KkStB 18 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
KkStB 18 sorozat
CLB IIa 7 01.jpg
CLB IIa 9–15, 30–42, IIb 16–27, IIc 5–8 íbr> kkStB 18.21–34, 41–44
Pályaszám
CLB IIa 9–15, 30–42, IIb 16–27, IIc 5–8
kkStB 18.21–34, 41–44
Általános adatok
Gyártó Bécsújhely, Sigl/Bécs, Sigl/Bécsújhely
Gyártásban 18591862, 1868
Darabszám 36
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés 1B
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 575 mm
Futókerék-átmérő1 258 mm
Mereven ágyazott tengelyek távolsága 3 320 mm
Teljes tengelytávolság 3 320 mm
Üres tömeg 32,9 t
Szolgálati tömeg 37,8 t
Tapadási tömeg 25,8 t
Gőzvontatás
Jelleg 1B n2
Tengelytávolság szerkocsival 10 300 mm
Hengerek
Száma 2
Átmérője 400 mm
Gőznyomás 9,0 at
Tűzcsövek
Száma 152
Rostélyfelület 1,65 m²
Sugárzó fűtőfelület 7,4 m²
Csőfűtőfelület 102,8 m²
Forrfelület 110,2 m²
Szerkocsi
Típusa 20

A KkStB 18 sorozatba több gyártó 1B tengelyelrendezésű szerkocsis gőzmozdonya tartozott.

Története[szerkesztés]

CLB eredetű későbbi kkStB 18 sorozatú mozdonyok[szerkesztés]

A Galizische Carl Ludwig-Bahn IIa és IIb sorozatba osztott mozdonyait 18591862 között építette a Bécsújhelyi Mozdonygyár és a Sigl Bécsben. A mozdonyok pályaszámot (9-15 /IIa sorozat/, 16-27 /IIb sorozat/, és 30-42 /IIa sorozat/) és a MEDYKA, MOSCISKA, GRÓDEK, SANOK, SAMBOR, BEŁŻ, RABA", BRODY, WISNICZ", DUKLA, SNIATYN, PRUT, BUG, SZKŁO, STRYJ, KĘTY, BIALA", DĘBICA", JASŁO", BABIAGORA", ROHACZ", RADYMNO, SŁOTWINA", ŁANCUT, KRASICZYN, WISŁOK, PRZEWORSK, JAROSŁAW, MAGÓRA, WIAR, OLESKO, BUSK neveket kapták.

1868-ban még négy további mozdonyt vásároltak a Sigl bécsújhelyi gyárától, melyeket a IIc sorozatba osztottak, s a 5-8 pályaszámokat, valamint a GAJE, SOKAL, ŻÓŁKIEW és ZBRUCZ neveket kapták. Eltérően a sorozat többi mozdonyától, ez az építési sorozat hullámos tűztérrel készült, s csak egy részük kapott új kazánt 1880-ban.

A sorozatjelben szereplő a, b, c megjelölés a kazáncserékhez szolgált megkülönböztetésül. A táblázatban található adatok a IIc hullámos tűzterű kazánokra vonatkoznak.

A mozdonyok névtábláit 1873-ban távolították el.

A CLB 1892-es államosítása után a kkStB a mozdonyokat a 18.21-34 (ex. IIa és IIb) és a 18.41-44 (ex IIc) pályaszámtartományba sorolta be.

KkStB 18 sorozat
LCJE IIIa 25 01.jpg
LCJE IIIa 18–27, IIIb 46–48
kkStB 18.01–13
Pályaszám
LCJE IIIa 18–27, IIIb 46–48
kkStB 18.21–34, 41–44
Általános adatok
Gyártó StEG, Sigl, Neilson & Company/Glasgow
Gyártásban 1866, 1870
Selejtezés 1908
Darabszám 13
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés 1B
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 575 mm
Futókerék-átmérő1 258 mm
Ütközők közötti hossz 8 218 mm
Magasság 4 530 mm
Szélesség 2 845 mm
Mereven ágyazott tengelyek távolsága 3 320 mm
Teljes tengelytávolság 3 320 mm
Üres tömeg 29,75 t
Szolgálati tömeg 32,35 t
Tapadási tömeg 21,35 t
Gőzvontatás
Jelleg 1B n2
Tengelytávolság szerkocsival 10 300 mm
Hengerek
Száma 2
Átmérője 421 mm
Gőznyomás 6,0 at
Tűzcsövek
Száma 160
Hossza 4 267 mm
Rostélyfelület 1,25 m²
Sugárzó fűtőfelület 7,4 m²
Csőfűtőfelület 114,6 m²
Forrfelület 110,0 m²
Szerkocsi
Típusa 20

Az LCJE eredetű későbbi kkStB 18 sorozatú mozdonyok[szerkesztés]

A Lemberg-Czernowitz-Jassy Eisenbahn (LCJE) is rendelt a StEG gyárától és a Sigl bécsi gyárától öt-öt db későbbi kkStB 18 sorozatú mozdonyt. Ezek a IIIa és IIIb osztályú mozdonyok 1866-ban épültek. A StEG gyártású mozdonyok (IIIa) 18-22 pályaszámokat és a PIORUN, GROM, STRZAŁA, WIATR, POSPIECH neveket, míg a Sigl gyártásúak (IIIa) 23-27 pályaszámokat és a ISKRA, SWIT, CWAŁ, DZIEŃ, ZMROK neveket kapták. 1870-ben további három mozdony követte őket a sorozatba, ezúttal a Neilson & Companytól Glasgow-ból. Ezek (IIb) 46-48 pályaszámokat és ZORZA, CONIEC, RUCH neveket kaptak.

