Gecelfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gecelfalva (Koceľovce)
Koceľovce.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1244
Polgármester Ján Lukáč
Irányítószám 049 35
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 257 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 345 m
Terület 6,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gecelfalva (Szlovákia)
Gecelfalva
Gecelfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 36″, k. h. 20° 20′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 36″, k. h. 20° 20′ 34″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gecelfalva (szlovákul: Koceľovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 257 lakosából 241 szlovák és 13 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 15 km-re északnyugatra a csetneki völgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

1243-ban német bányászok alapították, első említése 1244-ből származik. 1318-ban "Guchulpholua", 1331-ben "Goczel", 1426-ban "Gechelfalwa", 1427-ben "Kencelfalwa" alakban említik. A Csetneky család birtoka volt, majd királyi tulajdon. Később a Bebek, majd a 17. századtól az Andrássy családé volt. A bányászat megszünte után lakói földműveléssel, állattenyésztéssel, gyülölcstermesztéssel, erdészeti munkával foglalkoztak, később a csetneki vasgyárban dolgoztak. A 16. században elveszítette német jellegét, a szlovák népesség betelepülése után szlovák falu lett. 1773-ban 46 paraszt és 2 zsellércsalád lakta. 1828-ban 54 házában 403 lakos élt. mazőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Vályi András szerint "GECZELY. totúl Gecelovcze. Tót falu Gömör Vármegyében, lakosai leginkább evangelikusok, fekszik Csetnekhez fél mértföldnyire, ’s ennek filiája, vidékje soványas, és kősziklás, réttyei is soványak, legelője elég, fája tsak tűzre, malma, itatója, piatzozása közel, kendert eleget termesztenek, a’ szomszéd vas verő műhelyben keresetre jó módgya, kendert áztató vize alkalmatos, második Osytálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Geczelfalva, (Getzelowce), tót falu, Gömör és Kis-Hont egy. vgyékben, Csetnekhez 1 órányira: 7 kath., 396 evang. lak., kik hajdan németek valának; egyébiránt sovány földeiket szorgalmatosan mívelik, gabonával kereskednek, fuvaroznak. Rétjük sok, de az árviz járja; erdejük kevés. Az idevaló evang. tornyos szentegyház igen régi és nagy épület. Hajdan ezen helység város volt. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rozsnyó." [3]

1910-ben 236, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Földműves szövetkezetét 1959-ben alapították.

2001-ben 248 lakosából 217 szlovák és 31 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, 1350 után készített falfestményekkel. A freskókat 1950 és 1954 között tárták fel. A falak alsó részén 170 cm magasságig díszítő festés látható, efelett az északi falon a szenvedéstörténet, a szentély zárófalán a Kálvária, a 12 apostol, a déli falon a bevonulás Jeruzsálembe, levétel a keresztről és a sírbatétel látható. A templom berendezése barokk stílusú.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]