Szádvárborsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szádvárborsa (Silická Brezová)
Silicka Brezova kostel.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Turisztikai régióGömör
Rang község
Első írásos említés 1399
Polgármester Alžbeta Sanislóová
Irányítószám 049 11
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség 171 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület13,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szádvárborsa (Szlovákia)
Szádvárborsa
Szádvárborsa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 20° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 20° 29′ 00″
Szádvárborsa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szádvárborsa témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szádvárborsa (1906-ig Borzova, szlovákul: Silická Brezová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 22 km-re délre, a magyar határ mellettb.

Története[szerkesztés]

A falu határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A bükki kultúra települését és a hallstatti kultúra hamvasztásos temetőjét tárták itt fel a régészek.

A mai települést 1399-ben „Borzua" néven említik először, első tulajdonosa a Szalonnai család volt. Később a Bebekek, majd a 17. századtól az Andrássyak birtokában állt. Utolsó birtokosai az Eszterházyak. 1427-ben 18 portája adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BORZOVA. Fel Borzova. Elegyes falu Torna Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, fekszik Jablontzának szomszédságában, mellynek filiája, a’ jeges barlangnak völgyében, napkeletról tserfás erdejének, ’s kősziklás hegyeinek alatta, mellyektöl keríttetik; sovány, és követses határja miatt, harmadik Osztálybéli."[2]

1828-ban 75 házában 619 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Borzova, magyar falu, Abauj-Torna vmgyében, Pelsőczhöz keletre egy mfdnyire: 19 kath., 600 ref. lak. Határa hegyes, sovány és kövecses. Eredeje bikk és tölgyfákból áll. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Rosnyó."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Borzova, a gombaszögi fensíkon fekvő magyar kisközség, 87 házzal és 462, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Krasznahorka vár tartozéka volt. A mult század elején Eszterházy Pál volt a földesura, most pedig gr. Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Az ú. n. ordonhegyi erdőmagaslaton több régi, mesterséges verem látható, melyeknek keletkezési ideje és rendeltetése ismeretlen. Állitólag itt hajdan ólombánya volt. A községben református templom van, mely 1798-ban épült. Ide tartozik Korotnok puszta. Postája Sziliczén van, távírója és vasúti állomása pedig Gombaszögön."[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Határában márványt bányásznak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 423-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 192 lakosából 141 magyar és 43 szlovák.

2011-ben 171 lakosából 128 magyar és 41 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]