A LCJE 1880-ban átkazánoztatta a mozdonyokat, ezáltal a gőznyomás 8 atmoszférára emelkedett, s megnőtt a rostélyfelület is 1,48 m².-re. A tűzcsővek száma 169 lett, a tűzszekrény fűtőfelülete 7,3 m², a csőfűtőfelület 111,0 m², a forrfelület pedig 118,2 m². Az új kazánokkal megnőtt a mozdony súlya is. Üres tömege 33,2 tonnára, szolgálati tömege 37,6 tonnára, tapadási tömege pedig 25,4 tonnára változott. Ha helyesek az információk, a hengerátmérőt is csökkenteték 395 mm-re, ami által csökkent a hengertérfogat is.

Az LCJE 1889-es államosítása után a mozdonyokat a kkStB a 18.01-13 pályaszámtartományba sorolta. 1890-ben a kkStB műhelyében sor került egy rekonstrukcióra Egyes mozdonyok 13. sorozatú cserekazánt kaptak, amelyek a közvetlenül a füstkamra mögött elhelyezett gőzdómról ismerhetők fel, és új, 400 mm átmérőjű hengereket kaptak. Továbbá homoktartályt szereltek a kazánra a dóm mögé. Az átépítés részeként mozdonysátor került a gépekre és vákuumfék a vonatszerelvény fékezésére. A sorozat utolsó mozdonyai 1908-ig álltak szolgálatban a kkStb-nél.

KkStB 18 sorozat
CLB IIa 7 01.jpg
BWB I
kkStB 18.51–61
Pályaszám
BWB I 1–3, 9–15, 26
kkStB 18.51–61
Általános adatok
Gyártó Sigl/Bécs, Sigl/Bécsújhely, Maffei/München
Gyártásban 18611862, 1864
Darabszám 36
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés 1B
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 575 mm
Futókerék-átmérő1 258 mm
Mereven ágyazott tengelyek távolsága 3 320 mm/3 318 mm
Teljes tengelytávolság 3 320 mm/3 318 mm
Üres tömeg 33,7 t
Szolgálati tömeg 37,4 t
Tapadási tömeg 25,5 t
Gőzvontatás
Jelleg 1B n2
Tengelytávolság szerkocsival 10 263 mm
Hengerek
Száma 2
Átmérője 400 mm
Gőznyomás 10,0 at
Tűzcsövek
Száma 165
Rostélyfelület 1,46 m²
Sugárzó fűtőfelület 8,1 m²
Csőfűtőfelület 115,8 m²
Forrfelület 123,9 m²
Szerkocsi
Típusa 22

A BWB eredetű, későbbi kkStB 18 sorozatú mozdonyok[szerkesztés]

Az idők szellemének megfelelően 1861 és 1864 között a Böhmische Westbahn (BWB) beszerzett összesen 13 darab 1B tengelyelrendezésű gyorsvonati mozdony. Kettőt 1864-ben eladtak az Altona-Kieler Eisenbahn-Gesellschaft-nak, amelyek közül az egyik a 531 számú ALTONA a Porosz Államvasutakhoz került. A többi tizenegy gép az I sorozatba lett beosztva és az 1–3, 9–15 továbbá 26 pályaszámot és PRAG, PILSEN, FURTH, CHRAST, ROCITZAN, ZBIROW, HOŘOWITZ, BERAUN, KARLSTEIN, ZDITZ, RADBUTZA neveket kapott.

Az 1-3 pályaszámú mozdonyokat a Sigl gyártotta Bécsben 1861-ben (gyári szám:14-16/61. Még a 13-15 pályaszámú gépek épültek a Sigl-nél (49, 29 és 30/62 gyári számúak), míg 26 pályaszámú Németország helyett már Bécsújhelyen (FabNr.: 417/64) utánépítve. A maradék négy mozdonyt a Maffei építette Münchenben. 18821885 között a BWB a mozdonyokon kazánt cseréltetett. A táblázatban ezeknek az új kazánoknak az adatai láthatók. A későbbi 18.55-61 számú mozdonyok kissé rövidebb tengelytávolsággal készültek (lásd a táblázatban).

A vasút 1894-es államosítása után a kkStB a mozdonyokat a 18.51-61 pályaszámok alá sorolta.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB 18 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]