Henckó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Henckó (Henckovce)
HenckovcePohlad.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1470
Polgármester Viera Nemcová
Irányítószám 049 23
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség 470 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság346 m
Terület10,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Henckó (Szlovákia)
Henckó
Henckó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 46″, k. h. 20° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 46″, k. h. 20° 26′ 00″
Henckó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Henckó (szlovákul: Henckovce, németül: Hentzendorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 9 km-re, északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A 15. század második felében a vlach jog szerint alapították, 1470-ben „Henczko” alakban említik először. 1551-ben „Henczkowcze”, 1563-ban „Henczkowecz”, 1590-ben „Henczkova” volt a neve. A 16. századig a Bebekek, majd az Andrássyak birtoka, Kransznahorka várának tartozékaként.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HENCZKO. Henczkovcze. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrási Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozsnyó, és Dopsina között, Sajó vize partyán, Nagy Vezveresnek filiája, vasverő műhelye is van, határja középszerű, fája, réttye, legelője van.”[2]

1828-ban 53 házában 409 lakos élt. Már a 18. században működött vasolvasztója, majd helyén 1852-ben új nagyolvasztót építettek. Lakói főleg a vasgyárban dolgoztak, vagy szénégetéssel, erdei munkásokként keresték kenyerüket.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Henczkó, Henczkowce, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, ut. p. Rosnyóhoz északra 1 1/2 mfdnyire: 43 kath., 366 evang. lak. Kath. és evang. szentegyház. Szénégetés. Bányászat. Fuvarozás. F. u. gr. Andrásy.”[3]

1900-ban a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben csaknem az egész község leégett.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Henczkó, a Sajó mentén fekvő tót kisközség, 63 házzal és 397, nagyobb részben ág. ev. h. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és ezzel együtt jutott az Andrássyak kezére. 1760-ban a község és a birtok hatoda az egri káptalané, két évvel később pedig felét Gömöry János veszi zálogba. E község a mult század huszas éveiben szomorú nevezetességre tett szert az által, hogy ide való volt Dovecz Mihály, a híres haramia, a ki akkortájt az egész Sajó-völgyét rettegésben tartotta. A XVIII. században Henczkovcze tót néven is emlegetik a községet. Ez időben már nevezes bányászata volt, most pedig Sárkány Károlynak van itt nagyobb vasolvasztója és a községben úrilaka. A községben két templom van. A róm. kath. templom építési idejét megállapítani nem sikerült, az ág. h. ev. templom 1798-ban épült. 1900-ban az egész község leégett. Postája, távírója és vasúti állomása Alsósajó.[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 401-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 432 lakosából 338 szlovák és 88 cigány volt.

2011-ben 470 lakosából 397 szlovák és 43 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. században épült, 17. századi erődfal övezi.
  • Evangélikus temploma 1798-ban épült klasszicista stílusban.
  • Barokk-klasszicista kastélya a 18. század végén épült.
  • A községben született 1803-ban Vdovčík Mihály gömöri betyár, aki már 1820-ban a környéken fosztogatott. 1822-ben elfogták, s halálra ítélték, büntetését később 10 évi fogságra enyhítették, de fogságából rövidesen megszökött. 1832-ben vérdíjat tűztek ki fejére, s még abban az évben elfogták Kisfeketepataki búvóhelyén. Henckón végezték ki.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]