Rozsnyórudna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rozsnyórudna (Rudná)
Rudná KS1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1291
Polgármester Kerekes Gyula
Irányítószám 048 01
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség715 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság369 m
Terület7,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rozsnyórudna (Szlovákia)
Rozsnyórudna
Rozsnyórudna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 29′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 29′ 20″
Rozsnyórudna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsnyórudna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rozsnyórudna (szlovákul: Rudná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 3 km-re, nyugatra található.

Története[szerkesztés]

A falu 1243 után keletkezett a berzétei uradalom területén, a 13. században, az Ákos nemzetség birtokaként. 1291-ben „Rodna” alakban említik először. Régi bányásztelepülés, 1423-ban pelsőczi Nagy János királyi tárnokmesteré, 1427-től a csetneki Bebek, majd 1430-tól a Perényi, a 15. század végétől pedig a Máriássy család birtoka. 1427-ben 17 portát számláltak a faluban. 1583-tól a falu a töröknek fizetett adót, lakói közül sokan elhagyták házaikat. Határában aranyat, ólmot, később vasat bányásztak. 1773-ban 28 gazdaház és 10 zsellérház állt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUDNA. Rudnak. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Rozsnyóhoz mintegy 1/2 mértföldnyire; földgye közép termékenységű, mellynek harmad része hegyes; legelője elég van, piatza Rozsnyón 1/2 mértföldnyire; fája van mind a’ kétféle; vas bányája a’ saját, vas műhelyei pedig a’ szomszéd határokban vagynak.[2]

1828-ban 61 házában 515-en laktak, többségben a közeli bányákban dolgoztak, valamint szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak, később a közeli Rozsnyó üzemeiben dolgoztak, emellett mezőgazdasággal is foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rudna, Rudnik, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz 1/2 órányira: 161 kath., 354 ref. lak., kik bányákban dolgoznak, szenet égetnek, fuvaroznak. F. u. a Márjássy nemzetség.[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Rudna, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, 85 házzal és 463 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1291-ben Rodna néven szerepel, de 1331-ben már a mai nevén tűnik fel. 1416-ban a Gömöry család a földesura. 1423-ban pelsőczi Nagy János kir. tárnokmesteré, négy évvel később pedig a Bebek családé, azonban 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. 1489-ben Máriássy Istvánt iktatják a község birtokába és e család kezén marad a község szakadatlanul. Később a Hámos család is birtokos itt. A XVIII. században Rudnik tót neve is használatos. Lakosai bányászok, szénégetők és fuvarosok voltak. A községben nincs templom. A posta Berzétén van, távírója és vasúti állomása Rozsnyón.[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 323 lakosából 269 magyar és 27 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 351 lakosából 319 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 463 lakosából 368 magyar és 87 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 503 lakosából 358 magyar és 104 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 604 lakosából 454 magyar és 89 csehszlovák volt.

1930-ban 732 lakosából 375 magyar, 313 csehszlovák, 34 egyéb nemzetiségű és 10 állampolgárság nélküli volt. Ebből 345 római katolikus, 231 evangélikus, 152 református és 4 egyéb vallású volt.

1941-ben 798 lakosából 674 magyar és 67 szlovák volt.

1970-ben 980 lakosából 170 magyar és 809 szlovák volt.

1980-ban 881 lakosából 316 magyar és 564 szlovák volt.

1991-ben 755 lakosából 385 magyar és 364 szlovák volt.

2001-ben 768 lakosából 321 magyar és 439 szlovák volt.

2011-ben 745 lakosából 258 magyar és 429 szlovák volt.

2021-ben 704 lakosából 180 (+83) magyar, 516 (+26) szlovák, 1 (+2) cigány, 6 egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Juhász llona, L. 2002: Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században. Komárom-Dunaszerdahely.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
  5. ma7.sk