OMÁV 25
| OMÁV 25 | |
 | |
| OMÁV Ie osztály OMÁV 25 sorozat kkStB 506 sorozat ČSD 264.3 sorozat | |
| Pályaszám | |
| OMÁV: Ie 144, 1897-től: 2501 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Mf. d. StEG, Bécs |
| Gyártásban | 1897 |
| Selejtezés | 1926. |
| Darabszám | OMÁV: 1 db kkStB: 1 db (az OMÁV-tól) ČSD: 1 (a kkStB-től) db |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | 2'B |
| Nyomtávolság | 1 435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 2 140 mm |
| Futókerék-átmérő | 1 034 mm |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 90 km/h |
| Ütközők közötti hossz | .. mm |
| Hossz | 9 958 mm |
| Szélesség | 2 900 mm |
| Tengelytáv forgóvázon belül | 2 500 mm |
| Csatolt kerekek tengelytávolsága | 2 800 mm |
| Teljes tengelytávolság | 7 000 mm |
| Üres tömeg | 47,6 t |
| Szolgálati tömeg | 53,4 t |
| Tapadási tömeg | 28,0 t |
| Legnagyobb tengelyterhelés | 14,0 t |
| Sebességmérő | Haushälter |
| Fékek | |
| Típusa | Hardy r. légűrfék + Westinghouse r. légfék |
| Vonatfűtés | gőz |
| Gőzvontatás | |
| Jelleg | 2'B–n3v |
| Szolgálati tömeg szerkocsival | .. |
| Tengelytávolság szerkocsival | 12 465 mm |
| Hengerek | |
| Száma | 3 |
| Nagynyomású henger(ek) átmérője | 470 mm |
| Kisnyomású henger(ek) átmérője | 500 mm |
| Dugattyú lökethossza | 650 mm |
| Állókazán típusa | porosz-rendszerű síktűzszekrényes |
| Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett | 2 620 mm |
| Gőznyomás | 13 bar |
| Tűzcsövek | |
| Száma | 210 db |
| Belső/külső átmérője | 46,5/52 mm |
| Hossza | 4 500 mm |
| Rostélyfelület | 2,90 m² |
| Sugárzó fűtőfelület | 12,0 m² |
| Csőfűtőfelület | 153,0 m² |
| Tapadósúlyból számított vonóerő | .. kN |
| Vezérmű rendszere |
belső: Gooch külső: Heusinger–Walschaert |
| Szerkocsi | |
| Típusa | 72[1] |
| Szolgálati tömege | 32,0 |
| Vízkészlet | 13,5 m³ |
| Tüzelőanyag-készlet | 6,0 m³ |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV) Ie osztály 144, később 25 sorozat 2501 pályaszámú mozdonya egy osztrák-magyar kísérleti gőzmozdony volt.
A kompaund és ikergépezetű mozdonyok összehasonlítására és a fejlesztés irányának meghatározására a StEG kifejlesztett egy háromhengeres konpaund mozdonyt. A prototipus gép a StEG saját mozdonygyárában épült 1897-ben. Működésével azonban nem voltak megelégedve, így később ikerhengeresként üzemelt, de az amúgy is kisméretű alacsonynyomású hengerei miatt gyakorlatilag használhatatlan volt.
A StEG 1907-es államosításakor a kkStB az 506.01 pályaszámot adta neki. Az I világháború után a ČSD-hez került 264.301 pályaszámon és 1926-ban selejtezték
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG II 144 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. Bécs: M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie. 1888.
- Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Bécs: Verlag Slezak. 1978. ISBN 3-900134-40-5
- Helmut Griebl – Josef Otto Slezak – Hans Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938. Bécs: Verlag Slezak. 1985. ISBN 3-85416-026-7
- Bernhard Schmeiser: Lokomotiven von Haswell, StEG und Mödling 1840–1929 (Nachdruck). Bécs: Verlag Slezak. 1992. ISBN 3-85416-159-X
- Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. Düsseldorf: alba. 1989. ISBN 3-87094-110-3
- Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Bécs: Verlag Slezak. 1979. ISBN 3-900134-41-3
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Későbbi sorozat- illetve, típusjelei:
kkStB: 72
ČSD: 313.1
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
