Védfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Védfalu (Vydrník)
Vydrník 1 SR1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Első írásos említés 1294
Polgármester Peter Slobodník
Irányítószám 059 14
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1226 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség219 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság601 m
Terület4,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Védfalu (Szlovákia)
Védfalu
Védfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 24′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 24′ 20″
Védfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Védfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Védfalu (1899-ig Vidernik, szlovákul: Vydrník, németül: Eimerau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 1088 lakosából 979 szlovák és 96 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1294-ben "Wydernik" néven említik először. Neve a szláv vydrnik (= vidra) főnévből származik. 1326-ban "Wedrenick" néven említik. Kezdetben a savniki ciszterci apátság birtoka volt. 1530 és 1696 között Lőcse városának zálogbirtoka. 1787-ben 32 házában 221 lakos élt. 1828-ban 37 háza és 279 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1868-ban itt kelt 21 szepesi falu petíciója a magyar nemzetgyűlésnek. 1840-ben ásványvízforrásain fürdőt létesítettek. A faluban fűrészüzem működött.

Vályi András szerint " VIDERNIK. Vidrig. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Skavnikhoz nem meszsze; határja néhol sovány."[2]

Fényes Elek szerint " Vidernik, Szepes v. tót f. ut. p. Horkához 1/2 órányira. 279 r. kath., paroch. templommal. F. u. a szepesi püspök."[3]

1910-ben 371, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. Lakói közül sokan Szvit és Poprád ipari üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 897 lakosából 867 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt klasszicista római katolikus temploma 1799 és 1801 között épült a korábbi 13. századból származó gótikus templom helyén. Egy 18. századi kelyhet őriz.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.