Stóla (település)
| Stóla (Štôla) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1330 | ||
| Polgármester | Martin Hajko | ||
| Irányítószám | 059 37 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 526 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 201 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 853 m | ||
| Terület | 2,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 38″, k. h. 20° 08′ 21″49.093938°N 20.139250°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 38″, k. h. 20° 08′ 21″49.093938°N 20.139250°E | |||
| Stóla weboldala | |||
 | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Stóla (szlovákul Štôla, németül Stollen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 15 km-re nyugat-északnyugatra, a Poprád bal oldalán fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a német stollen (= tárna) főnévből ered. Határában egykor bányászat folyt.
Története
[szerkesztés]Területét 1279-ben adományozta IV. Béla király betelepítés céljára. 1314-ben a kiirtott erdő helyén bencés kolostor létesült, a falu később a kolostor körül alakult ki. A falu első írásos említése 1330-ból származik „Stoly” alakban. 1333-ban „Stahl”, 1393-ban „Stol”, 1499-ben „Stolnaw” néven említik. 1526-ban a kolostor leégett, anyagát a batizfalvi Máriássy-kastély építéséhez használták fel. A falunak 1787-ben 17 háza és 142 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STOLLA. Stollen. Tót falu Szepes Vármegy. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Batizfalvához nem meszsze, és annak filiája; határja hegyes, vőlgyes, legelője, erdője elég van.”[2]
1828-ban 24 házában 178 lakos élt. A 18–19. században lakói gyógyolaj készítéssel, fafeldolgozással foglalkoztak. Később a mezőgazdaság volt a fő megélhetési forrás, majd a tátrai turizmus fellendülésével egyre nagyobb bevétel származott a turistaforgalomból is.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Stola, Stollen, igen régi tót falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok tövében, 9 kath., 469 evang. lak., kik sok teknőt, s más faszerszámot készitnek, továbbá fiatal medvéket, borzokat s murmutérokat fognak. Hajdan volt itt a sz. Benedek szerzeteseinek apátságuk. F. u. nagyobb részt a Marjássy nemzetség. A megyében ezen falu határát éri legelőször a Poprád. Ut. p. Késmárk.”[3]
A leégett kolostor anyagát 1870-ben az evangélikus templom építéséhez is felhasználták. 1870-ig Menguszfalvához tartozott. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
1960-ban ismét Menguszfalvához csatolták, majd 1989-től újra önálló község.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 533 | 548 | 539 | 526 |
| Különbség | +2,81 % | -1,64 % | -2,41 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 531 | 526 |
| Eltérés | -0,94 % |
1910-ben 290, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2011-ben 514 lakosából 469 szlovák volt.
2021-ben 514 lakosából 2 (+1) magyar, 5 (+7) cigány, (+1) ruszin, 469 (+6) szlovák, 9 (+2) egyéb és 29 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
További információk
[szerkesztés]- E-obce.sk Archiválva 2009. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Stóla Szlovákia térképén
- Stóla a Magas-Tátra turisztikai honlapján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
|  | |
félkövérrel a városok vannak jelölve | ||
