Ugrás a tartalomhoz

Lokomotivfabrik der StEG

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lokomotivfabrik der StEG
1902-ben
1902-ben
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva1839
Megszűnt1930
SzékhelyBécs
Iparágmozdonygyártás
Lokomotivfabrik der StEG (Bécs)
Lokomotivfabrik der StEG
Lokomotivfabrik der StEG
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 11′ 06″, k. h. 16° 22′ 48″48.185100°N 16.380000°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 06″, k. h. 16° 22′ 48″48.185100°N 16.380000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lokomotivfabrik der StEG témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Lokomotivfabrik der StEG, avagy Maschinenfabrik der StEG (rövidítve Mf. d. StEG) 1839-ben az Osztrák–Magyar Monarchia első mozdonygyáraként jött létre és nevéhez fűződik számos meghatározó mozdonykonstrukció kifejlesztése.

Története

[szerkesztés]

A gyárat 1839-ben a Bécs–Győri Vasút építette a bécsi Ostbahnhof és Westbahnhof között, majd Angliából származó gépekkel szerelte fel.

Az első mozdonyokat és kocsikat 1840-ben amerikai mintára készítették. Ezek voltak az első Ausztriában előállított vasúti járművek. A jármű gyártása ekkor még nehezen haladt, mivel Ausztriában ekkor még nem léteztek vasöntödék és a munkásoknak sem volt ilyen irányú képzettségük.

Az osztrák mozdonygyártásra jelentős befolyással volt a gyár első igazgatója John Haswell, aki a gyár vezetésében 1840-től 1862-ig rész vett.

A gyár 1855-ben az osztrák Osztrák–Magyar Államvasút-Társasághoz (ÁVT, németül Staats-Eisenbahn-Gesellschaft (StEG)) került, mely a Gépgyárat kiterjesztette. A neve ettől fogva k.k. landesbefugte Maschinen-Fabrik in Wien der privilegirten österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, azaz a cs. és kir. osztrák-magyar Államvasút-Társaság Gépgyára Bécsben lett.

A gyárat elhagyó úttörő jelentőségű mozdonyok az Európa első háromkapcsolt-kerékpárú gőzmozdonyai közé tartozó „FAHRAFELD”, a semmeringi versenymozdony „VINDOBONA” és az első négykapcsolt-kerékpárú mozdony, a „WIEN-RAAB”.

A vállalat fióküzemet működtetett Resicabányán, amely azonban 1918-ig csak 7 db gőzmozdonyt készített.

Az első világháború után csak kevés mozdonyt tudott az összezsugorodott osztrák piac felvenni. Ezt ugyan egy ideig exportmegrendelésekkel kompenzálni tudták, de a világgazdasági válság következtében a gyárat 1930-ban végleg bezárták. Az utolsó négy mozdony 4840–4843 gyári számokon a JDŽ részére készült: a kkStB 80 sorozatával megegyező járművek 1929 októberében hagyták el a gyárat.

Galéria

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Locomotive Typen der k. k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der k. k. priv. Österr. Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. Herausgegeben aus Anlaß der Wiener Weltausstellung im Jahre 1873 unter der Redaktion von John Haswell. Wien, J. Weiner, 1873
  • Stroh, E., Die achtzehn Millionen der Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, Wien u. a., Jahoda & Siegel, 1912