StEG I 118–124
| StEG I 118–124 | |
 | |
| StEG I 118–124 StEG II 354–356 | |
| Pályaszám | |
| StEG I 118–124 StEG II 354–356 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Haswell |
| Gyártásban | 1854 |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | 2-4-0 |
| Nyomtávolság | 1 435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 1 422 mm |
| Futókerék-átmérő | 843 mm |
| Ütközők közötti hossz | 7 112 mm |
| Magasság | 4 315 mm |
| Szélesség | 2 845 mm |
| Szolgálati tömeg | 28,869 t |
| Tapadási tömeg | 19,846 t |
| Gőzvontatás | |
| Jelleg | 1B-n2 |
| Hengerek | |
| Száma | 2 |
| Átmérője | 395 mm |
| Dugattyú lökethossza | 632 mm |
| Gőznyomás | 7,0 atm |
| Tűzcsövek | |
| Száma | 171 |
| Hossza | 3 767 mm |
| Rostélyfelület | 1,1 m² |
| Sugárzó fűtőfelület | 7,6 m² |
| Csőfűtőfelület | 101,3 m² |
| Forrfelület | 108,9 m² |
| Teljesítmény | 198 LE (széntüzeléssel) |
| Tapadósúlyból számított vonóerő | 40,5 kN |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A StEG I 118–124 hét szerkocsis gőzmozdony volt az Államvasút-Társaságnál (ÁVT, németül Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, StEG).
Ezeket a mozdonyokat még a Bécs-Győr Vasút (németül:Wien-Raaber Bahn, WRB) rendelte meg, a Bruck—Újszőny-i (ma Komárom) vonal forgalmához, de a vonal eladása miatt a mozdonyokat már az ÁVT állította forgalomba. A mozdonyokat az akkori szokásoknak megfelelően elnevezték TOTIS, NEU SZŐNY, BABOLNA (később: LANZENDORF), MARTINSBERG, ZURNDORF, RAAB nevekre és a 118-124 pályaszámokat kapták. A mozdonyok belsőkeretes, külső hengerelrendezésűek, belső vezérlésűek voltak.
Az 1B építésű mozdonyok nagyobb átmérőjű hajtókerekei arra utalnak, hogy nem tehervonati szolgálatra tervezték őket. Az ÁVT 1873-ban a IIIf osztály 354–356 pályaszámait osztotta ki nekik. A mozdonyokat 1897–ben selejtezték.
1891 után néhány példány a sorozat mozdonyaiból a MÁV tulajdonába is került, de besorolást már nem kapott.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG I 118–124 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom[szerkesztés]
- Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. Bécs: M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie. 1888.
- Ernő Lányi et al: Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Szerk. Közlekedési Múzeum. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat. 1985. ISBN 963-552-161-8
- Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. Szerk.Kubinszky Mihály. Budapest: Akadémia Kiadó. 1975. ISBN 963-05-0125-2
Külső hivatkozás[szerkesztés]
- A típus története számokban (németül)
.svg){kind=small}
