Szepesjánosfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szepesjánosfalva (Jánovce)
Jánovce Čenčice SR1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Első írásos említés 1312
Polgármester Jozef Kacvinský
Irányítószám 059 13
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1690 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség152 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság579 m
Terület9,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepesjánosfalva (Szlovákia)
Szepesjánosfalva
Szepesjánosfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 20° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 20° 26′ 00″
Szepesjánosfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesjánosfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesjánosfalva (1892-ig Jánócz, szlovákul: Jánovce, németül: Hensdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 1475 lakosából 1293 szlovák és 33 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik. Csontfalu és Mahálfalva tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1312-ben villa Johannis néven említik először. 1322-ben „Janus”, 1448-ban „Janofaluwa” néven szerepel a korabeli forrásokban. Az egykori lándzsás falu a 13. században keletkezhetett. 1322-ben Henrik szepesi prépost tizedét a vágsziklási kolostornak adja. Később a szepesi káptalan birtoka. 1787-ben 17 házában 120 lakos élt. 1828-ban 23 háza és 178 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. század végén sok lakója kivándorolt.

Vályi András szerint " JÁNÓCZ. Janosa, Hansdorf, Hanovi. Tót falu Szepes Várm, földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lőtséhez 1 mértföldnyire, Vidernyiknek filiája, 1/3 része határjának termékeny, legelője elég, fája mind a’ két féle van, piatzozása közel."[2]

Fényes Elek szerint " Janócz, tót falu, Szepes vmegyében, a Lőcséről Liptóba vivő postautban, Horkához 1/4 mfld: 178 kath. lak. F. u. a szepesi káptalan."[3]

1910-ben 186, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott. Lakói Poprád és Késmárk üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 1116 lakosából 1017 szlovák és 71 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült késő román stílusban, 1491-ben készült szárnyasoltára ma a Szlovák Nemzeti Galériában van.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]