Savnik
| Savnik (Spišský Štiavnik) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | falu | ||
| Első írásos említés | 1246 | ||
| Polgármester | Mária Kleinová | ||
| Irányítószám | 059 14 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2826 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 145 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 563 m | ||
| Terület | 18,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 59′ 42″, k. h. 20° 21′ 36″48.995000°N 20.360000°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 42″, k. h. 20° 21′ 36″48.995000°N 20.360000°E | |||
| Savnik weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Savnik témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Savnik (szlovákul Spišský Štiavnik, németül Schawnik, Schafing) egy falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A Hernád partján fekszik, Poprádtól 9 km-re délkeletre.
Élővilága
[szerkesztés]-
2007 -
2015
A kastélyban régóta fészkeltek gólyák, de 2017 óta nincs adat költésről.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv ščavník (= sóska) főnévből ered; sóskával benőtt helyet jelöl.
Története
[szerkesztés]Területén már a 10. században bencés kolostor állott, a település e körül alakult ki. 1223-ban a bencések után ciszterciek érkeztek, akik a falu mellett felépítették apátságukat. Először 1246-ben említi oklevél „Scinik” alakban. 1265-ben „Schewnik”, 1294-ben „Sceunuk”, 1347-ben „Cheunyk”, 1425-ben „Chonyk” alakban említik a korabeli források. A falu gyorsan fejlődött, malom és halastavak épültek. 1528-ban már állt többtornyos várkastélya a Hernád bal partján, melyet ekkor Serédy Gáspár égetett fel. Az apátságot 1530-ban Basó Máté, a hírhedt murányi rablólovag fosztotta ki. A falu 1539-ben Lasky Menyhérté, majd rövid ideig a Thurzóké, később Rueber Jánosé. 1579 és 1674 között a Thökölyek az urai. 1673-ban a kastélytól egy mérföldre egy másik udvarházat is említenek. 1674 és 1773 között a jezsuiták a birtokosai, majd 1776-tól a szepesi püspökségé. 1787-ben 111 házában 736 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 934 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schavnik, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett: 934 kath. lak., kath. parochiával, jó szántóföldekkel, derék erdővel, a faluhoz 1/4 órányira fekszik Schavnik vára, 95 kath. lak. F. u. a szepesi püspök, s a helység feje egy uradalomnak. Lőcséhez 4 óra.”[3]
A település mai arculata az 1906. évi nagy tűzvész után alakult ki. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1863 | 2142 | 2756 | 2826 |
| Különbség | +14,97 % | +28,66 % | +2,53 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2761 | 2826 |
| Eltérés | +2,35 % |
1910-ben 903-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 2648 lakosából 2284 szlovák volt.
2021-ben 2698 lakosából 30 (+36) cigány, (+2) ruszin, 2363 (+17) szlovák, 7 egyéb és 298 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1869-ben Ján Vencko pap, történész.
- Itt született 1902-ben Medveczky Jenő Munkácsy Mihály-díjas festő (1969), grafikus.
- Itt hunyt el 1806-ban Révay János Antal szepesi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, Turócz vármegye örökös főispánja.
- Itt hunyt el 1870-ben Zábojszky László teológiai doktor, szepesi püspök.
- Itt tanított Akai János jezsuita pap, tanár.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Várkastélyát valószínűleg a Thurzók építtették, 1619-ben Thököly István újjáépítette. 1695-ben rossz állapotban volt, de a 19. században kétszer is átépítették. Mai formáját az 1925-ös tűzvész utáni bővítéssel és átalakítással kapta. Egykor szepesi püspökök nyaralója volt, amely ma is áll.
- Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Savnik Szlovákia térképén
- Rövid ismertető (magyarul)
- Az alapiskola honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ bociany.sk
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku
- Jakubčin, P. 2017: Kláštor cistercitov v Spišskom Štiavniku
- Bardoly István - Cs. Plank Ibolya 1999 (szerk.): A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. Budapest
- Ján Vencko 1927: Dejiny štiavnického opátstva na Spiši. Ružomberok
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
|  | |
félkövérrel a városok vannak jelölve | ||
