Gerlachfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gerlachfalva (Gerlachov)
Slovakia Gerlachov 53.JPG
Gerlachfalva címere
Gerlachfalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang község
Első írásos említés 1326
Polgármester Ján Hroboň
Irányítószám 059 35
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség848 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség153 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság790 m
Terület5,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gerlachfalva (Szlovákia)
Gerlachfalva
Gerlachfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 54″, k. h. 20° 12′ 23″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 54″, k. h. 20° 12′ 23″
Gerlachfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlachfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerlachfalva (szlovákul Gerlachov, németül Gerlsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. 2011-ben 809 lakosából 712 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 8 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a szepesszombati Gerlach bíró neve után kapta. A név ógermán eredetű.

Története[szerkesztés]

A falu a Máriássy-család erdős birtokán keletkezett. Oklevél 1336-ban „Gerlachfewlde”, 1379–ben „Gerlachfalu” néven említi. Határában egykor aranyat bányásztak, de lakói pásztorkodással, vászonszövéssel is foglalkoztak. 1787-ben 44 házában 380 lakos élt. 1828-ban 133 háza volt 987 lakossal. 1876-ban a falu csaknem teljesen leégett. Határából keletkezett Tátraszéplak település.

Vályi András szerint „GERLAGFALVA. Gerlsdorf. Német, és tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, ’s leg inkább ’s vásznat készítenek, fekszik a’ Karpat hegye alatt, legelője elég, fája mind a’ féle, a’ Szent Györgyi hegynek szomszédságában, határjának harmad része jó némű; de tekintvén több részének soványasságát, második Osztálybéli”.[2]

Fényes Elek szerint „Gerlachfalva, (Gerlsdorf), tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen, a Kárpátok tövében: 44 kath., 533 evang., 4 zsidó lak., kik főképen gyolcsszövésből s fejéritésből élnek, mellyet legszebben tudnak véghezvinni egész Szepességen. Határa igen sovány, s rakva van apró kavicsokkal. F. u. a Márjássy nemzetség. Ut. p. Lucsivna”.[3]

1910-ben 580, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

A Hubert Szálloda épülete

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]