KkStB 289 sorozat
KkStB 289 sorozat | |
KFNB VII kkStB 289 sorozat BBÖ 289 sorozat | |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 2-4-0T |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1 266 mm |
Futókerék-átmérő | 950 mm |
Hossz | 8 834 mm |
Magasság | 4 220 mm |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | ? mm |
Teljes tengelytávolság | 3 556 mm |
Üres tömeg | 26,0 t |
Szolgálati tömeg | 33,0 t |
Tapadási tömeg | 21,7 t |
Gőzvontatás | |
Jelleg | 1B n2t |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 395 mm |
Dugattyú lökethossza | 580 mm |
Gőznyomás | 8,6 at |
Rostélyfelület | 1,26 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 5,80 m² |
Csőfűtőfelület | 50,30 m² |
Vízkészlet | 4,0 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 1,3 m³ szén |
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB 289 sorozat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kkStB 289 sorozat egy tehervonati szertartályosgőzmozdony-sorozat volt a Császári és Királyi Osztrák Államvasutaknál ( k.k. Staatsbahnen, kkStB), amely mozdonyok eredetileg a Ferdinánd császár Északi Vasúté (Kaiser Ferdinands Nordbahn], KFNB) voltak.
A KFNB VII sorozat a régi 1B tengelyelrendezésű "Szilézia" osztályú tehervonati mozdonyok átépítésével jött létre, amelyek felszabadultak az új C tengelyelrendezésű Vc sorozatú mozdonyok forgalomba állításával.
Mivel abban az időben hiány volt a tolatómozdonyokban, beszerzés helyett az olcsóbb 1B mozdonyok szertartályossá való átépítése mellett döntöttek. A víztartály mint egy nyereg került a kazánra. Összesen 34 gépet építettek át.
Tolatószolgálatban nagy volt a szén fogyasztásuk, így nem voltak velük megelégedve.
A működési területük Bécs, Lundenburg, Prerau, Ostrava és Krakkó rendezőpályaudvarai voltak.
A KFNB VII sorozatból még 18 db került át a kkStB-hez az államosításkor, ahol a 289 sorozatba lettek beosztva. Az első világháború után még mindig 9 mozdony került át az Osztrák Szövetségi Vasutakhoz a BBÖ 289 sorozatba, ahol 1924-ig eladták vagy leselejtezték valamennyit.
Egy mozdony még üzemképes a sorozatból. Az 1851-ben a WRB Mozdonygyárában John Haswell mintájára épült LICAON, amely 1923-ban került Salzburgba a Stiegl Sörgyárba, ahol kb. 1937-ig volt használatban. 1958-ban kiállították a Linzi Főpályaudvaron. Az Osztrák Vasút megalapítása 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek részeként 1987-ben felújították, ma a Strasshof Vasútmúzeum ban található. Úgy tartják, ez az egyik legrégebbi működőképes mozdony a világon, de 2004 óta nem fűtötték fel.
Lycaon Árkádia nevezetes királya volt a görög mitológiában.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB 289 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Alfred Horn: Die Kaiser-Ferdinands-Nordbahn, Die Bahnen Österreich-Ungarns, Band 2, Bohmann Verlag, 1970
- Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, Reprint 1978, ISBN 3-900134-40-5
További információk
[szerkesztés]- A típus története számokban (német nyelven)