BPV 1–18

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BPV 1–18
BPV 1–18
MÁV IIIk. osztály
MÁV 341 sorozat
Pályaszám
BPV 1–18
MÁV 1015–1032
MÁV IIIk 3031–3048
MÁV 341,001–018
Általános adatok
GyártóWöhlert, Berlin;
WLF, Floridsdorf
Gyártásban1882–1883
Selejtezés1955 körül (MÁV)
DarabszámBPV: 18
MÁV: 18 (BPV-től) db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés0-6-0
Nyomtávolság1 435 mm
Hajtókerék-átmérő1 262 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség45 km/h
Ütközők közötti hossz14 790 (szerkocsival) mm
Teljes tengelytávolság3 160 mm
Szolgálati tömeg37,8 t
Tapadási tömeg37,8 t
Legnagyobb tengelyterhelés12,8 t
Gőzvontatás
JellegC-n2
Hengerek
Száma2
Átmérője435 mm
Dugattyú lökethossza632 mm
Gőznyomás10 Atm
Rostélyfelület1,71 m²
Forrfelület127 m² (vízborított)
Gépezeti vonóerő56,85 kN
Tapadósúlyból számított vonóerő59,35 kN
Sablon • Wikidata • Segítség

A Budapest-Pécs Vasúttársaság 1–18 pályaszámcsoportú, később a MÁV IIIk. osztályú, végül a MÁV 341 sorozatú gőzmozdonyok C-n2 tengelyelrendezésű gőzmozdonyok voltak. 1882 és 1883 között gyártotta a Wöhlert és a WLF. Összesen 18 db készült a sorozatból.

Történetük[szerkesztés]

Három kapcsolt kerékpárú, telitett gőzű, két hengeres ikergépezetű, tehervonati gőzmozdonyok, Hall rendszerű forgattyúkkal. Tengelyelrendezésük: C

A berlini F.Wöhlert Maschinenbau Anstalt und Eisengiesserei gyár 16 darabot, a Floridsdorfi Mozdonygyár 2 darabot szállított az 1882-ben megnyitott Budapest-Pécs Vasúttársaság számára.

A vasúttársaság államosítása, 1889. június 1-je után a Magyar Királyi Állam Vasutak IIIk osztály 1015-1032 pályaszámokon, majd 1891-től IIIk osztály 3031-3048 pályaszámokon sorolta állagába. 1911-ben az osztály jelzés megszüntetésekor a MÁV új sorozatszám rendszerében a típus sorozatszáma 341-re, a mozdonyok pályaszáma 001-018 változott.

A MÁV IIIk osztály 1026-os pályaszámú gőzmozdonyának története[szerkesztés]

A gőzmozdonyt a Friedrich Wöhlert Gépgyár és Vasöntőde gyártotta 1882-ben, 739-es gyári számmal Berlinben, fontos tudnunk, hogy a gyárnak ez az egyetlen gőzmozdonya maradt fent.

Hatósági vizsgáját 1882. december 21-én tartották és állították üzembe BPV 12-es pályaszámon.

1889.06.01. A vasúttársaság államosítása után MÁV állagba kerül és a Magyar Királyi Államvasutak IIIk osztály 1026 pályaszámon sorolja állagába.

1891. Pályaszámcsere alkalmával a Magyar Királyi Államvasutak IIIk osztály 3042 pályaszámon sorolja állagába.

1909.08-tól honos fűtőháza Budapest-Ferencváros

1911. Az osztály jelzés megszüntetésekor a MÁV új sorozatszám rendszerében a típus sorozatszáma 341-re, a mozdony pályaszáma 012-re változott. Az 1925-ben tervezett újabb átszámozás esetében pályaszáma 341,008-ra változott volna. A mozdony ezt a pályaszámot sosem viselte.

1935.11.03-tól honos fűtőháza Debrecen, félreállítva.

1940-től honos fűtőháza Komárom.

1945.02.07-től honos fűtőháza Győr.

1945. Ausztriába kerül.

1945.09.08. Az Osztrák Államvasutak állagba veszi.

1946. A Szovjet Hadsereg hadizsákmány (Trófea) jelzéssel lefoglalja Wien Franz Joseph pályaudvaron.

1947. Wien Franz Joseph pályaudvar.

1948.11.18. A szovjet-magyar vasúti jármü megállapodás keretében Hegyeshalomnál visszatér az országba. A MÁV újra állagbaveszi 341,012 pályaszámon. A mozdony üzemképtelen, hiányos.

1948-tól honos fűtőháza Győr.

1950-től honos fűtőháza Szolnok.

1959.05.12. A MÁV átadja Sárvári Cukorgyár iparvasútjára, SvC 341,012 pályaszámon.

1982. A Sárvári Cukorgyár üzemképes állapotban átadja a Közlekedési Múzeumnak, Bátaszéken felújítják és visszaalakítják az eredeti állapotára.

1982. 3042 pályaszámmal részt vesz a Budapest-Pécs Vasútvonal 100 éves ünnepi rendezvényein, vonatokat továbbít.

1983. 3042 pályaszámmal felvonul a Sopronban megrendezett MOROP járműparádén.

1985. A MÁV História Bizottsága muzeális nosztalgia mozdonynak minősíti IIIk osztály 1026 pályaszámon, honos fűtőháza Bátaszék.

1993.Teljes fővizsgát és nagyjavítást kap Istvántelken.

1993 és 1998 között nosztalgia üzemű mozdony, de kis teljesítménye és alacsony sebessége miatt keveset közlekedik.

1998. leállítva, Istvántelken tárolva.

2000.07.14. A megnyíló Magyar Vasúttörténeti Parkban kiállítva.

2018. A Magyar Gőzmozdonyokért és Vasútért Egyesület tagjai önkéntes munkával elkezdik a mozdony felújítását, még ebben az évben a mozdony felújítási munkáit és üzemeltetését átveszi az Első Magyar Gőzvasúti Alapítvány.

2018.10.01. A mozdony újra üzemképes, megtörténnek az első próbamenetek.

2018.10.12.-től az Első Magyar Gőzvasúti Alapítvány üzemelteti.

Jelenleg Magyarország legöregebb, működőképes gőzmozdonya.

A gőzmozdony működőképes állapotban tekinthető meg a Magyar Vasúttörténeti Parkban, ahol alkalmanként utazni is lehet vele.[1]

Irodalom[szerkesztés]

  • Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. Szerk. Mihály Kubinszky. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1975. ISBN 963-05-0125-2  
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8 

Fordítás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

TrainPC, Kirchner Attila, Villányi György, Lányi Ernő, Molnár Tibor József, Regula Géza

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyar Gőzvasút (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=BPV_1–18&oldid=26915794”