MÁV 221 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MÁV 221 sorozat
MAV 199.jpg
MÁV Id. osztály
MÉKV 1II–8II
MÁV 221 sorozat
Pályaszám
MÁV 1891-ig: 195–200, 205–210, 701–706, 718–722, 743–750
MÉKV: 1II–8II
MÁV 1891-től: Id. osztály 321–352
MÁV 1911-től: 221,001–032
Általános adatok
Gyártó MÁV Gépgyár, Budapest
Gyártásban 18831888
Darabszám MÁV: 32
MÉKV: 8
Műszaki adatok
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 1726 mm
Futókerék-átmérő
Elöl 1040 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 80 km/h
Ütközők közötti hossz 15524 mm / 15784 mm
Hossz 8747 mm / 9244 mm
Magasság 4460 mm / 4570 mm
Szélesség 3060 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága 2300 mm
Teljes tengelytávolság 5850 mm
Üres tömeg 37,8 t / 41,15 t
Szolgálati tömeg 41,3 t / 45,3 t
Tapadási tömeg 25,39 t / 27,3 t
Legnagyobb tengelyterhelés 12,7 tonna
Vezérlés Stephenson, nyitott
Fékek
Típusa Westinghouse
Gőzvontatás
Szerkezetszám 14., 22.
Jelleg 2´B n2
Hengerek
Száma 2
Átmérője 430 mm
Dugattyú lökethossza 650 mm
Gőznyomás 10.5 atm / 11,5 atm
Tűzcsövek
Száma 199 / 197
Hossza 3960 mm
Rostélyfelület 2,0 m²
Sugárzó fűtőfelület 8,6 m²
Csőfűtőfelület 111,4 m² / 110,3 m²
Forrfelület 121 m²
Tapadósúlyból számított vonóerő 4,750 kp / 4.980 kp

Az Id. osztályú (később 221-es sorozat) a MÁV egy gyorsvonati szerkocsis gőzmozdonysorozata volt. A Magyar Északkeleti Vasút is vásárolt ugyanilyen mozdonyokat a típust gyártó MÁV Gépgyártól, amelyek ott 1II–8II pályaszámokat kapták, melyek a MÉKV államosításakor szintén a MÁV állagába kerültek.

MÁV 221-es sorozatú mozdonyai[szerkesztés]

Ez a mozdonysorozat a Ia. osztályú (később: 220 sorozatú) mozdonyok könnyített verziója volt, mivel a Ia. osztályú mozdonyokat – azok magas tengelynyomása miatt – gyengébb felépítményű vonalakon nem használhatták. A könnyebb és ebből kifolyólag kisebb teljesítményű Id. osztályú (később 221 sorozatú) mozdonyokat a budapesti MÁV Gépgyár 1883 és 1888 között szállította ki. A 32 darab mozdony a Ia. osztályhoz képest csak 121 m² méretű forrfelülettel, 1.726 mm átmérőjű csatolt kerekkel és kisebb átmérőjű hengerekkel készült. . Az utolsó szállítási sorozat 5 mozdonyát hosszú füstkamrával építették a szikraszórás csökkentése céljából. Ezenkívül megnövelték a kazánnyomást 11.5 atm-ra és más módosítást is végeztek (lásd a táblázatban) A korábbi építésű gépeket is átépítették hosszú füstkamrásokra.

A mozdonyokat az első pályaszámrendszerben 195-200, 206-210, 701-707 továbbá 718-722 pályaszámokkal látták el. 1891-től a második számozási rendszerben a pályaszámokat Id. osztály 321-344-re változtatták.

A MÁV 1890-ben megvásárolta a MÉKV-et, így a nyolc ezen sorozatú mozdony MÉKV 1”-8” pályaszámokkal MÁV 743-750 pályaszámú lett. 1891-től Id osztály 345-352, 1911-től 221.001-032 –re változott pályaszámuk.. A típus nagyjavítását 1918-ban teljesen beszüntették, így ettől az időponttól csak már kisebb futójavításokat végeztek el a mozdonyokon, a következő esedékes nagyjavítás előtt pedig javítatlanul félreállították őket.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a MÁV Id című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Griebl, Helmut. ČSD Dampflokomotiven (német nyelven) (1969) 
  • Dr. Kubinszky Mihály. Ungarische Lokomotiven und Triebwagen (német nyelven). Budapest: Akadémia Kiadó (1975). ISBN 963-050-125-2 
  • Ernő Lányi et al.; Közlekedési Múzeum (Hrsg.): Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest 1985, ISBN 9635521618
  • Maschinenfabrik der königlich-ungarischen Staatsbahnen. ca. 1906.

Külső hivatkozások[szerkesztés]