Szépfalu (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szépfalu (Šuňava)
Sunava domy.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1269
Polgármester Stanislav Kubaský
Irányítószám 059 39
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1975 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság854 m
Terület26,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szépfalu (Szlovákia)
Szépfalu
Szépfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 50″, k. h. 20° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 50″, k. h. 20° 05′ 00″
Szépfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szépfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szépfalu (más néven Sunyava, szlovákul: Šuňava, németül: Schönau): falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. Alsószépfalu és Felsőszépfalu 1974. évi egyesítésével keletkezett.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 16 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Felsőszépfalu területét 1269-ben kapta adományba a liptói Bogomir comes és a német jog alapján 1298 körül telepítették be. 1321-ben "Schonaw, Schonau", 1398-ban "Schovna, Sunyava", 1773-ban "Wissna Sunjawa" alakban szerepel az írott forrásokban. A 14. században a Szentiványi család birtoka. Később a létánfalvi, majd 1398 előtt a lehnici karthauzi kolostor birtoka vol, majd a jezsuitáké lett. Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt templomát 1398-ban említik. 1787-ben 43 házában 376 lakos élt.. A falu 1820-ban leégett. 1831-ben kolerajárvány, 1898-ban és 1905-ben pedig tűzvészek pusztítottak. Az utóbbi tűzvészben 15 lakóház égett le. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak Később egy részük a közeli Szvit üzemeiben dolgozott.

Alsószépfalut a Szent-Iványi család alapította, a 15. században a savniki csisztercita apátsághoz tartozott. Első írásos említése 1551-ben történt. Lakói állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1787-ben 47 házában 505 lakos élt. 1828-ban 85 háza volt 616 lakossal. 1852. május 1-é és 2-án nagy tűzvész pusztított a faluban, melyben 52 ház és gazdasági épület égett le. 1873 – 74-ben kolerajárvány pusztított, melynek 86 lakos esett áldozatul. A mezőgazdasági jellegű település lakóinak egy része Szvit üzemeiben dolgozott.

Vályi András szerint "SUNYAVA. Alsó, Felső Sunyava. Tót faluk Szepes Várm. földes Urok a’ Tudományi Kintstár, és a’ Szepesi Püspök, lakosai katolikusok, fekszik a’ Felső Alsó Sunyavához közel, mellynek filiája; Lucsivnához fél mértföldnyire; határjai meglehetősek néhol, de nagyobb része sovány."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Sunyava, 2 tót falu, Szepes vgyében, Liptó vmegye szélén, igen erdős, hegyes vidéken. Az elsőben lakik 607, a másodikban 492 katholikus. Vizimalma mind a két helységnek van; határuk sovány; erdejök sok. F. u. a szepesi püspök, Felsőnek az alapitványi kincstár. Ut. p. Horka."[3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott. Alsó- és Felsőszépfalut 1974-ben egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Alsószépfalunak 712, Felsőszépfalunak 668, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1887 lakosából 1843 szlovák volt.

2011-ben 1936 lakosából 1836 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Alsószépfalu Mindenszentek temploma 1765-ben épült késő barokk stílusban.
  • Felsőszépfalu Szent Miklós temploma 1832-ben épült barokk stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Kollárová, Zuzana a kol. 2001: Šuňava 1298-2001

További információk[szerkesztés]