Szepesjánosfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szepesjánosfalva (Jánovce)
Spiš 16 Slovakia16.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Első írásos említés 1312
Polgármester Jozef Kacvinský
Irányítószám 059 13
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1690 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség152 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság579 m
Terület9,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepesjánosfalva (Szlovákia)
Szepesjánosfalva
Szepesjánosfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 20° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 20° 26′ 00″
Szepesjánosfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesjánosfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesjánosfalva (1892-ig Jánócz, szlovákul: Jánovce, németül: Hensdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. Csontfalu és Mahálfalva tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Az egykori lándzsás falu a 13. században keletkezhetett. 1312-ben „villa Johannis” néven említik először. 1322-ben „Janus” néven írják, ekkor Henrik szepesi prépost tizedét a vágsziklási kolostornak adja. Később a szepesi káptalan birtoka. 1448-ban „Janofaluwa” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 17 házában 120 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÁNÓCZ. Janosa, Hansdorf, Hanovi. Tót falu Szepes Várm, földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lőtséhez 1 mértföldnyire, Vidernyiknek filiája, 1/3 része határjának termékeny, legelője elég, fája mind a’ két féle van, piatzozása közel.[2]

1828-ban 23 háza és 178 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Janócz, tót falu, Szepes vmegyében, a Lőcséről Liptóba vivő postautban, Horkához 1/4 mfld: 178 kath. lak. F. u. a szepesi káptalan.[3]

A 19. század végén sok lakója kivándorolt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

1963-ban csatolták hozzá Mahálfalvát. Lakói Poprád és Késmárk üzemeiben dolgoznak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 186, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1116 lakosából 1017 szlovák és 71 cigány volt.

2011-ben 1475 lakosából 1293 szlovák és 33 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]