Rozsnyórudna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rozsnyórudna (Rudná)
Rudná KS1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Turisztikai régióGömör
Rang község
Első írásos említés 1291
Polgármester Kerekes Gyula
Irányítószám 048 01
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség715 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság369 m
Terület7,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rozsnyórudna (Szlovákia)
Rozsnyórudna
Rozsnyórudna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 29′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 20° 29′ 20″
Rozsnyórudna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rozsnyórudna (szlovákul: Rudná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 3 km-re, nyugatra található.

Története[szerkesztés]

A falu 1243 után keletkezett a berzétei uradalom területén, a 13. században, az Ákos nemzetség birtokaként. 1291-ben „Rodna” alakban említik először. Régi bányásztelepülés, 1423-ban pelsőczi Nagy János királyi tárnokmesteré, 1427-től a csetneki Bebek, majd 1430-tól a Perényi, a 15. század végétől pedig a Máriássy család birtoka. 1427-ben 17 portát számláltak a faluban. 1583-tól a falu a töröknek fizetett adót, lakói közül sokan elhagyták házaikat. Határában aranyat, ólmot, később vasat bányásztak. 1773-ban 28 gazdaház és 10 zsellérház állt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUDNA. Rudnak. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Rozsnyóhoz mintegy 1/2 mértföldnyire; földgye közép termékenységű, mellynek harmad része hegyes; legelője elég van, piatza Rozsnyón 1/2 mértföldnyire; fája van mind a’ kétféle; vas bányája a’ saját, vas műhelyei pedig a’ szomszéd határokban vagynak.[2]

1828-ban 61 házában 515-en laktak, többségben a közeli bányákban dolgoztak, valamint szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak, később a közeli Rozsnyó üzemeiben dolgoztak, emellett mezőgazdasággal is foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rudna, Rudnik, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz 1/2 órányira: 161 kath., 354 ref. lak., kik bányákban dolgoznak, szenet égetnek, fuvaroznak. F. u. a Márjássy nemzetség.[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Rudna, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, 85 házzal és 463 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1291-ben Rodna néven szerepel, de 1331-ben már a mai nevén tűnik fel. 1416-ban a Gömöry család a földesura. 1423-ban pelsőczi Nagy János kir. tárnokmesteré, négy évvel később pedig a Bebek családé, azonban 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. 1489-ben Máriássy Istvánt iktatják a község birtokába és e család kezén marad a község szakadatlanul. Később a Hámos család is birtokos itt. A XVIII. században Rudnik tót neve is használatos. Lakosai bányászok, szénégetők és fuvarosok voltak. A községben nincs templom. A posta Berzétén van, távírója és vasúti állomása Rozsnyón.[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 503-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 768 lakosából 439 szlovák és 321 magyar.

2011-ben 745 lakosából 429 szlovák és 258 magyar.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Juhász llona, L. 2002: Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században. Komárom-Dunaszerdahely.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.