Murányalja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murányalja (Muráň)
Church in Muráň (2).JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1321
Polgármester Roman Goldschmidt
Irányítószám 049 01
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 1250 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 393 m
Terület 103,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murányalja (Szlovákia)
Murányalja
Murányalja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 30″, k. h. 20° 02′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 30″, k. h. 20° 02′ 50″
Murányalja weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murányalja témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Murányalja (szlovákul Muráň, korábban Podmuráň, németül Unter-Muran) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 8 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu nevét a felette emelkedő várról kapta, a szláv muráň kőből épültet jelent.

Története[szerkesztés]

Várát IV. Béla építtette a 13. század második felében, 1271-ben említik először, 1321-ben romos állapotú, majd újjáépül. A 15. század közepén Jiskra János serege foglalta el, majd Mátyás foglalta vissza. 1548-ban urától Basó Mátyástól foglalta el Salm császári serege, mivel az rablóvárként használta. 1644-ben Wesselényi Ferenc úgy foglalta el, hogy úrnője Széchy Mária a kezére játszotta. 1666. augusztus 23-án itt határozták el Wesselényi Ferenc vezetésével köznemesség vezérei, hogy a Habsburgok ellen szövetségre lépnek. Thököly serege 1678-ban és 1683-ban is elfoglalta. 1702-ben hatalmas tűzvész pusztította el, de újra helyreállították. 1703-ban parancsnoka átadta a kurucoknak. A szabadságharc leverése után 1720-ban Koháry István nyert rá adományt. 1760 után szerepe már nem volt, a várat sorsára hagyták, azóta pusztul. 1782-ben régiségbúvárok feltárták a Széchyek itteni sírboltját, ahol megtalálták Széchy Györgyné (1625), Homonnai Drugeth Mária és Wesselényi Ferenc (1667) koporsóit.

A község 1321-ben a vár szolgálófalujaként keletkezett. 1427-ben "Moranalya", 1435-ben "Mwran" néven említik. 1427-ben 24 adózó portája volt, 1438 előtt vámszedőhely állt itt. A 16. században vasat bányásztak és dolgoztak fel területén. Emellett zsindelykészítéssel, állattartással, lótenyésztéssel foglalkoztak. 1558-ban 11 adózó családja volt. 1574-ben a török égette fel a falut, 1610-ben Bocskai hajdúi dúlták fel. Az 1709 és 1710 években dúló pestis 446 áldozatot követelt. 1773-ban 35 jobbágy és 33 zsellérportája volt. 1823-tól fűrésztelep, kerámiagyár működött a területén. 1828-ban 140 házában 1213 lakos élt. 1849. február 26-án határában, Murány és Tiszolc közötti csatában győzte le a magyar honvédsereg a felkelő szlovákokat.

A trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1235 lakosából 1038 szlovák és 123 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1170 lakosából 1048 szlovák és 77 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1187 lakosából 1000 szlovák és 164 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1117 lakosából 846 szlovák és 235 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1321 lakosából 1201 csehszlovák és 43 magyar volt.

1930-ban 1291 lakosából 1156 csehszlovák és 28 magyar volt.

1991-ben 1314 lakosából 1240 szlovák és 13 magyar volt.

2001-ben 1250 lakosából 1230 szlovák és 3 magyar volt.[2]

2011-ben 1250 lakosából 1201 szlovák és 4 magyar volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1817-ben Danielik János bölcsészdoktor, prištinai püspök és egri kanonok, sajószentpéteri címzetes prépost, a pápa titkos kamarása, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Itt született 1821-ben Danielik József lexikográfus, lapszerkesztő, minisztériumi osztálytanácsos, postaigazgató, újságíró, egyházi író.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]