Szádalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Szádalmás (Jablonov nad Turňou)
Katolikus templom
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1235
Polgármester Slavomír Zubriczky
Irányítószám 049 43
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség766 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság227 m
Terület24,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szádalmás (Szlovákia)
Szádalmás
Szádalmás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 40′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 40′ 20″
Szádalmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szádalmás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szádalmás (szlovákul: Jablonov nad Turňou) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 14 km-re délkeletre, a Torna bal partján, a magyar határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

1234-ben „Almás" néven említik először. A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, a 14. században már állt gótikus temploma. Torna várának uradalmához tartozott, majd a 16. századig a Bebekek birtokaként a pelsőci uradalom része. Később a szádvári uradalom része, majd köznemesi község. 1720-ban 43 család élt a faluban, közülük 13 köznemes és 30 jobbágycsalád. 1828-ban 136 háza és 695 lakosa volt. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel, földműveléssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ALMÁS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornától egy mértföldnyire, egy völgyben gyönyörű helyen. Határbéli földgye mindenféle gabonát terem, réttye sarjút is hoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli bora, makkja, ’s gazdag gyümöltsös kertyei a’ határban, a’ szőlők alatt pedig káposztás földgye, ezen kivűl a’ községnek 12. kaszás alá való réttye, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Almás, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Tornához nyugotra 2 mfdnyire: 390 kath., 298 reform. és evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegy. Sok gyümölcs, különösen szilva és alma. Termékeny határa jó buzát s káposztát terem; rétje kétszer kaszálható; erdeje van. A falu a tornai kies völgyben fekszik, s itt visz el a Kassáról Rosnyóra vivő országút, melly már most a szoroskői szorulatot elkerülvén, egyenesen Hárskútnak tart, s kősziklákba bevágva, roppant szorgalommal, mesterséggel, és költséggel készült. F. u. nagyobb részt h. Eszterházy, kinek itt több szép gazdasági épülete, s nagy pinczékkel ellátott magtára van. A helység 16 1/4 egész urbéri telket számlál. Ut. p. Rosnyó."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Almás (Torna-Almás), körjegyzőség székhelye; van 155 háza és 832 magyar lakosa, postája. Itt van Harsányi József nagybirtokos csinos úrilaka."[4]

1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 801 lakosából 752 magyar és 17 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 832 lakosából 820 magyar és 11 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 910 lakosából 900 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 853 lakosából 851 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 921 lakosából 862 magyar és 42 csehszlovák volt.

1930-ban 891 lakosából 762 magyar és 86 csehszlovák volt.

1941-ben 877 lakosa mind magyar volt.

1970-ben 981 lakosából 835 magyar és 142 szlovák volt.

1980-ban 903 lakosából 796 magyar és 96 szlovák volt.

1991-ben 876 lakosából 776 magyar és 96 szlovák volt.

2001-ben 860 lakosából 746 magyar és 108 szlovák volt.

2011-ben 808 lakosából 650 magyar és 129 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 21.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]