Přerov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Přerov
Prerov1.jpg
Přerov címere
Přerov címere
Přerov zászlaja
Přerov zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Olomouci
Járás Přerovi
Polgármester Jiři Lajtoch
Irányítószám 750 00
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 43 994 fő (2016. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 210 m
Terület 58,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Přerov (Csehország)
Přerov
Přerov
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″
Přerov weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Přerov témájú médiaállományokat.

Přerov (németül Prerau) város a Csehországban, Morvaországban, az Olomouci kerületben. 2006. július 1-jétől törvényhatósági jogú város, addig járási székhely. 22 km-re délre fekszik Olomouctól a Felső-morva-dombságon, a Bečva folyó partján. Fontos közlekedési csomópont. Olomouccal együtt Přerov a legjelentősebb vasúti kereszteződés Morvaországban. A város területe 58,48 km², 48 000 lakosa van. Fontos ipari létesítmények vannak a városban. Přerovban székel a cseh légierő 23. helikopteres Edvard Beneš alakulata és a katonaság egyik kiképzőközpontja. A jövőben Přerovnak kellene lennie a Duna-Odera-Elba folyamok egyik fontos kikötőjének.

A város története[szerkesztés]

Az első írásos említése 1141-ből származik. 1256-ban királyi város rangjára emelték. 1841-től a vasút megépítésével egy időben erőteljes fejlődésnek indult.

A város történelmi magja a Felső tér (Horní náměstí) környékén található, ahol a XV. századból származó házak is találhatók. A központban van a Přerovi kastély is. Ezt az egykori vár helyén építették. A városban megmaradtak az egykori városfalak részei is. A kastélyban jelenleg a Komenský Múzeum kapott elhelyezést. A második világháború végén itt robbant ki a přerovi felkelés, amelyet erőszakkal elfojtottak.

A Přerovi tömeggyilkosság áldozatai

A II. világháborút követően deportált kárpát-németek és magyarok tértek haza Dobsinára (Kassa mellett) vonattal. A csehszlovák hadsereg 17. gyalogezrede leszállította a vonatról a hazafelé tartó dobsinai családokat és 1945. június 19-én tömegsírba lőtték őket - 120 nőt, 71 férfit és 75 gyermeket. A katonai egység parancsnoka, Karol Pazur jelölte ki a kivégző osztagot. Sokakat élve temettek el. A tömeges kivégzést a ma is hatályos Beneš-dekrétumok szellemében hajtották végre, akárcsak nem sokkal később a pozsonyligetfalui internálótáborban elkövetett mészárlásokat. A bírósági ítélet nélkül végrehajtott tömeges kivégzéseket utóbb hadititokká nyilvánították. Az elkövetőket nem vonták felelősségre, s akadt olyan tömeggyilkos, akiből később egyetemi tanár lett. A téma egészen a rendszerváltásig tabunak számított.[2] 1997. július 7-én a várost erőteljes árvíz öntötte el.

Egyéb érdekességek[szerkesztés]

A város északi részében kiterjedt archeológiai lelőhelyre bukkantak (předmostíi őskőkori temető). Nagyon értékes leleteket találtak a mamutvadászatok idejéből.

A várostól északkeletre található a Žebračka nevű természetvédelmi terület. Lipník nad Bečvou irányában található a Helfenstein középkori vára (cseh nevén Helfštýn).

Neves személyiségek[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2016. szeptember 3.
  2. „Meeting commemorates Carpathian Germans killed by Czechoslovaks”, praguemonitor.com, 2017. február 13. (Hozzáférés ideje: 2017. február 13.) 

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Přerov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]