KkStB Yv sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
KkStB Yv sorozat
Yv2 Lunz am See.jpg
kkStB Yv
BBÖ Yv
ÖBB 598
Pályaszám
kkStB Yv.1–3,
BBÖ Yv.1–3,
ÖBB 598.01–03
Általános adatok
Gyártó Krauss/Linz
Gyártásban 1896
Selejtezés 1973
Darabszám kkStB: 3
BBÖ: 3
ÖBB: 3
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés 0-6-4T
Nyomtávolság 760 mm
Hajtókerék-átmérő 800 mm
Futókerék-átmérő540 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 40 km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz 8,080 m
Magasság 3,800 m
Csatolt kerekek tengelytávolsága 2.100 mm
Teljes tengelytávolság 5.000 mm/4.800 mm[1]
Üres tömeg 19,5 t
Szolgálati tömeg 26,5 t
Tapadási tömeg 17,0 t
Fékek
Típusa Légűrfék
Gőzvontatás
Jelleg C2' n2vt
Hengerek
Száma 2
Nagynyomású henger(ek) átmérője 310 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője 450 mm
Dugattyú lökethossza 400 mm
Gőznyomás 13,0 at
Tűzcsövek
Száma 120
Hossza 3.700 mm
Rostélyfelület 1,03 m²
Sugárzó fűtőfelület 4,3 m² (vízborított)
Csőfűtőfelület 61,4 m² (vízborított)
Forrfelület 65,7 m² (vízborított)
Vezérmű rendszere Winkelhebel
Vízkészlet 3,0 m³
Tüzelőanyag-készlet 1,0 m³
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB Yv sorozat témájú médiaállományokat.

A kkStB Yv egy osztrák keskenynyomtávú szertartályosgőzmozdony-sorozat volt a cs. kir. Államvasutaknál (k. k. Staatsbahnen, kkStB). A mozdony egyike volt a Karl Gölsdorf által tervezett keskenynyomtávú mozdonyoknak.

A kkStB beszerzett a Ybbstalbahn 1896 megnyitott első vonalszakaszára három db-ot ezekből a mozdonyokból a Krauss linzi gyárától. A sorozatjel az Ybbstalbahn kezdőbetűjéből és a mozdonygépezet fajtájára (kompaund gépezet, németül Verbundantrieb) utaló v betű ered.[2]

Szerkezete[szerkesztés]

A mozdony C2’ kerékelrendezésű volt. Hasonlóan a már bevált U sorozathoz a belsőkeretes hajtókerekekkel amelyek egy a hátsó futótengelyeket befoglaló külsőkeretes forgóvázzal volt egybeépítve.. A hajtótengelyen lévő kerekeken nem volt nyomkarima. Ez a futóműkialakítás jó ívfutást tett lehetővé a 60 méter sugarú kanyarokban. A Karl Gölsdorf által kifejlesztett Winkelhebel-vezérlést, ami a Heusinger-vezérlés egyszerűsített változata volt, itt alkalmazták először.[3] A mozdony kezdetben szikrafogó dobos kéménnyel készült az olcsó barnaszén tüzelés szikraszórásának megakadályozására..[4]

Ez a futóműkonstrukció ezeknél a mozdonyoknál nem vált be, mivel gyakran közlekedtek fordított irányba. Ez a körülmény is hozzájárult, hogy további példányokat már nem rendeltek ebből a sorozatból.[4] Inkább a kkStB a már jól bevált és olcsóbb U sorozatot alkalmazták. Az Yv mozdonyok kisiklásának okaként az utánfutó forgóvázának merev forgócsapját állapították meg, mivel nem volt felfelé játéka a futótengelyeknek a pályaegyenetlenségek kiegyenlítésére.[4] Johann Rihosek megtervezte a mozdonyok átépítését mely során a hátsó futó forgóvázat a belső kerettel egy gőmbcsuklóval támasztotta fel. Ahhoz, hogy a vezető a mozdony a pályán tarthassa, a hajtótengely kerekeire nyomkarimát kellett felszerelni. Ezzel a módosítás, amely jól bevált, megváltozott a mozdony tengelytávolsága 5000 mm-ről 4800 mm-re.

További sorsuk[szerkesztés]

1938-ban a Német Birodalmi Vasút a mozdonyokat a 99 901-903 pályaszámtartományba sorolta. 1953-ig az ÖBB-nél 598 sorozatként üzemeltek amikor is a 2095 sorozatú dieselmozdonyok átvették a helyüket. 1960-ban a Ybbstalbahn vonalai a Waldviertler Schmalspurbahnen és a Steyrtalbahn állományába kerültek. Bár a sorozat mozdonyait formálisan selejtezték, csak sokkal később, 1973-ban vonták ki az utolsót az üzemből.

Ma az egykori Yv.1 távol bármilyen keskenynyomközű pályától mint emlékmű Eichgraben-ben a bécsi erdőben, a másik két gép tulajdonosa a Club 598. Yv.2 volt az egyik első magán kezdeményezésre reaktivált gőzmozdony és Ausztriában, az Yv.3 működőképessé tételét hosszabb távon tervezi a tulajdonos.

Megjegyzés[szerkesztés]

  1. átépítés után
  2. Az egykori Ausztriában a keskenynyomtávú mozdonyok sorozatjele az első állomáshely vagy üzembehelyező vasút nevének kezdőbetűje volt. (a fordító megjegyzése)
  3. Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. Alba Publikationen, 2. Aufl., Jan. 2002, S.238–239.
  4. a b c Johann Rihosek: Im Gedenken zum 50jährigen Bestehen der Ybbstalbahn. Eisenbahn Österreich, 2/1950, S.36–37.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB Yv című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.