Savnik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Savnik (Spišský Štiavnik)
Spissky Stiavnik centrum.JPG
Savnik címere
Savnik címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Poprádi
Turisztikai régió Szepes
Rang falu
Első írásos említés 1246
Polgármester Mária Kleinová
Irányítószám 059 14
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám PP
Népesség
Teljes népesség 2648 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 145 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 563 m
Terület 18,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Savnik (Szlovákia)
Savnik
Savnik
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 40″, k. h. 20° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 40″, k. h. 20° 21′ 30″
Savnik weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Savnik témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Savnik (szlovákul Spišský Štiavnik, németül Schawnik, Schafing) egy falu Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Hernád bal partján fekszik, Poprádtól 9 km-re délkeletre.

Nevének eredete[szerkesztés]

A szláv ščavník (= sóska) főnévből. Neve sóskával benőtt helyet jelöl.

Története[szerkesztés]

Területén már a 10. században bencés kolostor állott, a település ekörül alakult ki. 1223-ban a bencések után ciszterciek érkeztek, akik a falu mellett felépítették apátságukat. Először 1246-ben említi oklevél "Scinik" alakban. 1265-ben "Schewnik", 1294-ben "Sceunuk", 1347-ben "Cheunyk", 1425-ben "Chonyk" alakban említik a korabeli források. A falu gyorsan fejlődött, malom és halastavak épültek. Az apátságot 1530-ban Basó Máté a hírhedt murányi rablólovag fosztotta ki. 1528-ban már állt többtornyos várkastélya a Hernád bal partján, melyet ekkor Serédy Gáspár égetett fel. A falu 1539-ben Lasky Menyhérté, majd rövid ideig a Thurzóké, később Rueber Jánosé. 1579 és 1674 között a Thökölyek az urai. 1673-ban kastélytól egy mérföldre egy másik udvarházat is említenek. 1674 és 1773 között a jezsuiták a birtokosai, majd 1776-tól a szepesi püspükségé. 1787-ben 111 házában 736 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 934 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A település mai arculata az 1906. évi nagy tűzvész után alakult ki. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Fényes Elek szerint "Schavnik, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett: 934 kath. lak., kath. parochiával, jó szántóföldekkel, derék erdővel, a faluhoz 1/4 órányira fekszik Schavnik vára, 95 kath. lak. F. u. a szepesi püspök, s a helység feje egy uradalomnak. Lőcséhez 4 óra." [2]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 903, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 2648 lakosából 2284 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Savnik témájú médiaállományokat.