Alsóerdőfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsóerdőfalva
Nová Lesná 1 (2009).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Turisztikai régióTátraalja
Rang község
Polgármester Peter Hritz
Irányítószám 059 86
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség1647 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség365 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság747 m
Terület4,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóerdőfalva (Szlovákia)
Alsóerdőfalva
Alsóerdőfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 21″, k. h. 20° 16′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 21″, k. h. 20° 16′ 03″
Alsóerdőfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóerdőfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóerdőfalva (1892-ig Újleszna, szlovákul: Nová Lesná, németül: Neu Walddorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 8 km-re északnyugatra, Ótátrafüredtől 4 km-re délkeletre, a Magas-Tátra délkeleti lábánál fekszik. Területének egy része a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozik. Érinti a Tátravillamos.

Története[szerkesztés]

Területe már a korai kőkorban lakott volt, a vonaldíszes kerámiák népe lakott ezen a vidéken. Kerültek elő bronzeszközök a bronzkorból is. A szász telepeseket IV. Béla magyar király hívta be a területre a tatárjárás után. A települést Berzeviczyek alapították a 14. században és 1848-ig birtokolták. A falut 1315-ben említik először villa Menhardi néven. 1318-ban Menartwaltorph, 1405-ben Erdeufalwa alias Menardwaldorf, 1469-ben Felsewerdewfalwa néven említi oklevél.

A 16. században Szepesvár uradalomához tartozott. A 18. század végén a Berzeviczy és a Horváth-Sztancsics családok birtoka. 1787-ben 66 házában 402 lakos élt. 1828-ban 76 háza volt 546 lakossal. Lakói kendertermesztésből, fuvarozásból, házalásból éltek.

Vályi András szerint "Ó, és Új Leszna, Alt, und Neu Valldorf. Két német falu Szepes Várm. Ó Lesznának földes Ura Berzeviczi Uraság, fekszik Millenbachhoz nem meszsze, és annak filiája; Új Lesznának pedig földes Ura Horváth Úr, ez fekszik Nagy Szalókhoz közel, és annak filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik néhol soványak, legelőjök, és mind a’ két féle fájok van."[2]

Fényes Elek szerint "Ó és Új Leszna, két egymáshoz közel fekvő német falu, Szepes vmegyében, Kakas-Lomniczhoz nyugotra egy órányira, a Tátra alatt igen gyönyörü vidéken. Az elsőben lakik 120 kath., 487 evang., a másodikban 79 kath., 414 evang. lélek. Mind a két helységben van kath. és evang. templom. F. u. Berzeviczy, Szepesházy, Teőke. Késmárkhoz 3 óra."[3]

1910-ben 452, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához került. A II. világháború után a németeket kitelepítették. 1993 óta Szlovákiához tartozik. Ma lakói egyre inkább a tátrai idegenforgalomból élnek.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben 1435 lakosából 1325 fő szlovák volt. 2011-ben 1519 lakosából 1397 fő szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus templom, háttérben a Lomnici-csúcs

Híres szülöttei[szerkesztés]

Alsóerdőfalván született Johann Breyer(wd) (1925. május 30. – 2014. július 22.) SS-tag, 1944 decemberéig az Auschwitz II.-Birkenau munkatábor Halálfejes Gárdájának tagja.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Archivált másolat. [2014. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.)

További információk[szerkesztés]