Ugrás a tartalomhoz

OMÁV 36.5

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
StEG 36.5
kkStB 109 sorozat
BBÖ 109 sorozat
Pályaszám
StEG 3651–3664
kkStB 109.01–14
BBÖ 109.01–14
Általános adatok
GyártóLokomotivfabrik der StEG
Gyártásban1902, 1904
Selejtezés1934-ig
Darabszám14 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés4-6-0
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1820 mm
Futókerék-átmérő1025 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség80 km/h km/h
Hossz11 783 mm
Magasság4526 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága4200 mm
Teljes tengelytávolság8680 mm
Üres tömeg58,4 t
Szolgálati tömeg64,9 t
Tapadási tömeg42,5 t
Gőzvontatás
Jelleg2'C n4v
Hengerek
Nagynyomású henger(ek) átmérője350 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője580 mm
Dugattyú lökethossza650 mm
Gőznyomás13 atm
Tűzcsövek
Száma231
Rostélyfelület3,10 m2
Sugárzó fűtőfelület12,80 m2
Csőfűtőfelület173,20 m2
Szerkocsi
Típusa72
SablonWikidataSegítség

A StEG 36.5 egy gyorsvonati szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt az osztrák-magyar Államvasutaknál (österreichisch-ungarischen Staatseisenbahngesellschaft, StEG).

Mivel a vonatok súlyai egyre nőttek a két kapcsolt kerékpárú StEG 26 sorozatú gépek már nem voltak elég erősek ahhoz, hogy továbbítsák őket, így a StEG 14 db 2C tengelyelrendezésű gyorsvonati mozdonyt épített a saját mozdonygyárában. A négyhengeres kompaund mozdonyokat 1902-ben (10 db) és 1904-ben (négy db) szállították. A mozdonyokat a 36.5 sorozatba osztották és a Bécs Keleti pályaudvarra állomásították.

A StEG 1909-es államosításakor a Császári és Királyi Osztrák Államvasutak (k.k. österreichischen Staatsbahnen, kkStB) a 109 sorozatba osztotta őket. Ezek a mozdonyok váltották fel a 406 sorozatot az Orient expressznél és előfogatoltak gyorsvonatokat BécsPozsony és Bécs—Brünn között.

Az első világháború után a mozdonyok változatlan pályaszámokkal az Osztrák Szövetségi Vasutakhoz (Österreiche Bundesbahnen, BBÖ) kerültek, ahol az utolsót a sorozatból 1934-ben selejtezték.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Lokomotiv-Typen-Album der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, Wien. 1902.
  • Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Verlag Slezak, Wien 1978, ISBN 3-900134-40-5.
  • Helmut Griebl, Josef Otto Slezak, Hans Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938. Verlag Slezak, Wien 1985, ISBN 3-85416-026-7.
  • Bernhard Schmeiser: Lokomotiven von Haswell, StEG und Mödling 1840–1929 (Nachdruck). Verlag Slezak, Wien 1992, ISBN 3-85416-159-X.
  • Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. alba, Düsseldorf 1989, ISBN 3-87094-110-3.
  • Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Verlag Slezak, Wien 1979, ISBN 3-900134-41-3.
  • Dieter Zoubek: Erhaltene Dampflokomotiven in und aus Österreich. Eigenverlag, 2004, ISBN 3-200-00174-7.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG 36.5 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]