Menguszfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Menguszfalva (Mengusovce)
Mengusovce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1398
Polgármester Ján Šoltis
Irányítószám 059 36
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség685 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság807 m
Terület8,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Menguszfalva (Szlovákia)
Menguszfalva
Menguszfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 20° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 20° 08′ 30″
Menguszfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Menguszfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Menguszfalva (szlovákul Mengusovce, németül Mengsdorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában. 2011-ben 641 lakosából 582 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 13 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 13. században keletkezhetett, sokáig a savniki apátság birtoka volt. Első írásos említése 1398-ból származik, amikor "Mengus" néven szerepel. A 16. század a Laszki, majd a Máriássy családé. Lakói híres teknőkészítők voltak, de emellett főként állattartással foglalkoztak. A 18. században fűrésztelep működött a faluban. 1787-ben 33 háza és 315 lakosa volt. 1828-ban 60 házaban 425 lakos élt.

Vályi András szerint "MENGUSFALVA. Mengsdorf. Menkusovce. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Batisfalvának szomszédságában, és annak filiája, földgye Gerlachfalváéhoz hasonló."[2]

Fényes Elek szerint "Mengusfalva Mengusdorf, tót falu, Szepes vmegyében, Liptó vmegye szélén: 78 kath., 647 evang. lak., kik gyolcsot, teknőket csinálnak. Sovány, köves határ. Nagy erdő. Fürész- és lisztmalmok. F. u. b. Marjássy. Ut. p. Lőcse."[3]

1910-ben 354, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. Az első világháború előtt lakói közül sokan kivándoroltak. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

2001-ben 579 lakosából 489 szlovák és 79 cigány volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]