Védfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Védfalu (Vydrník)
Vydrník 1 SR1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1294
Polgármester Peter Slobodník
Irányítószám 059 14
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1226 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség219 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság601 m
Terület4,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Védfalu (Szlovákia)
Védfalu
Védfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 24′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 24′ 20″
Védfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Védfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Védfalu (1899-ig Vidernik, szlovákul: Vydrník, németül: Eimerau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 1088 lakosából 979 szlovák és 96 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1294-ben "Wydernik" néven említik először. Neve a szláv vydrnik (= vidra) főnévből származik. 1326-ban "Wedrenick" néven említik. Kezdetben a savniki ciszterci apátság birtoka volt. 1530 és 1696 között Lőcse városának zálogbirtoka. 1787-ben 32 házában 221 lakos élt. 1828-ban 37 háza és 279 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1868-ban itt kelt 21 szepesi falu petíciója a magyar nemzetgyűlésnek. 1840-ben ásványvízforrásain fürdőt létesítettek. A faluban fűrészüzem működött.

Vályi András szerint " VIDERNIK. Vidrig. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Skavnikhoz nem meszsze; határja néhol sovány."[2]

Fényes Elek szerint " Vidernik, Szepes v. tót f. ut. p. Horkához 1/2 órányira. 279 r. kath., paroch. templommal. F. u. a szepesi püspök."[3]

1910-ben 371, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. Lakói közül sokan Szvit és Poprád ipari üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 897 lakosából 867 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt klasszicista római katolikus temploma 1799 és 1801 között épült a korábbi 13. századból származó gótikus templom helyén. Egy 18. századi kelyhet őriz.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.