Menguszfalva
| Menguszfalva (Mengusovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1398 | ||
| Polgármester | Ján Šoltis | ||
| Irányítószám | 059 36 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 682 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 807 m | ||
| Terület | 8,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Menguszfalva weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Menguszfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Menguszfalva (szlovákul Mengusovce, németül Mengsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 13 km-re nyugatra, a Poprád jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 13. században keletkezhetett, sokáig a savniki apátság birtoka volt. Első írásos említése 1398-ból származik, amikor „Mengus” néven szerepel. A 16. század a Laszki, majd a Máriássy családé. Lakói híres teknőkészítők voltak, de emellett főként állattartással foglalkoztak. A 18. században fűrésztelep működött a faluban. 1787-ben 33 háza és 315 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MENGUSFALVA. Mengsdorf. Menkusovce. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Batisfalvának szomszédságában, és annak filiája, földgye Gerlachfalváéhoz hasonló.”[2]
1828-ban 60 házában 425 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mengusfalva Mengusdorf, tót falu, Szepes vmegyében, Liptó vmegye szélén: 78 kath., 647 evang. lak., kik gyolcsot, teknőket csinálnak. Sovány, köves határ. Nagy erdő. Fürész- és lisztmalmok. F. u. b. Marjássy. Ut. p. Lőcse.”[3]
Az első világháború előtt lakói közül sokan kivándoroltak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 566 | 607 | 665 | 682 |
| Különbség | +7,24 % | +9,55 % | +2,55 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 669 | 682 |
| Eltérés | +1,94 % |
1910-ben 354, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 579 lakosából 489 szlovák és 79 cigány volt.[5]
2011-ben 641 lakosából 582 szlovák volt.
2021-ben 685 lakosából 11 (+25) cigány, 620 (+7) szlovák, 12 (+2) egyéb és 42 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Mohr Gedeon (1911-1974) író, történész.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A faluvégen 18. századi gerendákból épített malom áll.
- Szent Tamás temploma a 13. század második harmadában épült kora gótikus stílusban, 18. századi festett famennyezete van.
- Evangélikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- A község a Magas Tátra honlapján
- Községinfó
- A község Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

