Malompatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Malompatak (Mlynica)
Malompatak
Malompatak
Malompatak címere
Malompatak címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester Július Vachmanský
Irányítószám 059 91
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség549 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság681 m
Terület7,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Malompatak (Szlovákia)
Malompatak
Malompatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 20° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 20° 19′ 00″
Malompatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malompatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Malompatak (1899-ig Mühlenbach, szlovákul Mlynica, korábban Milbachy, németül Mühlenbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 6 km-re északra, a Poprád-folyó mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar neve a német Mühlenbach (= malompatak) fordítása.

Története[szerkesztés]

A falu a tatárjárás után keletkezhetett, amikor a 13. század közepén németeket telepítettek ide. Oklevél 1268-ban „Milymbach” alakban említi először. 1289-ben „Muhlbach”, 1298-ban „Millenbach” néven szerepel a korabeli forrásokban. Malompatak a szepesi szász városok közösségéhez tartozott. Egykor gabonaőrlő malmok álltak itt. 1465-ben Szepes várának jobbágyfaluja volt, az uradalommal együtt előbb a Szapolyaiak, 1531-től 1636-ig a Thurzók birtoka. A 16. századtól a 19. századig oppidium, azaz mezővárosi rangot viselt. A Szepességben elsőként vette fel a protestáns hitet 1534-ben. A 17. század elején a Thurzók előbb Horváth Márknak, majd mintegy 30 évre Thököly Istvánnak zálogosították el. A Thurzók után 1636-tól 1848-ig a Csákyak birtoka. 1700-ban az egyházi vizitáció szerint a településen 11 katolikus és 134 evangélikus család élt. A 18. században fűrésztelepe volt. Lakói mezőgazdasággal, fafeldolgozással, kenderfeldolgozással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MILLENBACH. Német falu Szepes Várm. földes Ura Berzeviczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Maczdorfhoz 1/4 órányira, határja ollyan mint Zsakóczé.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Műhlenbach, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok alatt, Késmárkhoz délre 1 1/4 órányira: 95 kath. 347 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fűrész- és lisztmalmok. F. u. gr. Csáky Károly.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

1945 után német lakosságát kitelepítették, melyekre a Lengyelországhoz csatolt területekről szlovákok érkeztek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 606-an, többségében németek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 360 lakosából 358 szlovák volt, mindössze egy német lakta.[4]

2011-ben 445 lakosából 437 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 8.)