Sajószárnya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 48° 26′ 19″, k. h. 20° 20′ 06″

A Radvánszky-kastély
Helységnévtábla

Sajószárnya (1899-ig "Sztárnya", szlovákul: Starňa) 1971 óta Tornalja város része, korábban önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. Egyike a Tornalja várost alkotó négy kataszteri területnek, területe 5,745 km² (a város területének 9,9 %-a).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Tornalja központjától 3 km-re északra, a Sajó bal partján fekszik. Keresztülhalad rajta a 67-es főút Tornalja és Pelsőc közötti szakasza.

Története[szerkesztés]

1291-ben „Ztarnafolua" néven említik először, nevét első birtokosáról kapta. 1437-ben a helyi nemes Sztárnay család birtoka, a család 1790-ig birtokos a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÁRNYA. Magyar kis falu Gömör Várm. fekszik Sajó vize mellett, Tornallyához nem meszsze; határja jól termő."[2]

1790-től a gróf Pletrich család, majd 1850-ben a Radvánszkyak és Hevessyek a főbb birtokosai. Utóbbiak a településen kastélyt is építettek a 19. század második felében. A 19. század közepétől szeszfőzde is működött a községben.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Sztárnya, magyar helység, Gömör vmegyében, Sajó-Gömör városával és Tornaljával határos rónaságon, a Rosnyótól Putnok felé vivő országút mellett fekszik. Van benne Radványszky Gusztáv urnak csinos lakháza, nagy kiterjedésű rendezett kertje, s nagy pálinka-gyára; a lakosok száma megy 698 lélekre. A közbirtok áll 3 urbéri, és 14 majorsági telekből, van 3 majors. jobbágy is, 11 zsellér és 20 lakó, erdeje 535 holdat tesz. Laposon fekvő szántófölde s rétje legjobb életet s takarmányt ad a szorgalmas munkásnak jutalmul. Birják még Radvánszky és Ábrahám urakon kivül: Várnay, Pap, Tót nemes családok."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Sztárnya, sajóvölgyi magyar kisközség, 66 házzal és 206 róm. kath. vallású lakossal. Már 1291-ben felmerül Ztamnafolua, Sztamafolua és Ztamateleke néven. 1437-ben a Sztárnay, másként Várnay család a földesura, egész 1790-ig, a mikor e család birtokait a gr. Pletrich család kapja, melytől 1850-ben Radvánszky Gusztáv vette meg. A Pletrich családon kívül még az Ábrahámy, Pap és a Tóth családok is birtokosok voltak itt, most pedig Radvánszky György orsz. képviselőnek és Hevessy Lászlónak van itt nagyobb birtoka. A Radvánszky-féle kastély a hetvenes években épült, Hevessyé pedig 1882-ben. Sztárnya határában feküdt hajdan Tamásfalva község, melyről a XIV. században még szó van. Sztárnyán nincs templom. Postája, távírója és vasúti állomása Tornallya."[4]

1910-ben 402, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország részeo.

1971-ben Bejével együtt Tornaljához csatolták.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Radvánszky-kastély az 1870-es években épült neobarokk stílusban. Jelenleg óvodaként működik.
  • Második világháborús emlékmű a temetőben.

Képtár[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Starňa
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószárnya témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]