Sajókirályi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 48° 24′ 27″, k. h. 20° 19′ 06″

Sajókirályi evangélikus temploma

Sajókirályi (szlovákul Králik) 1964 óta Tornalja településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sajókirályi Tornalja központjától 1 km-re délre fekszik a Sajó bal partján, a Túróc-patak torkolatával szemben. Kataszterét egyesítették Tornaljáéval, korábban területe 5,31 km² volt (1910-38 között változatlan).[1] Teljesen egybeépült Tornaljával.

Története[szerkesztés]

A település egy régebbi falu alapjain alakult ki a Sajó-folyó és a Turóc-patak összefolyásával átellenben, a Sajó bal partján. Eredetileg királyi birtok volt, első írásos említése 1291-ből származik, amikor a Tekes család tulajdonában állt. 1386-ban 26 portát számláltak a faluban. Több nemesi család birtokolta, de a 17. században elpusztult és csak a 18. században telepítették újra.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KIRÁLYI. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Losonczy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik kies helyen, Tornallyától 1/4 órányira, a’ helység közepén Nepomuk Sz. Jánosnak tiszteletére emeltetett, jeles faragott kép szemléltetik. Határbéli földgye jó gabonát terem, piatzozása két, és négy mértföldnyire."[2]

1828-ban 42 házában 295 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Király, Gömör v. magyar falu, ut. p. Tornalja szomszédságában: 94 kath., 201 ref. lak. Határa első osztálybeli, igen termékeny. A Sajó nyugoti partján van egy ásványos tava, melly malmot hajt. F. u. többen."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Királyi, sajóvölgyi magyar kisközség, 86 házzal és 515 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és 1340-ben találjuk első nyomát, a mikor Királytelke néven említik. 1436-ban a Szalonnay és utána a Csetneki család a földesura, 1473-ban pedig a Szalonnay család mellett a Tekes és a Szény családot is itt találjuk. Később a Szentmiklóssy, Hevessy, Draskóczy, Szontágh és a Lóczy családok voltak a birtokosai, most pedig Szontágh Zoltánnak, Hevessy Józsefnek és Moesz Miksának van itt nagyobb birtoka és mindegyiknek csinos úrilaka. A mult században, a falu határában, a Sajó nyugati partján melegvízű tó volt. A községben levő ev. ref. templom 1824-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Tornallyán van."[4]

1910-ben 520-an, túlnyomórészt magyarok lakták. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

1964-ben csatolták Tornaljához. Sajókirályin található Tornalja strandfürdője kempinggel, turistaházakkal, üdülőházzal. Területén "Melegvíz" nevű termálvízű tavacska található, ahol régen kendert áztattak.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Králik
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajókirályi témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]