SöStB Galantha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
SöStB Galantha
SoeStB Udvard.jpg
SöStB Galantha - Szobb
StEG I 370–373 / StEG II 336–339
Pályaszám
SöStB 53–56
ÁVT I 370–373
ÁVT II 336–339
Általános adatok
Gyártó Maffei/München
Gyártásban 1850
Selejtezés 1897
Darabszám 4
Műszaki adatok
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 264 mm
Ütközők közötti hossz 7 602 mm
Szolgálati tömeg 21,8 t
Tapadási tömeg 8,25 t
Gőzvontatás
Jelleg 1B-n2
Hengerek
Száma 2
Gőznyomás 6,3 atm
Tapadósúlyból számított vonóerő 25,9 kN

Az SöStB GALANTHA sorozat négy szerkocsis gőzmozdonysorozataa volt a cs. kir. Délkeleti Államvasútnak (röviden: SöStB, németül: k.k. Südöstlichen Staatsbahn).

A SöStB, hogy növelje 1B tengelyelrendezésű személyvonati mozdonyállományát 1850-ben vásárolt négy mozdonyt a Maffei Mozdonygyártól Münchenből. A mozdonyok külsőkeretesek voltak, a kereten kívül vízszintesen elhelyezett gőzhengerekkel. A vezérmű és a gőzelosztást végző tolattyúk a kereten belül kerültek elhelyezésre. A mozdonyokat az akkori szokásoknak megfelelően elnevezték: GALANTHA, SELLYE, UDVARD és SZOBB neveket, valamint az 53–56 pályaszámokat kapták. Összehasonlítva az egy évvel későbbi építésű GYULA - MONOSTOR sorozattal, már modernebbek voltak azoknál félhenger alakú állókazánfedelükkel.

Amikor 1855-ben az SöStB-t az ÁVT felvásárolta, a mozdonyokat saját pályaszámokkal látta el. Előbb 370–373, majd 1873-tól 336–339 lett a pályaszámuk. Mind a négy mozdonyt selejtezték 1897-ben.

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a SöStB – Galantha bis Szobb című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés]

  • szerk.: Lányi Ernő: Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1985). ISBN 963-552-161-8 

Külső hivatkozás[szerkesztés]

A típus története számokban (németül)