KsOd V
| KsOd V | |
| KsOd V ČSD 210.0 sorozat | |
| Pályaszám | |
| KsOd V 51", 52–56 ČSD 210.001–004 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Floridsdorf |
| Gyártásban | 1881–1884 |
| Selejtezés | 1928-ig |
| Darabszám | KsOd: 6 ČSD: 6 (KsOd-től) db |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | 0-4-2T |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 950 mm |
| Futókerék-átmérő | 950 mm |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 45 km/h |
| Üres tömeg | 19,2 t |
| Szolgálati tömeg | 24,9 t |
| Tapadási tömeg | 17,2 t |
| Legnagyobb tengelyterhelés | 8,7 t |
| Fékek | |
| Típusa | Vakuumfék |
| Gőzvontatás | |
| Jelleg | B1 n2t |
| Hengerek | |
| Száma | 2 |
| Átmérője | 265 mm |
| Dugattyú lökethossza | 400 mm |
| Gőznyomás | 10,0 atm |
| Tűzcsövek | |
| Száma | 112 |
| Rostélyfelület | 0,82 m² |
| Sugárzó fűtőfelület | 3,82 m² |
| Csőfűtőfelület | 36,36 m² (lángjárta) |
| Forrfelület | 40,0 m² (vízborított) |
| Teljesítmény | 210 LE |
| Vízkészlet | 2,65 m |
| Tüzelőanyag-készlet | 1,0 t (szén) |
A KsOd V gőzmozdonysorozat egy úgynevezett omnibuszlokomotív volt a Kassa–Oderbergi Vasútnál (KsOd).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A KsOd - hasonlóan a többi vasúttársasághoz - a 19. század utolsó évtizedeiben a másodrangú (mellék) vonalak gazdaságosságát a személy és teherforgalom szétválasztásával próbálta meg javítani. Az akkori műszaki lehetőségek közül ez az úgynevezett Omnibuszvonati mozdonyok alkalmazásával volt elérhető.
Miután a vasúttársaság első kísérlete a MÁV Gépgyár által készített IV sorozatjelű mozdonnyal nem volt sikeres, a társaság vezetői a Déli Vasútnál bevált SB/DV 4 II típusú mozdonyok beszerzése mellett döntöttek.
A Floridsdorfi Mozdonygyár bízva poggyászteres mozdonyai sikerében a Déli Vasúttársaságnak épített egy Anton Elbel és Louis Adolf Gölsdorf által tervezett és SB 4 II típusjelű mozdonysorozatot. Ezekből a gépekből kettő készleten maradt. Ezt a két, és még egy további újonnan épített mozdonyt vásárolta meg a KsOd 1882-ben, melyhez további hármat építtetett 1884-ben. A vasúttársaság a mozdonyokat az V osztályba sorolta és az 51II, 52-56 pályaszámcsoportba osztotta őket (Az 51 pályaszám időközben felszabadult, mivel a MÁV Gépgyár által gyártott mozdonyt, amelyre a pályaszámot korábban kiosztották, 1882-ben eladták).
Amikor 1924-ben a KsOd-t államosították, a mozdonyok a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) állományába kerültek , de közülük csak négy kapott pályaszámot. A 210.001-004 pályaszámcsoportba osztották őket. A beszámozás után viszont már nem szolgáltak a forgalomban, csak mint fűtőgépet használták őket. 1928-ig selejtezték mindet.
Szerkezetük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mozdonyok az Ebel által kifejlesztett poggyászteres mozdonyok Louis Adolf Gölsdorf által módosított változatai voltak. Gölsdorf az Ebel mozdony 1A tengelyelrendezése helyett a B1-et választotta, csökkentve ezzel a mozdony tengelynyomását. (Az Ebel mozdonyok hátránya éppen a vonóerejükhöz képest igen nagy - 10 t feletti - tengelynyomásuk volt) és növelve a tapadási tömegét.
A mozdonyok külsőkeretesek voltak, a kereten kívül felszerelt kéthengeres telített gőzzel üzemelő ikergépezettel. A gőzhengereket a hátsó csatolt tengely mögött helyezték el és az első kerékpárt hajtotta. A gőzhengerek gőzelosztását Stephenson vezérmű biztosította kagylós síktolattyúkkal. A hosszkazán első övén kapott helyet a viszonylag nagyméretű gőzdóm, amelyre a közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelepet szerelték. A gőzdóm elé dóm alakú homoktartály került. A kapcsolt kerekek a hosszkazánt támasztották alá, a futókerékpár pedig a poggyászteret. A mozdonyt a személyvonati alkalmazás miatt vákuumfékkel is felszerelték. A vezetőfülke mögött alakították ki a zárt poggyászteret, ám ez a gyakorlatban nem vált be.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lányi Ernő, ed. (1985). Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési dokumentációs Vállalat. ISBN 963-552-161-8.
- Kubinszky Mihály (1975). Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-0125-2.
- Villányi György (1996). Gőzmotorkocsik és kismozdonyok. Budapest: Magyar Államvasutak Rt.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a KsOd V című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.