MÁV 384
| MÁV 384 | |
| MÁV XIIi 6651-6662 MÁV 384 sorozat | |
| Pályaszám | |
| MÁV XIIi 6651-6662 MÁV 384.001-012 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Krauss/München |
| Gyártásban | 1884 |
| Átépítés | |
| Átépítő | MÁV ÉFm |
| Éve | 1892 |
| Selejtezés | 1924–1927 |
| Darabszám | 12 db |
| Műszaki adatok | |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 960 mm |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 40 km/h |
| Ütközők közötti hossz | 7956 mm |
| Szolgálati tömeg | 29,17 t |
| Legnagyobb tengelyterhelés | 9,9 t |
| Gőzvontatás | |
| Jelleg | C-n2t |
| Hengerek | |
| Száma | 2 |
| Gőznyomás | 12 bar |
A MÁV 384 sorozat egy mellékvonali (harmadrangú) szertartályos gőzmozdony sorozata volt a Magyar Államvasutaknak.
Története
[szerkesztés]A Magyar Nyugati Vasút vásárolt a müncheni Krausstól 12 db 1B tengelyelrendezésű mozdonyt vonatai továbbításához. A vasútnál a 61-77 pályaszámok alatt üzemeltek. Amikor államosították az MNyV-t, mozdonyparkja is a MÁV-hoz került, ahol a XIIl. osztályba sorolták őket s a 877-888 pályaszámcsoportba kerültek. A MÁV második pályaszámozási rendszerének bevezetésekor osztálybesorolásuk megtartása mellett az 5651-5662 pályaszámokat osztották ki nekik.
Mivel az 1B tengelyelrendezésű mozdonyoknál a C tengelyelrendezés megfelelőbbnek bizonyult 1892-ben a MÁV átépíttette a mozdonyokat C tengelyelrendezésűekké és további korszerűsítéseket is végzett rajtuk. Így az ikergépezetet a jobb hatásfokú kompaund gépezetre cserélte, a hosszkazán amerikai rendszerű hosszú füstszekrényesre lett átépítve szikrafogóval, cserélték az ún. "gólyafészkes kéményt" is egyszerű hengeres öntöttvas kéményre, mozdonysátor került rájuk stb. Az átalakítások után átsorolta őket a XIIi osztályba, és a 6651-6662 pályaszámokat osztotta ki rájuk. 1911-ben a harmadik számozási rendszerben a 384 sorozat 001-012 pályaszámait kapták. 1924 és 1927 között selejtezték őket.
Irodalom
[szerkesztés]- Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat. ISBN 963-552-161-8 (1984)