Svábfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svábfalva (Švábovce)
Spiš 16 Slovakia4.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Poprádi
Turisztikai régió Tátrai
Rang község
Első írásos említés 1268
Polgármester Ján Mlynár
Irányítószám 059 12
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség 1228 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 134 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 676 m
Terület 9,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Svábfalva (Szlovákia)
Svábfalva
Svábfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 45″, k. h. 20° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 45″, k. h. 20° 21′ 30″
Svábfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Svábfalva (1899-ig Svabócz, szlovákul: Švábovce, németül: Schwabsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 1228 lakosából 1185 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 5 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a kora bronzkorban lakott volt, a 10-11. században vár is állott itt. 1268-ban "villa Sweui" néven Fülöp esztergomi érsek oklevelében említik először. A falu a 13. század első felében keletkezett, 1294-ben a Sváby család szerezte meg, amely névadója is lett. Ekkor "Suap" néven szerepel II. András király adománylevelében. Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt temploma ekkor már állt. A Svábyaktól 1578-ban a Horváth-Stanczitz család vásárolta meg. 1598-ban temploma szerepel a szepesi káptalan vizitációjában. A 16. századtól egyike volt a Szepesség legtöbb adót fizető falvainak. 1635-ben 14 jobbágy és 16 zsellérház állt a községben. 1787-ben 44 házában 272 lakos élt. 1828-ban 42 háza és 305 lakosa volt. Az 1870-es években határában mangánércet bányásztak.

Vályi András szerint "SVABÓCZ. Schwabsdorf. Tót falu Szepes Várm. földes Urai Horvát Stancsics Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Strázsa, és Kisótz között; határja középszerű, lenet haszonnal termesztenek lakosai." [2]

Fényes Elek szerint "Svabócz, tót falu, Szepes vgyében, Poprádhoz keletre egy órányira, 69 kath., 227 evang. lak. Jó föld. Gyolcsszövés. Két vizimalom. Kathol. paroch. templom. F. u. Marjássy. Ut. p. Horka. " [3]

1910-ben 325, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

2001-ben 994 lakosából 906 szlovák és 71 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt gótikus római katolikus templomát a 13. század első felében építették. Szentélyében 14. századi festmények vannak.
  • Evangélikus temploma 1806-ban épült klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]