Lucsivna

	Lucsivna (Lučivná)
	; Lucsivna címere
	; Lucsivna címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1321
Polgármester	Stanislav Gavalier
Irányítószám	059 31
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	941 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	771 m
Terület	18,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Lucsivna Pozíció Szlovákia térképén
	é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 20° 08′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 20° 08′ 40″
	Lucsivna weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lucsivna (szlovákul Lučivná, németül Lautschburg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 12 km-re nyugatra, 750 m magasan fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv ločiti (= elválasztani) igéből ered.

Története[szerkesztés]

1321-ben említik először „Lutzina” néven. A falu eredetileg a savniki cisztercita apátság jobbágyfaluja volt. A későbbiek során „Luchyna” (1347), „Lwchwa” (1398), „Lucsivna” (1417) alakban szerepelt. Mátyás király vadászlakot építtetett ide, melyet később nemesi kúriává alakítottak át. Egykor királyi vámház is állott itt. A 16. században Késmárk városának faluja volt. Lakói híres sajtkészítők voltak. A falu a 18. században a Váradi-Szakmáry család birtoka lett, akik a falutól északra klimatikus fürdőt létesítettek. 1787-ben 55 házában 472 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUCSIVNA. vagy Laucsburg. Tót helység Szepes Várm. földes Ura Szakmáry Uraság, a’ kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Alsó Sunyavának szomszédságában, és annak filiája, postája, harmintzadgya is vagyon, határja középszerű, sajtya jó, meszet is nevezeteset készítenek lakosai, némelyek pedig fuvarozással keresik élelmeket, Lucsivna vize keresztűl foly, és néha ártalmas.”^[2]

1828-ban 65 háza és 471 lakosa volt. Az itt élők főként fuvarozással, juhtenyésztéssel, mészégetéssel foglalkoztak.

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

A fürdő 1937-ben pavilon jellegű gyógyintézetté bővült.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 447, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 943 lakosából 871 szlovák és 55 cigány volt.

2011-ben 978 lakosából 807 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márton plébániatemploma 1814-ben épült, a korábbi gótikus templom alapjain.
Evangélikus temploma 1815-ben épült.
Eredetileg reneszánsz kastélya a 17. század elejéről való, a 19. században átépítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ The 2021 Population and Housing Census
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

További információk[szerkesztés]

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1]

[2]