartásuk is ezért népszerűtlenek voltak a műhelyekben. Az irodalomban nincs adat az üzemükre vonatkozóan. Az utolsó motorkocsi – az ABbmot 610 – 1988-ig volt üzemben.

Az Abmot sorozat Csehszlovákiában[szerkesztés]

1955-1956-ban a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) is vásárolt 20 járművet, és Intercity forgalomba állította be őket. Ám itt kisiklási hajlamuk és nehézkes és bonyolult karbantartásuk miatt nem voltak túl népszerűek és ezért nem versenyezhettek az M 262,0 sorozattal, mely bár valamivel kisebb volt és kisebb teljesítményű, de az üzemeltetése és karbantartása sokkal megbízhatóbb és biztonságosabb volt. Feltételezhető, hogy egyidejűleg a ČSD M 495,0 sorozat üzembeállításával kivonták a forgalomból és leselejtezték őket.

Műszaki jellemzők[szerkesztés]

A motorkocsi dízelüzemű volt mechanikus 5-fokozatú manuális működtetésű mechanikus sebességváltóval. Ezt egy 12-hengeres V elrendezésű GANZ- Jendrassik motor hajtotta. Ez a motor valamivel nagyobb teljesítményű volt, mint a cseh motorok a termelés, de nagyobb volt a tömege is. Mivel a tengelyterhelés nem emelkedhetett 15 tonna volt fölé, a hajtás és a teljes meghajtó egységet három tengelyen helyezték el. Emiatt a forgóváz királycsap nélküli volt és a motor nem a hajtott tengelyen lett elhelyezve. A súlyelosztás így nem volt megfelelő és a járművek hajlamosabbak voltak a kisiklásra, mint a hasonló ČSD M 495,0 sorozat.

A vonaton csak a másodosztályú helyek voltak. Az utastér mellett nagy kapacitású csomagtér is helyet kapott. A szerelvény mindkét végén volt egy vezérállás. Két bejárati ajtaja volt és egy WC is elhelyezést kapott.

A vezérállásból átjárási lehetőség volt a mellékkocsiba.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a MÁV-Baureihe ABbmot című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés]

  • Zschech, Rainer: Triebwagen-Archiv, Berlin. Transpress Verlag, (1966).
  • Jindřich Bek: Maly atlas Rusnov, Zeitschrift Železničář
  • Eisenbahnnostalgie in Ungarn. Szerk. Generaldirektion der MAV, Autonomieabteilung für Presse, Reklame und Propaganda. (hely nélkül): Hungaria Sport Egri Nyomda, Eger 902436.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]